„Endolit” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Újabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Készült a(z) „Endolith” oldal lefordításával
(Nincs különbség)

A lap 2020. szeptember 13., 20:13-kori változata

Fájl:Cryptoendolith.jpg
Az antarktiszi szikla belsejében talált endolit életforma

Az endolit egy olyan organizmus ( archaebaktérium, baktérium, gomba, zuzmó, alga vagy amőba ), ami kövek, korallok, és állatok házának belsejében, vagy pórusokban a kőzet ásványszemcséi között él. Sokan szélsőségesek, olyan helyeken élnek, amelyeket régóta elképzelhetetlennek tartanak az élet számára. Ezek különösen érdekesek a asztrobiológusok számára, akik elmélete szerint a Mars-on és más bolygókon található endolit környezetek potenciális menedéket jelentenek a földönkívüli mikrobiális közösségek számára.[1] [2]

Aldefiníciók

Az "endolit" kifejezést, amely megfogalmazza azt az organizmust amely kolonizálja bármely kőzet belsejét, további három alcsoportra bontották:

Chasmoendolit
kolonizálja a repedéseket és töréseket a kőben. (Chasm = hasított)
Cryptoendolit
kolonizálja a porózus kőzetek szerkezeti üregeit, beleértve az euendolitok által előállított és felszabadított tereket is. (crypto = rejtett)
Euendolit
aktívan behatol a sziklák belsejébe, és alagutakat képez, amelyek megfelelnek testének formájához, kőzetfúró organizmus alakjához (eu = igaz)

Környezet

Az endolitokat 3 kilométer mélyen fedezték fel (de hogy ez-e a végső határuk azt nem tudjuk, hiszen az ásás ilyen mélységekre túl nagy árat követelne.) [3] [4] Úgy tűnik, hogy túlélésük legfőbb veszélyét nem az ilyen mélységű nyomás, hanem a megnövekedett hőmérséklet okozza. A hipertermofil organizmusokból ítélve a hőmérsékleti határ körülbelül 120 °C (a 121. törzs 121 °C-on is szaporodhat), amely a lehetséges mélységet 4-4,5 km-re korlátozza a kontinentális kéreg alatt, és 7 vagy 7,5 km-re az óceán feneke alatt. Alacsony páratartalmú (hipolit) és az alacsony hőmérsékletű (pszichrofil) régiók felszíni kőzeteiben is találtak endolit organizmusokat, ideértve az Antarktisz, [5] az Alpok [6] és a Sziklás-hegység száraz völgyeit és permafrosztját. [7] [8]

Túlélés

Az endolitok vassal, káliummal és kénnel táplálkoznak, néha szénnel is. (Lásd litotróf ) Azt, hogy ezeket közvetlenül a környező kőzetből metabolizálják-e, vagy inkább savat választanak ki, hogy először feloldják, még felfedezésre vár. Az Ocean Drilling Program mikroszkópos nyomokat talált az atlanti, indiai és csendes-óceáni bazaltból, amelyek DNS-t tartalmaznak. [9] [10] Fotoszintetizáló endolitokat is felfedeztek. [11]

Mivel a víz és a tápanyagok meglehetősen ritkák az endolit környezetében, nagyon lassú a szaporodási ciklusuk. A korai adatok szerint egyesek csak százévente végeznek sejtosztódást . 2013 augusztusában a kutatók arról számoltak be, hogy az óceán fenekén található, több millió éves endolitok csak 10 000 évente szaporodnak. [12] Energiájuk nagy részét a kozmikus sugarak vagy a racemizáció okozta sejtkárosodások kijavítására fordítják, és nagyon kevés áll rendelkezésre szaporodáshoz vagy növekedéshez. Úgy gondolják, hogy ilyen módon hosszú jégkorszakat időznek át, és akkor bukkannak elő ismét mikor a térségben a hőmérséklet növekszik. [4]

SLiME (Magyarosan FALiMÖ)

Mivel az endolitok többsége autotróf, szervetlen anyagokból önmagukban képesek túlélésükhöz nélkülözhetetlen szerves vegyületeket előállítani. Néhény endolit specializálódott autotróf rokonaik táplálására. A Mikro-biotópot, ahol ezek a különböző endolit fajok együtt élnek , felszín alatti litoautotróf mikrobiális ökoszisztémának (FALiMÖ) nevezték el. [13]

Endolitikus gombák és algák a tengeri ökoszisztémákban

Csak korlátozott kutatások történtek a tengeri endolitikus gombák elterjedésével és sokféleségével kapcsolatban, annak ellenére, hogy valószínű, hogy az endolit gombák fontos szerepet játszhatnak a korallzátonyok egészségében.

Az endolit gombákat Edouard Bornet és Charles Flahault már 1889-ben felfedezték a héjakban. Ez a két francia fitológus kifejezetten két gomba leírását nyújtotta: Ostracoblabe implexis és Lithopythium gangliiforme . Az endolit gombák felfedezését, például a Dodgella priscus és a Conchyliastrum, Ausztrália tengerparti homokjában is evlégezte George Zembrowski. A korallzátonyokról is tettek megállapításokat, amelyekről kiderült, hogy időnként hasznosak a korallgazdáik számára. [14]

A világméretű korallfehérítés nyomán tanulmányok azt sugallják, hogy a korall csontvázában elhelyezkedő endolit algák alternatív energiaforrás biztosításával segíthetik a korallfajok túlélését. Noha az endolit gombák szerepe fontos a korallzátonyokban, gyakran figyelmen kívül hagyják, mert sok kutatás a korallfehérítés hatásaira, valamint a Coelenterate és az endoszimbiotikus Symbiodinia kapcsolataira összpontosít. [15]

Astrid Gunther által készített tanulmány szerint endolitokat találtak Cozumel szigetén (Mexikó) is. Az ott talált endolitok nemcsak algákat és gombákat, hanem cianobaktériumokat, szivacsokat és sok más mikroborosokat is tartalmaztak. [16]

Endolit parazitizmus

Az 1990-es évekig a fototróf endolitokat kissé jóindulatúnak gondolták, de azóta bizonyítékok merültek fel arról, hogy a fototróf endolitok (elsősorban cianobaktériumok ) a Dél-Afrikában található Perna perna kagylófajok közepes parti populációinak 50–80% -át fertőzték meg. A fototróf endolitok fertőzöttsége halálos és szubletális hatásokat eredményezett, például a kagylóhéjak szilárdságának csökkenését. Noha a fertőzöttebb területeken a kagylók megvastagodása gyorsabb volt, ez nem elég gyors a kagylóhéjak lebomlásának leküzdésére. [17]

Endolitikus gombák és a kréta dinoszauruszok tömeges kihalása

Kína középső részén található dinoszaurusz tojáshéjon belül fedeztek fel endolit gombákat. „Tűszerűek, szalagszerűek és selyemszerűek” voltak [18]

A gomba ritkán kövesedik meg, és megőrzése esetén is nehéz megkülönböztetni az endolit hifákat az endolit cianobaktériumoktól és az algáktól. Az endolit mikrobákat azonban eloszlásuk, ökológiájuk és morfológiájuk alapján meg lehet különböztetni. Egy 2008-as tanulmány szerint a tojáshéjon kialakult endolitikus gombák a peték rendellenes inkubációját eredményezték volna, és hozzájárulhattak e dinoszauruszok tömeges kihalásához. A dinoszaurusz peték megőrzéséhez is vezethetett, beleértve azokat is, amelyek embriókat tartalmaztak. [18]

Lásd még

Hivatkozások

  1. ↑ Wierzchos (2011). „Microbial colonization of Ca-sulfate crusts in the hyperarid core of the Atacama Desert: Implications for the search for life on Mars”. Geobiology 9 (1), 44–60. o. DOI:10.1111/j.1472-4669.2010.00254.x. PMID 20726901.  
  2. ↑ Chang. „Visions of Life on Mars in Earth's Depths”, The New York Times, 2016. szeptember 12. (Hozzáférés: 2016. szeptember 12.) 
  3. ↑ Schultz: Two miles underground. Princeton Weekly Bulletin, 1999. december 13. [2016. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. — Gold mines present "ideal environment" for geologists studying subsurface microbes
  4. ↑ a b Hively. „Looking for life in all the wrong places — research on cryptoendoliths”, Discover, 1997. május 1. (Hozzáférés: 2019. december 5.) 
  5. ↑ de la Torre (2003). „Microbial Diversity of Cryptoendolithic Communities from the Mc Murdo Dry Valleys, Antarctica”. Applied and Environmental Microbiology 69 (7), 3858–3867. o. DOI:10.1128/AEM.69.7.3858-3867.2003. PMID 12839754.  
  6. ↑ Horath (2009. augusztus 1.). „Molecular Characterization of an Endolithic Microbial Community in Dolomite Rock in the Central Alps (Switzerland)”. Microbial Ecology 58 (2), 290–306. o. DOI:10.1007/s00248-008-9483-7. PMID 19172216.  
  7. ↑ Walker (2005). „Geobiology of a microbial endolithic community in the Yellowstone geothermal environment”. Nature 434 (7036), 1011–1014. o. DOI:10.1038/nature03447. PMID 15846344.  
  8. ↑ Walker (2007). „Phylogenetic Composition of Rocky Mountain Endolithic Microbial Ecosystems”. Applied and Environmental Microbiology 73 (11), 3497–3504. o. DOI:10.1128/AEM.02656-06. PMID 17416689.  
  9. ↑ Mullen: Glass Munchers Under the Sea. NASA Astrobiology Institute. [2013. február 20-i dátummal az eredetiből archiválva].
  10. ↑ Lysnes (2004. május 3.). „Microbial Populations in Ocean Floor Basalt: Results from ODP Leg 187”. Proc ODP Sci Results 187, 1–27. o. DOI:10.2973/odp.proc.sr.187.203.2004.  
  11. ↑ Wierzchos (2006. május 3.). „Endolithic Cyanobacteria in Halite Rocks from the Hyperarid Core of the Atacama Desert”. Astrobiology 6 (3), 415–422. o. DOI:10.1089/ast.2006.6.415. PMID 16805697.  
  12. ↑ Yirka: Soil beneath ocean found to harbor long-lived bacteria, fungi and viruses. Phys.org, 2013. augusztus 29. [2015. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva].
  13. ↑ Frequently Requested Information about the SLiME Hypothesis. [2006. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  14. ↑ Golubic (2005. május 3.). „Endolithic fungi in marine ecosystems”. Trends in Microbiology 13 (5), 229–235. o. DOI:10.1016/j.tim.2005.03.007. PMID 15866040.  
  15. ↑ Fine (2002. május 3.). „Endolithic algae: an alternative source of photoassimilates during coral bleaching”. Proceedings of the Royal Society of London. Series B: Biological Sciences 269 (1497), 1205–1210. o. DOI:10.1098/rspb.2002.1983. PMID 12065035.  
  16. ↑ Günther (1990. május 3.). „Distribution and bathymetric zonation of shell-boring endoliths in recent reef and shelf environments: Cozumel, Yucatan (Mexico)”. Facies 22 (1), 233–261. o. DOI:10.1007/bf02536953.  
  17. ↑ Kaehler (1999. május 3.). „Lethal and sub-lethal effects of phototrophic endoliths attacking the shell of the intertidal mussel Perna perna”. Marine Biology 135 (3), 497–503. o. DOI:10.1007/s002270050650.  
  18. ↑ a b Gong (2008. május 3.). „Endolithic fungi: A possible killer for the mass extinction of Cretaceous dinosaurs”. Science in China Series D: Earth Sciences 51 (6), 801–807. o. DOI:10.1007/s11430-008-0052-1.  

Külső linkek

  • Endoliths Általános Gyűjtemény - Ez az online források, például hírcikkek, weboldalak és referenciaoldalak gyűjteménye átfogó információt nyújt az endolitokról.
  • Endolith Advanced Collection - Szakemberek és haladó tanulók számára összeállított endolith gyűjtemény olyan online forrásokat tartalmaz, mint folyóiratcikkek, tudományos áttekintések és felmérések.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Endolit&oldid=23040745”