Éjszaka (tévéjáték)

Éjszaka
1989-es magyar televíziós film
Rendező	Gaál István
Alapmű	Sánta Ferenc: Az áruló (kisregény; 1966)/Éjszaka (dráma; 1968)
Műfaj	filmdráma történelmi film történelmi fikció
Forgatókönyvíró	Gaál István
Dramaturg	Sipos Tamás
Főszerepben	Tolnai Miklós Papp Zoltán Rátóti Zoltán Nagy Attila Almási Albert
Operatőr	Vecsernyés János
Vágó	Radnóti Katalin
Hangmérnök	Herbert István Horváth András
Jelmeztervező	Tóth Barna
Díszlettervező	Mátay Lívia
Gyártásvezető	Tiszeker László
Gyártás
Gyártó	Magyar Televízió Művelődési Főszerkesztőség
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Játékidő	88 perc
Forgalmazás
Forgalmazó	Magyar Televízió
Bemutató	1989. október 12., MTV 1 20.05
Eredeti magyar adó	M1 M3 (2015. szeptember 12., 23:40, szombat) Duna World (2016. szeptember 13., 11:25, kedd; 2018. július 3., 11:20, kedd; 2018. július 4., 2:30, szerda; 2019. július 4. 11:20, csütörtök; 2019. július 5., 02:20, péntek)
Korhatár	Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk
IMDb PORT.hu
Sablon • Wikidata • Segítség

Az Éjszaka egy színes magyar filmdráma, tévéjáték Sánta Ferenc Az áruló címmel 1966-ban megjelent kisregénye, valamint az ebből 1968-ban Éjszaka címen színpadra átírt drámaváltozata alapján Tolnai Miklós főszereplésével Gaál István rendezésében.

Bemutatására 1989. október 12-én, csütörtökön a Magyar Televízió TV1 csatornáján 20.05-ös kezdettel került sor a Budapesti Művészeti Hetek keretében.

Készítették

• Rendező: Gaál István
• Írta: Sánta Ferenc
• Operatőr: Vecsernyés János
• Gyártásvezető: Tiszeker László
• Jelmeztervező: Tóth Barna
• Díszlettervező: Mátay Lívia
• Hangmérnök: Herbert István, Horváth András

Szereplők

Szerep	Megjegyzés	Színész
Író	Az éjszaka a huszita háborúk időszakában történt esemény elevenedik meg az otthonában, amelyet elképzel, és hajnalhastakor a szereplők eltűnnek,mint a kámfor.	Tolnai Miklós
Václáv	Václáv Jásek, huszita zsoldoskatona, korábban császárpárti, akit az akkor még huszita Zsitomir tett huszitává	Papp Zoltán
Zsitamin	Jan Zsitomir, császárhű diák Prágából, akit Eusebius térített meg, hogy álljon át a husztitáktól	Rátóti Zoltán
Eusebius	pap, pápai képviselő Prágából	Nagy Attila
Paraszt	Csehországból	Almási Albert

Fogadtatás

„Az éjszaka című tévéjáték Az áruló változata, ezt láttuk előbb, majd másnap hallhattuk azt a beszélgetést, amit még áprilisban vettek fel. Jobb lett volna fordítva, mert Sánta világos, emberségtől áthatott szavai, melyek akár vezérfonálul is használhatók napjainkban, jó bevezetést jelentenek műveihez. Egy nagy írót és felelősségtől áthatott igaz embert hallhattunk, s közben mégis csak arra kellett gondolnunk, miért kellett fél esztendeig várni Sánta Ferenc vallomásának vetítésével, pedig az elmúlt hónapokban sokat segíthetett volna az útkeresésben, az eszmék tisztázásában, a követésre érdemes gyakorlat kialakításában. Sánta Ferenc az elmúlt negyven esztendőt foglalta össze, annak minden tanulságával. A forradalom figyelmeztetett, aminek 1945-ben is tanúi voltunk, mindig történelmi szükségszerűség eredménye, amelynek megvan a maga etikája. Nálunk munkások, parasztok történelmi felelősségtudattal fogtak sorsuk intézéséhez, ezt árulta el Rákosi és csoportja, ezt számolta fel a sztálinista gyakorlat. A forradalom etikáját felváltotta az önkény, a politikai kizárólagosság, márpedig minden monopólium a butaság szervezett formája, amelyben nincs helye az értéknek, a kontraszelekció szabályoz mindent, s többé nem a szabadság az uralkodó eszme, mert a parancsuralom nem tűr ellentmondást. 1956 után Kádár is, külső ösztönzésre, a forradalom ellen fordult, megtartotta a régi berendezkedést, ami a kontraszelekció fenntartását jelentette. A szabadság és reform, mondta Sánta Ferenc, egymást feltételező fogalom, minden jó a szabadságból ered, de a szabadság – s ezt megismételte – az erkölcsi normák betartását jelenti, a szabadság nem kötetlenség, önkény, mert a szabadság megértést is jelent, a más vélemény tiszteletben tartását, tehát divatos szóval tolerancia. Megszívlelendő szavak, méltók immár klasszikus értékű művei, a Húsz óra, az Ötödik pecsét, Az áruló szerzőjéhez. Sánta munkásságában a központi gondolat a szabadság kérdése, erről szól az Éjszaka is, melyben a történetnél, magánál a cselekménynél fontosabb a szituáció, ami válaszút elé állítja hőseit. A történet a huszita háborúk idején játszódik, de történhetnék a keresztes háborúk korában vagy Mohács után, mert az ember számára a végső dilemma az, hogy sorsa politikai érv lesz, s végtére közömbös, kiknek oldalán áll Václáv Jásek és Jan Zsitomir, mert akkor is egymás ellen játsszák ki őket, ha helyet cserélnek. A Paraszt pedig, aki tehetetlenül vergődik a hatalmi szándékok között, úgy védekezik, ahogy tud, megszökik a harcból, hogy felszánthassa földjét, s ha úgy adódik elhajtja a katonák lovát, mert fontosabb számára, hogy enni adhasson mindig éhező családjának. Keserű parabola Sánta Ferenc története, amelynek középpontjában a múlt árnyait idéző író áll, nem az igazságtevés, hanem az igazságkeresés tiszta szándékával. Jó a tévéváltozat, a rendező Gaál Istvánt, aki a forgatókönyvet is írta, a nagy mű iránti alázat vezette, filmje nem több és nem is jobb, mint Sánta alkotása, hanem annak ábrázolása, s ez legfőbb erénye. A szereplők is ezt szolgálják, Tolnai Miklós, Papp Zoltán, Rátóti Zoltán, Nagy Attila, Almási Albert. Az éjszaka bemutatója így lett a Budapesti Művészeti Hetek emlékezetes eseménye.”

Források

• Cs., L. (1989). „Tévénapló. Sánta Ferenc világa, 1989. október 18., szerda” (magyar nyelven). Tolna Megyei Népújság 39 (247), 4. o. (Hozzáférés: 2020. február 23.)  
• Sánta Ferenc. Az áruló, In: Az ötödik pecsét - Húsz óra - Az áruló (magyar nyelven), Digitális Irodalmi Akadémia. Hozzáférés ideje: 2020. február 23. 

További információk

• Éjszaka – Az áruló (magyar nyelven). Animare Tv újság. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
• „Éjszaka, 1989. október 12., csütörtök” (magyar nyelven). Rádió- és Televízióújság 34 (41), 8. o. (Hozzáférés: 2020. február 23.)