René Grousset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
René Grousset
SzületettRené Jean François Marie Grousset
1885. szeptember 5.[1][2][3][4][5]
Aubais
Elhunyt1952. szeptember 12. (67 évesen)[1][2][3][4][5]
Párizs 8. kerülete
Állampolgárságafrancia
SzüleiRené Grousset
Foglalkozása
  • művészettörténész
  • történész
  • kurátor
Tisztsége
  • múzeumigazgató (1933–1952, Musée Cernuschi)
  • múzeumigazgató (1941–1952, Guimet Museum)
  • seat 36 of the Académie française (1946. február 14. – 1952. szeptember 12.)
IskoláiMontpellier-i Egyetem
Kitüntetései
  • Commander of the Military Order of Christ
  • Knight of the Order of the Lion and the Sun
  • Croix de guerre 1914–1918 (1917)
  • Stanislas Julien-díj (1930)
  • Bordin Prize (1930)
  • a francia Becsületrend lovagja (1932. december 29.)[6]
  • Grand Prix Gobert (1935)
  • Stanislas Julien-díj (1939)
  • Giles-díj (1939)
  • Louis Barthou Prize (1944)
  • a francia Becsületrend tisztje (1948. augusztus 25.)[6]
SírhelyeMontparnasse-i temető
A Wikimédia Commons tartalmaz René Grousset témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

René Grousset (Aubais, 1885. szeptember 5.Párizs, 1952. szeptember 12.; kínai neve pinjin hangsúlyjelekkel: Gé Lǔsài; magyar népszerű: Ko Lu-szaj; egyszerűsített kínai: 格鲁塞; hagyományos kínai: 格魯塞) francia történész, orientalista, sinológus, a Francia Akadémia tagja.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Grousset egyetemi tanulmányait a Montpellier Egyetemen folytatta, ahol történészként végzett. Ezt követően katonaként szolgált az első világháború idején. 1925-ben kinevezték a párizsi Guimet múzeum restaurátor adjunktusának, valamint a Journal asiatique titkárának. 1930-tól öt jelentősebb művet publikált az ázsiai civilizációkkal kapcsolatban. 1933-ban kinevezték a Cernuschi múzeum ázsiai gyűjteményének kurátorának. Ekkoriban jelentette meg tanulmányát a kínai buddhista zarándokról, Hszüan-cangról. A második világháború kitörése előtt jelent meg két legfontosabb műve: a Histoire des Croisades (1934–1936) és a L'Empire des Steppes (1939). A Vichy-kormány alatt elbocsátották múzeumi állásából, így magánúton volt kénytelen folytatni kutatásait. A háború alatt több jelentős munkája is megjelent Kínával és a mongolokkal kapcsolatban. A háború befejezését követően nem csak a Cernuschi múzeum, hane, a Guimet múzeum kurátorának is kinevezték. 1946-ban a Francia Akadémia tagjai közé választották. Utolsó négy nagyobb műve 1946 és 1949 között jelent meg, melyek témái elsősorban Kis-Ázsia és a Közel-Kelet. Grousset 1952-ben Párizsban hunyt el, egy héttel a 67. születésnapját követően.

Főbb művei[szerkesztés]

  • 1922 – Histoire de l'Asie [1], 4 vol., Paris: G. Crès & cie. OCLC 4594662
  • 1923 – Histoire de la philosophie orientale
  • 1924 – Le réveil de l'Asie
  • 1926 – L'épopée des Croisades
  • 1928 – La Grèce et l'Orient, des guerres médiques à la conquête romaine
  • 1929 – Histoire de l'Extrême-Orient
  • 1929 – Sur les traces de Bouddha, tableau du VIIe siècle bouddhique
  • 1929-1930 – Les civilisations de l'Orient, 4 vol.
  • 1931 – Les philosophies indiennes
  • 1934-1936 – Histoire des Croisades et du royaume franc de Jérusalem [2], 3 vol. Paris: Plon. OCLC 37267632
  • 1936 – L'art de l'Extrême Orient : paysages, fleurs, animaux
  • 1937 – De Venise à Pékin au XIVe siècle : Odoric de Pordenone (with H. Demoulin-Bernard)
  • 1939 – Les sculptures des Indes et de la Chine
  • 1939 – L'empire des steppes : Attila, Gengis-Khan, Tamerlan [3] Paris: Editions Payot. OCLC 220712631
  • 1941 – L'empire mongol
  • 1941 – L'Asie orientale, des origines au XVe siècle (with J. Auboyer et J. Buhot)
  • 1942 – Histoire de Chine
  • 1944 – Le conquérant du monde : vie de Gengis-Khan
  • 1945 – L'Europe orientale de 1081 à 1453 (with C. DIehl, R. Guilland et L. Oeconomos)
  • 1946 – L'empire du Levant : histoire de la question d'Orient
  • 1946 – Bilan de l'histoire
  • 1947 – Histoire de l'Arménie des origines à 1071 [4] Paris: Payot. OCLC 3084562
  • 1948 – De la Grèce à la Chine
  • 1949 – Figures de proue
  • 1950 – Les premières civilisations (collective work)
  • 1950 – De l'Inde au Cambodge et à Java (with J. Auboyer)
  • 1951 – De la Chine au Japon

Hivatkozások[szerkesztés]

Megjegyzések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b AlKindi
  5. a b Annuaire prosopographique : la France savante. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b Léonore database (francia nyelven). Ministry of Culture

Irodalom[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a René Grousset című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.