Észak Hadseregcsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Észak Hadseregcsoport (németül Heeresgruppe Nord) volt a neve a második világháború során a német Wehrmacht egyik magasabbegységének. A hadseregcsoport a szárazföldi haderő főparancsnokságának (Oberkommando des Heeres - OKH) volt alárendelve, és különféle hadseregek voltak beosztva hozzá. A hadseregcsoport főparancsnoka a harcoló alakulatok mellett felelős volt a hadműveleti-hadászati tartalékok, a hátországbeli megszálló csapatok és a logisztikai csapatok irányításáért is.

Megalakulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Észak Hadseregcsoportot 1939. szeptember 2-án, a 2. német hadsereg főparancsnokságának átszervezésével hozták létre. A hadseregcsoport első főparancsnoka Fedor von Bock vezérezredes volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lengyelország megszállása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadseregcsoport részt vett a Lengyelország elleni német hadjáratban. Megalakulásakor a hadseregcsoport alárendeltségébe a következő alakulatok tartoztak:

A nyugati hadszíntéren[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A lengyelországi hadjárat befejezése után a hadseregcsoport erőit a nyugati frontra irányították át és 1939. október 10-én átnevezték B Hadseregcsoport-nak. Ekkor alárendeltségébe tartozott:

Barbarossa hadművelet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szovjetunió elleni támadó hadművelet előkészületeként a korábbi C Hadseregcsoport 1941. június 20-án ismét felvette az Észak Hadseregcsoport nevet, parancsnoka ekkor Wilhelm von Leeb tábornagy lett. A hadseregcsoport felvonulási területe Kelet-Poroszország volt, fő hadműveleti célja pedig a balti térségben állomásozó szovjet erők megsemmisítése és Leningrád elfoglalása, illetve a Közép Hadseregcsoport balszárnyának biztosítása volt.

A Barbarossa hadművelet megindításakor a hadseregcsoport alárendeltségébe tartoztak:

A balti offenzíva és Leningrád ostroma[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Vörös Hadsereg makacs ellenállása és számos sikertelen helyi ellentámadás ellenére az Észak Hadseregcsoport elérte harcászati céljait és egészen Leningrád elővárosáig nyomult előre. Azonban a várost nem sikerült rohammal bevenni (a hadseregcsoportnak több hétre volt szüksége, amíg rendezni tudta ellátási vonalait) és a szovjet vezetésnek sikerült megszervezni a város védelmét. Leningrád ostroma 1944-ig tartott, amikor a Vörös Hadsereg Leningrád-Novgorod hadművelete során a hadseregcsoport erőit visszaszorították.

1941 szeptemberében a spanyolKék Hadosztály” (División Azul) is a hadseregcsoport alárendeltségébe került.

Észak-oroszországi támadó hadműveletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1941. októberétől a hadseregcsoport alárendeltségébe tartozó erők

1942 augusztusában a hadseregcsoport egy utolsó támadást indított Leningrád ellen, hogy megtörje a szovjet védők ellenállását (Fall Nordlicht). Azonban a támadásra kijelölt erők egy részét át kellett csoportosítani a front egy másik szektorába és a németek nem tudták áttörni a szovjet vonalakat.

1942 januárjától 1943 májusig folyamatos támadás alatt álltak a hadseregcsoport egységei Nyevszkij Pjatacsok körzetében, különösen a XXVIII. hadtest, mert a szovjet erők szerették volna megteremteni az ostromlott város ellátásához szükséges szárazföldi összeköttetést.

Észak-oroszországi védelmi hadműveletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1942. január 17-től a hadseregcsoport parancsnoka Georg von Küchler tábornok volt, alárendeltségébe tartoztak a következő alakulatok:

  • 1942 decemberétől:
    • 16. hadsereg
    • 18. hadsereg

Védelmi hadműveletek a balti térségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A hadseregcsoport parancsnoka 1944. január 9-től: Walter Model tábornagy
A hadseregcsoport parancsnoka 1944. március 31-től: Georg Lindemann tábornok
A hadseregcsoport parancsnoka 1944. július 4-től: Johannes Frießner tábornok
A hadseregcsoport parancsnoka 1944. július 23-tól: Ferdinand Schörner tábornagy

A hadseregcsoport alárendeltségébe a következő alakulatok tartoztak 1944 márciusától:

  • Narwa hadsereg-különítmény
  • 16. hadsereg
  • 18. hadsereg

Miután a hadseregcsoport erőit kiszorították a balti térségből, Kelet-Poroszországban folytatta védekezését a Königsberg körül, egyre kisebb területen. Az alárendeltségébe tartozó alakulatok

  • 1944 októbere
    • 16. hadsereg
    • Grasser különítmény
    • 18. hadsereg
  • 1944 novembere
    • 16. hadsereg
    • Kleffel különítmény
    • 18. hadsereg
  • 1944 decembere
    • 16. hadsereg
    • 18. hadsereg

1945. január 25-én a Kurland-félszigeten körbezárt Észak Hadseregcsoportot átnevezték Kurland Hadseregcsoporttá (Heeresgruppe Kurland), ugyanezen a napon pedig a korábbi Közép Hadseregcsoportot pedig átnevezték Észak Hadseregcsoporttá.

Védelmi hadműveletek Kelet-Poroszországban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Észak Hadseregcsoport (korábban Közép Hadseregcsoport) egyre fogyatkozó erőit Königsberg környékén zárták körbe a Vörös Hadsereg csapatai. A hadseregcsoport parancsnoka 1945. január 27-től Lothar Rendulic tábornok, 1945. március 12-től Walter Weiss. Az alárendeltségébe tartozó csapatok 1945. február 27-től:

1945. április 9-én a Vörös Hadsereg elfoglalta Königsberget, bár a hadseregcsoport egyes egységei Heigenbeil és Danzig környékén a háború végéig folytatták védekezésüket.

1945. április 2-án az Észak Hadseregcsoportot feloszlatták, törzséből a 12. német hadsereg parancsnoksága lett.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Army Group North című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Ajánlott irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Karl-Heinz Frieser, Bernd Wegner: Das Deutsche Reich und der Zweite Weltkrieg (hrsg. vom Militärgeschichtlichen Forschungsamt), Bande 8: Die Ostfront: 1943/44, der Krieg im Osten und an den Nebenfronten, München 2007.
  • Hoth H.: Panzer-Operationen, Heidelberg, Kurt Vowinckel Verlag, 1956