Étienne Balázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Étienne Balázs
Életrajzi adatok
Született
1905. január 24.
Budapest
Elhunyt
1963. november 29. (58 évesen)
Párizs (Fontenay-aux-Roses)
Ismeretes mint Balázs István
Állampolgárság

magyar magyar,

francia francia
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény
berlini egyetem
Más felsőoktatási
intézmény
Collège de France
Pályafutása
Szakterület sinológia
Kutatási terület kínai gazdaságtörténet
Tudományos fokozat doktor (1932)
Szakintézeti tagság Centre National de la Recherche Scientifique
Munkahelyek
École Pratique des Hautes Études professzor
Szakmai kitüntetések
Stanislas Julien-díj

Hatással volt Tőkei Ferenc
Hatással voltak rá Karl Marx, Max Weber, Henri Maspero

Étienne Balázs (Budapest, 1905. január 24.Párizs 1963. november 29.), tulajdonképpen Balázs István magyar sinológus volt, aki munkásságának nagy részét Franciaországban fejtette ki, és Magyarországon megjelent művei szerzőjeként is Étienne Balázs formában szerepel a neve. 1923-35 közötti németországi tartózkodása során nevét Stefan Balázs formában használta.

Élete és munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Középiskoláit Budapesten végezte. Korán érdeklődni kezdett a filozófia iránt, és valószínűleg a buddhista filozófia vonzotta az orientalisztika felé. 1923-tól Berlinben, majd 1925–26-ban Párizsban (ahol Henri Masperót is hallgatta) tanult kínai filológiát, sinológiát. 1931-ben kezdte közölni terjedelmes tanulmányát a Tang-kori Kína gazdaságáról, amellyel 1932-ben, Otto Franke tanítványaként doktori fokozatot szerzett a berlini egyetemen.

Politikailag baloldali érzelmű volt, egy időben dolgozott a német kommunistákkal is. Doktori disszertációja fordulatot jelentett a kínai történelem gazdasági alapjainak kutatása irányában. A marxizmus mellett Max Weber Kínáról és Indiáról szóló irásai is nagyban hatottak rá. Sinológiai érdeklődése a 20-as években szorosan kapcsolódott a kínai forradalmak problematikájához, a Kominternben folyt „kínai vitához”.

1934 körül eltávolodott a kommunista mozgalomtól és a marxizmustól. Adolf Hitler hatalomra jutása után, 1935-ben elhagyta a náci Németországot és Párizsban telepedett le. A Collège de France kurzusain folytatta sinológiai tanulmányait. Párizs megszállása után feleségével Meauzac-ba (Tarn-et-Garonne) vonult vissza és mezőgazdasággal foglalkozott.

1948-ban visszatért Párizsba, folytatta tudományos munkásságát, megjelentette első francia nyelvű publikációit. 1949-től a Centre National de la Recherche Scientifique kutatója lett, különösen a Szung-kor gazdaságtörténetével foglalkozott. 1955-től 1959-ig az École Pratique des Hautes Études-ben a kínai történettudomány professzora volt. (Korábban itt közgazdaságtant és szociológiát is előadott). 1955-ben kapta meg a francia állampolgárságot. Ekkor vált Európa-szerte ismert és elismert sinológussá. 1957-ben egy UNESCO-konferencián Japánban szívinfarktust kapott.

1959-től haláláig Édouard Chavannes utódjaként a Párizs melletti Fontenay-aux-Roses-ban a sinológia professzora volt. 1961-ben és 1963-ban negyedéves előadássorozatokat tartott a hamburgi egyetemen.

Ezekben az években felélénkült érdeklődése Magyarország iránt. Jól beszélt magyarul, és 1964 tavaszára az MTA meghívására Magyarországra tervezett utazni. 1963 végén azonban egy újabb infarktus azonnali halálát okozta.[1]

Főbb művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Beiträge zur Wirtschaftsgeschichte der T'ang-Zeit. Mitteilungen des Seminars für Orientalische Sprachen, 34, 1931, S. 1–92, 35, 1932, S. 1–73, 36, 1933, S. 1–62.; Berlin 1931–33: doktori disszertáció
  • Die Inschriften der Sammlung Baron von der Heydt. Ostasiatische Zeitschrift, Neue Folge zehnter Jahrgang, 1934, S. 24–29, S. 80–96.
  • Review: Quellen zur Rechtsgeschichte der T'ang-Zeit. By Karl Bünger. Pacific Affairs, Band 20, Nr. 4, 1947, S. 440–441.
  • New Light on the History of Chinese Society. Pacific Affairs, Band 23, Nr. 2, 1950, S. 318–323.
  • Le traité économique du 'Souei-chou'. (Études sur la société et l'économie de la Chine médiévale I), Bibliothèque de l'institut des Hautes Études Chinoises, Leiden: Brill, 1953.
  • Review: Conquerors and Rulers. Social Forces in Medieval China. By Wolfram Eberhard. Pacific Affairs, Band 27, Nr. 1, 1954, S. 74–77.
  • Le Traité juridique du 'Souei-chou'. (Études sur la société et l'économie de la Chine médiévale II), Bibliothèque de l'institut des Hautes Études Chinoises Vol. IX, Leiden: Brill, 1954.
  • Review: The Empire of Min. By Edward H. Schafer. Journal of the American Oriental Society, Band 76, Nr. 1, 1956, S. 35–37.
  • Review: Economic Structure of the Yüan Dynasty. Translation of Chapters 93 and 94 of the Yüan shih. By Herbert Franz Schurmann. The Journal of Asian Studies, Band 19, Nr. 3, 1960, S. 325–327.
  • Review: Chinese Thought and Institutions. Edited by John K. Fairbank. The Journal of Asian Studies, Band 19, Nr. 3, 1960, S. 321–325.
  • The Birth of Capitalism in China. Journal of Economic and Social History of the Orient, 3, 1960, S. 196–216.
  • Chinese Civilization and Bureaucracy. Variations on a Theme (New Haven, 1964, Bp., 1966)
  • Political Theory and Administrative Reality in Traditional China. School of Oriental and African Studies, London, 1965.
  • Histoire et institutions de la Chine ancienne des origines au Xlle siecle apres J.-C. (Henri Masperóval, Párizs, 1967)
  • La bureaucratie céleste. Recherches sur l'économie et al société de la Chine traditionelle. Présentation de Paul Demiéville, Gallimard, Paris 1968.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Balázs 1976 5-10. oldal

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • F. Demiéville: Étienne Balazs (T'oung Pao 51, 1964);
  • In Memoriam Étienne Balazs (Études Song I., Párizs, 1971);
  • Triznya Mátyás: Balázs István, a sinológus (Róma, 1977).