Óriástatu
 |
||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fogságban tartott példány, a kolumbiai Villavicencioban |
||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||
Sebezhető       |
||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||
| Priodontes maximus (Kerr, 1792) |
||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe |
||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Óriás tatu témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Óriás tatu témájú médiaállományokat. |
Az óriástatu (Priodontes maximus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páncélos vendégízületesek (Cingulata) rendjéhez, ezen belül az övesállatok (Dasypodidae) családjához tartozó faj.
A Priodontes nem egyetlen faja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Az óriástatu a dél-amerikai esőerdőkben, valamint a Venezuelától Észak-Argentínáig húzódó füves területeken fordul elő. Peruban, Brazíliában, Suriname-ban és Kolumbiában levő nemzeti parkokban és rezervátumokban védettségnek örvend. A rezervátumokon kívül húsáért vadásszák.
Megjelenése [szerkesztés]
Fej-törzs-hossza 75–100 centiméter, farokhossza 50 centiméter, míg testtömege eléri az 50–60 kilogrammot. Szeme kicsi, az éjjeli aktivitásra alkalmas jó szaglása van. Bőre rendkívül durva, hátán és fején sávokba rendeződött csontos lemezek találhatók. Farka erős, páncéllal borított, támadás esetén védekezőeszközként szolgál. Mellső lábán 5 nagy karom van, ezekből a középső eléri a 20 centimétert. Karmait ásásra használja. A fiatal állat hasoldalán puha, rózsaszínű a bőr, ekkor több mint száz foga van, de felnőttkorára csaknem mind elveszti őket.
Életmódja [szerkesztés]
Éjszaka aktív állat, naponta 19 órát is képes aludni. Magányosan kóborol, csak párzáskor találkoznak az állatok egymással. Táplálékkereséskor termeszeket és egyéb rovarokat, pókokat, férgeket, még kígyókat is felfal.
Szaporodása [szerkesztés]
Egy alom összes állata egyetlen megtermékenyült petéből fejlődik ki. Ez a szaporodó mód az emlősök között ritkán fordul elő. Az alom összes tagjának azonosak a génjei. 1–2 kölyök jön a világra.
Források [szerkesztés]
- Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 28.)
- Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
