10444 de Hevesy
Megjelenés
10444 de Hevesy | |
Felfedezése | |
Felfedező | Cornelis Johannes van Houten és Ingrid van Houten-Groeneveld |
Felfedezés ideje | 1973, szeptember 30. |
Felfedezés helye | Palomar Obszervatórium[1] |
Névadó | Hevesy György |
Ideiglenes név |
|
Pályaadatok | |
Epocha | September 13, 2023 |
Aphélium távolsága | 3.3183231 CsE |
Perihélium távolsága | 3.0495021 CsE |
Fél nagytengely | 2.52963223 CsE |
Pálya excentricitása | 0.0422155 |
Orbitális periódus | 2075.1052050 nap |
Közepes anomália | 244.80321 |
Inklináció | 6.26232° |
Felszálló csomó hossza | 31.47786 |
Központi égitest | Nap |
Fizikai tulajdonságok | |
Átlagos átmérő | 13,022 km |
Forgási periódus | 26,6848 h |
Albedó | 0,059 |
Abszolút fényesség | 13.7 magnitúdó |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A 10444 de Hevesy kisbolygó a kisbolygóövben kering. A kisbolygó a nevét Hevesy György magyar vegyészről kapta, aki előbb a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, majd a Koppenhágai Egyetemen dolgozott. Dániában fölfedezte Costerrel együtt a hafniumot. 1943-ban Nobel-díjat kapott a radioaktív elemekkel végzett nyomjelzéses módszer fölfedezéséért.
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- ↑ JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2023. november 28.)