A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája
| A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája | |
 | |
| Település | Budapest XIV. kerülete |
| Cím | 1146 Budapest, Állatkerti körút 6-12. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1909–1912 |
| Rekonstrukciók évei | 2006–2008 |
| Tervező | Végh Gyula |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | építmény |
| Elhelyezkedése | |
 A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája
Pozíció Budapest térképén
| |
 é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 04′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 31′ 11″, k. h. 19° 04′ 44″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz A Fővárosi Állat- és Növénykert Nagysziklája témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nagysziklája a budapesti Fővárosi Állat- és Növénykert egyik mesterségesen kialakított létesíménye.
Története[szerkesztés]
A 20. század elején Urs Eggenschwyler szobrászművész vetette fel a mesterséges sziklahegyek építésének gondolatát. Terveit az 1907-ben megnyíló hamburgi Hagenbeck Állatparkban tudta megvalósítani. Ennek nyomán indult el a budapesti Állatkert sziklahegyeinek építése, amelynek célja az Állatkert tagolása volt, illetve az állatok ketrecek helyetti természetes elválasztása (sziklák, száraz és vizes árkok segítségével) volt.
A Nagysziklát és a Kissziklát is Végh Gyula mérnök és Benke Gyula szobrász alakította ki 1909–1912 között. Feltehetően Josef Botti elszászi szobrászművész is részt vett a folyamatokban. A Nagyszikla természetes kőzeteket imitál: az alsó rész a Karszt-hegység szürke mészkövére, míg a csúcsrész afféle dolomitsisakra hasonlít. Ez ma a három (a Kissziklával együtt négy) ilyen típusú európai látványosság közül a legtermészetesebb, maga mögé utasítva a hamburgit és a párizsi Parc Zoologique de Vincennes műhegyét.[forrás?] Kialakításában a Magyar Királyi Földtani Intézet munkatársai is részt vettek, mintája az erdélyi úgynevezett Egyeskő volt. Magassága 34 méter.
A szerkezetet vasbeton gerendák tartják, burkolása cementbeton. Belsejében állattartó helyek találhatóak, illetve egy víztorony is helyet kapott itt.
A Nagyszikla hatalmas kerületén több kifutó létesült, amelyek számos állatnak adtak otthont. Itt éltek az oroszlánok, a pumák, a csíkos hiéna, a különféle medvék, a galléros páviánok, sörényes juhok, jaguarundik, kárpáti hiúzok és a fehérfejű rétisas is, illetve az oldalában működött a Természet ékszerei kiállítás megnyitásáig a hüllőház.
Vivárium[szerkesztés]
1974. november 2-án a szikla oldalán egy belső és felette külső kiállítóhelyet nyitottak rovarok és egyéb ízeltlábúak számára (Rovarház). Terveit Szalkay József építész programja alapján a Budapesti Műszaki Egyetem Ipari és Mezőgazdasági Épülettervezési Tanszéke készítette.
A Vivárium 2005. május 15-én zárt be véglegesen. Helyén ma a Varázshegy egyik bejárata van.
Felújítása[szerkesztés]
Az évek során több alkalommal megsérült, rengeteg pénzt igénylő felújítása és bővítése csak 2006-ban kezdődhetett meg, ennek befejezése 2008-ban történt meg.
2008. április 29-től újra bejárhatók a Nagyszikla sétaútjai, ahonnan számos új kifutót tekinthet meg a nagyközönség. A 2008-tól Nagyszikla új szurdok-kifutóiban olyan fajok kaptak helyet, mint: berber makákó, sörényes juhok, ázsiai vadkutyák, barna medvék, vörös macskamedvék. A sziklát összekötötték az emberszabásúak házával, ezek között pedig az új gorillakifutót alakították ki.
2012. május 24-én a Nagyszikla belsejében megnyitották a Varázshegy nevezetű kiállítóegyüttest. Itt ízeltlábúak terráriumait és tengeri állatok akváriumait helyezték el, illetve a földtörténeti korokat, és állatok modelljeit bemutató kiállítások nyíltak. Érdekes, hogy az 1910-es években maga Lendl Adolf igazgató is egy múzeumot szeretett volna kialakítani a szikla belsejében. Elgondolása 100 évvel később valósulhatott meg.
Tejcsarnok[szerkesztés]
2008-ra visszaépítették a szikla oldalában korábban állt Tejcsarnok épületét is.
Források[szerkesztés]
- A 100 éves Nagyszikla új élete. afoldgomb.hu. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- A hegy gyomrában – az állatkerti Nagyszikla új belső terei. epiteszforum.hu. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- Az állatkerti Nagyszikla rekonstrukciója. kitervezte.hu. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- A Nagyszikla és a Varázshegy története. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- Varázshegy – Az élet, ahogy soha nem láttad. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- 155 év kitinpáncélos állatai. zoobudapest.com. (Hozzáférés: 2021. december 13.)
- Hanga Zoltán: Állatkerti műemlékek, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2012, ISBN 978-963-88112-7-1, 70-77. o.