10444 de Hevesy
| 10444 de Hevesy | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | C. J. van Houten és I. van-Houten-Groeneveled |
| Felfedezés ideje | 1973, szeptember 30. |
| Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[1] |
| Névadó | Hevesy György |
| Ideiglenes név |
|
| Pályaadatok | |
| Epocha | September 13, 2023 |
| Aphélium távolsága | 3.3183231 CsE |
| Perihélium távolsága | 3.0495021 CsE |
| Fél nagytengely | 2.52963223 CsE |
| Pálya excentricitása | 0.0422155 |
| Orbitális periódus | 2075.1052050 nap |
| Közepes anomália | 244.80321 |
| Inklináció | 6.26232° |
| Felszálló csomó hossza | 31.47786 |
| Központi égitest | Nap |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Átlagos átmérő | 13,022 km |
| Forgási periódus | 26,6848 h |
| Albedó | 0,059 |
| Abszolút fényesség | 13.7 magnitúdó |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A 10444 de Hevesy kisbolygó a kisbolygóövben kering. A kisbolygó a nevét Hevesy György magyar vegyészről kapta, aki előbb a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a Koppenhágai Egyetemen dolgozott. Dániában fölfedezte Costerrel együtt a hafniumot. 1943-ban Nobel-díjat kapott a radioaktív elemekkel végzett nyomjelzéses módszer fölfedezéséért.
Lásd még
Külső hivatkozások
 |
| ||||
- ↑ JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2023. november 28.)