2009-es ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferencia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Connie Hedegaard, a 2009-es ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény Konferenciájának elnöke Koppenhágában

Az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezmény konferenciája 2009. december 7-étől 18-áig tartott. Dániában, Koppenhágában rendezték meg a Bella Centerben. A konferencia magába foglalta a részes államok 15. konferenciáját, és a kiotói jegyzőkönyv szerinti 5. találkozóját. az ENSZ éghajlatváltozási keretegyezményét, a kiotói jegyzőkönyvet tárgyalták újra. A konferencián az UNFCCC tagországok képviseltették magukat.[1]

A konferenciát megelőzte a Klímaváltozás: Globális kockázatok, Kihívások és Döntések tudományos csúcstalálkozó, amit 2009 márciusában tartottak.

Elektromos járművek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Technológia Akció Programok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Technológia Akció Programok (TAPok) célja, hogy előre mutató technológiákat javasoljon, s szervezze azok működését. Az UNFCCC tisztán érthető üzenetet közölne a privát és a gazdasági szektornak, a kormányoknak, a kutatói központoknak, valamint a világ polgárainak, akik az klímaváltozás problémájának megoldásait keresik. Olyan területekre koncentrál a TAP, mint a korai figyelmeztető rendszerek, a sótoleráns termények terjesztése, elektromos járművek, szél és napenergia, hatékony energia hálózat rendszerek és más technológiák.[2]

A kaliforniai telephelyű Better Place cég létrehozta az elektromos jármű (EJ) hálózatát Koppenhágában figyelemfelkeltésképpen a ENSZ Klímaváltozási Keretegyezmény Konferencia felé. A Better Place és Koppenhága városa együttműködést írtak alá, hogy gyorsítják a széndioxid kibocsátású járművek a zéró emmissziós járművekre cserélésének folyamatát. A megújuló elektromosságra építve zéró emissziós járműveket fejlesztenek.[3] A Better Place és Koppenhága városa arról is megállapodott, hogy megvitatnak egy modellt, az elektromos autók feltöltési infrastruktúrájának gyorsabban történő fejleszthetőségéről.[4]

Az Európai Unió álláspontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jó példát demonstrálva az Európai Unió elkötelezett, hogy végigvigyen egy törvényt, még a koppenhágai konferencia közepes teljesítménye esetén is. 2008 decemberében az Európai Unió átdolgozott rendszert (ETS), az európai kibocsátási és kereskedelmi rendszert a Kiotói jegyzőkönyv utáni időszakra (2013 után). A rendszer célja, hogy tovább csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását Európában.

A dán kormány partnerségi kapcsolatba lépett ipari szervezetekkel, hogy promotálja a dán környezetkímélő megoldásokat. A Dán Éghajlat Konzorcium is partnerségi tevékenységet fejt ki.[5]

Hivatalos koppenhágai előtárgyalások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy megvitatandó piszkozatot már kiadtak Koppenhágában.[6][7]

Bonnban már 183 ország kéviselői találkoztak 2009. június 1-jétől 12-éig. A találkozó tárgya a megvitatandó szöveg volt. A szöveg szolgálja a későbbi nemzetközi éghajlatváltozási egyezmény kulcskérdéseit Koppenhágában.[8]

2009. szeptember 28-án Thaiföldön, Bangkokban is rendeztek egy csúcstalálkozót az ENSZ bangkoki konferenciaközpontjában.[9]

2009. november 2-ától 6-áig Barcelonában tartottak megbeszéléseket a klímapolitikáról.

Vállalások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az USA 15%-kal csökkenti kibocsátásait a 2005-ös szinthez képest. 42%-kal 2030-ra és 83%-kal 2050-re.


Kína 2050-re 40-45%-kal mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását.[10]

Referencia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]