„Kondroitin-szulfát” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
A cikk tele volt meseszép, de forrásolatlan állításokkal, ezért ezeket törölve szinte ki is ürült a cikk, így az enwiki alapján csináltam egy rövid fordítást, hogy pótoljam az űrt. Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
Kondroitin-6-szulfát: R<sub>1</sub> = SO<sub>3</sub>H; R<sub>2</sub>, R<sub>3</sub> = H]] |
Kondroitin-6-szulfát: R<sub>1</sub> = SO<sub>3</sub>H; R<sub>2</sub>, R<sub>3</sub> = H]] |
||
A '''kondroitin-szulfát''' egy élő szervezetekben is előforduló [[poliszacharid]]. A [[porcszövet]] fontos szerkezeti összetevője; a porcok mechanikus-elasztikus tulajdonságáért felelős, ezáltal biztosítva a fizikai terheléssel szembeni ellenállóképességet.<ref>{{cite journal |vauthors=Baeurle SA, Kiselev MG, Makarova ES, Nogovitsin EA |title=Effect of the counterion behavior on the frictional–compressive properties of chondroitin sulfate solutions| journal=Polymer|year=2009|volume=50 | issue=7|pages=1805–1813| doi=10.1016/j.polymer.2009.01.066}}</ref> Általában [[Fehérje|fehérjék]]hez kapcsolódva, proteoglikánok részeként fordul elő a porcszövetben. |
|||
A '''kondroitin-szulfát''' a [[porcszövet]] egyik fő alkotóeleme, amit kiváló vízmegkötő-képesség jellemez. Ezáltal biztosítja a porcok mechanikus-elasztikus tulajdonságait. |
|||
A kondroitin-szulfát egy szulfatált [[glükózaminoglikán]], amelyben kétféle [[monoszacharid]] (''N''-acetilgalaktózamin és [[glükuronsav]]) váltakozva alkot hosszú, több mint száz [[Molekula|molekulából]] álló láncot. Egy ilyen kondroitinlánc állhat akár száznál is több [[monomer]] egységből, melyek mindegyike szulfatálható különböző pozíciókban és mennyiségben. |
|||
== Orvosi felhasználás == |
|||
Az [[ízület]]i degeneratív folyamatokban a porc kondroitin-szulfát-tartalma – specifikus oldó[[enzim]]ek hatására – jelentősen csökken, ennek következtében csökken a vízmegkötő képesség, progresszív porcdegeneráció alakul ki, és romlik az ízületi funkció. A kondroitin-szulfát alkalmazása helyreállítja az ízületi porc anyagcsere-egyensúlyát, fokozza a proteoglikán- és kollagénszintézist, valamint a synoviocyták [[hialuronsav]]-termelését, egyúttal gátolja a kondrolitikus enzimaktivitást. Ennek következtében lassul a degeneratív ízületi [[gyulladás]] (artrózis) progressziója, a porc további kopása csökken, vagy megszűnik, alkalmazása visszaadja a porc mechanikus tulajdonságait. A klinikai eredmények azt mutatják, hogy a kondroitin-szulfát-terápia után a [[fájdalom]] jelentősen csökken, vagy megszűnik. A legtöbb esetben javul az ízület mozgathatósága, és egyúttal csökkenthető az analgetikumok szükségessége. |
|||
Elterjedt összetevője a porcvédőként és porcerősítőként árult étrend-kiegészítő készítményeknek. |
|||
=== Összefoglalva === |
|||
* Erősíti a porcokat, és elősegíti azok regenerálódását |
|||
* Növeli a kötőszövet erejét és rugalmasságát |
|||
* Hozzájárul az ízületek egészségének megőrzéséhez |
|||
* Csökkenti az ízületi fájdalmakat és a gyulladást |
|||
* Segítséget nyújt a károsodott [[csont]]ok gyógyulásában |
|||
==Gyógyászati felhasználása== |
|||
== Szinergizmus == |
|||
A kondroitineket étrend-kiegészítőkben használják [[alternatív gyógymód]]ként az [[oszteoartritisz]] kezelésére. Európában és néhány Európán kívüli államban SYSADOA-ként hagyták jóvá, és eképp is szabályozzák (a SYSADOA mozaikszó az angol "symptomatic slow acting drugs for osteoarthitis" szavakból tevődik össze, aminek jelentése magyarul "lassan ható gyógyszerek oszteoartritisz tüneti kezelésére").<ref name=Cochrane2015>{{cite journal|last1=Singh|first1=JA|last2=Noorbaloochi|first2=S|last3=MacDonald|first3=R|last4=Maxwell|first4=LJ|editor1-first=Jasvinder A|editor1-last=Singh|title=Chondroitin for osteoarthritis.|journal=The Cochrane Database of Systematic Reviews|date=28 January 2015|volume=1|pages=CD005614|pmid=25629804|pmc=4881293|doi=10.1002/14651858.CD005614.pub2}}</ref> Gyakran [[glükózamin]]nal együtt fordul elő az efféle készítményekben.<ref name=Cochrane2015/> |
|||
A kondroitin [[glükózamin]]nal, [[MSM]]-mel, illetve [[C-vitamin]]nal együtt alkalmazva támogatják egymás hatását. |
|||
Egy 2015-ös Cochrane áttekintés a kondroitinnal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról azt állapította meg, hogy ezen vizsgálatok nagy része gyenge minőségű, de ennek ellenére volt némi bizonyíték a résztvevők fájdalomérzetének rövidtávú csökkenésére. Összegzésképpen elmondható a vizsgálatok alapján, hogy a kondroitinek fogyasztása nem javított az ízületek állapotán, és az érintett ízületek egészségének megőrzésében sem segített.<ref name=Cochrane2015/> |
|||
A kondroitinek és a glükózamin használata nem javasolt a térd oszteoartritiszének kezelésére, mert a bizonyítékok azt mutatják, hogy nem segítenek a kóros állapoton.<ref name="AAOSfive">{{cite web |author1 = American Academy of Orthopaedic Surgeons |author1-link = American Academy of Orthopaedic Surgeons |date = February 2013 |title = Five Things Physicians and Patients Should Question |publisher = American Academy of Orthopaedic Surgeons |work = Choosing Wisely: an initiative of the ABIM Foundation |page = |url = http://www.choosingwisely.org/doctor-patient-lists/american-academy-of-orthopaedic-surgeons/ |accessdate = 19 May 2013}}</ref> |
|||
==Mellékhatásai== |
|||
Klinikai tanulmányok során nem figyeltek meg jelentős mellékhatást vagy túladagolásból származó problémát a kondroitin-szulfát alkalmazása során, ez pedig arra enged következtetni, hogy hosszútávú bevitele biztonságosan végezhető.<ref name="RTP">{{cite journal | vauthors = John N Hathcock, Andrew Shao | title=Risk assessment for glucosamine and chondroitin sulfate | journal=Regulatory toxicology and pharmacology | volume=47 | issue=1 | year=2007 | pages=78–83 | issn=0273-2300 | doi=10.1016/j.yrtph.2006.07.004}}</ref> |
|||
2003-ban az Európai Reumaellenes Liga (European League Against Rheumatism – EULAR) munkacsoportja a kondroitin-szulfát toxicitását egy 0–100-as skálán 6-ra értékelte.<ref name="Jordan2003">{{cite journal | doi = 10.1136/ard.2003.011742 |author1=Jordan KM |author2=Recommendations Arden NK. EULAR | year = 2003 | title = an evidence based approach to the management of knee osteoarthritis: Report of a Task Force of the Standing Committee for International Clinical Studies Including Therapeutic Trials (ESCISIT) | url = | journal = Ann Rheum Dis | volume = 62 | issue = 12| pages = 1145–1155 | pmid = 14644851 | pmc = 1754382 }}</ref> |
|||
==Fizikai és kémiai tulajdonságai== |
|||
A kondroitin-szulfát láncai különböző hosszúságú, el nem ágazó poliszacharidok, melyeket az ''N''-acetil-<small>D</small>-galaktózamin (GalNAc) és a <small>D</small>-glükuronsav (GlcA) egységei egyesével váltakozva építenek fel. Néhány GlcA-reziduum <small>L</small>-iduronsavvá (IdoA) epimerizálódik; a létrejövő [[diszacharid]]ra [[dermatán-szulfát]]ként hivatkoznak. |
|||
A kondroitin-szulfát-láncok bizonyos fehérjék szerin-reziduumán lévő [[hidroxilcsoport]]jaihoz kapcsolódnak. Az egyelőre nem ismert, hogy a fehérjék hogyan választódnak ki a glükózaminoglikánok csatlakozásához. |
|||
A glükózaminoglikán (GAG) láncainak csatlakozása négy monoszachariddal kezdődik, melyeknek sorrendje állandó: Xyl - Gal - Gal - GlcA. Mindegyik szacharidegységet egy specifikus [[enzim]] csatlakoztat, mely lehetővé teszi a GAG-szintézis többszintű irányítását. A [[xilóz]] fehérjékhez való csatlakoztatása az [[endoplazmatikus retikulum]]ban kezdődik meg, míg a többi szacharidegység csatolására a [[Golgi-készülék]]ben kerül sor.<ref name=Silbert_2002>{{cite journal |vauthors=Silbert JE, Sugumaran G | title=Biosynthesis of chondroitin/dermatan sulfate | journal=IUBMB Life | year=2002 | volume=54 | issue=4 | pages= 177–86| pmid=12512856 | doi= 10.1080/15216540214923}}</ref> |
|||
== Előállítás == |
== Előállítás == |
||
| 24. sor: | 34. sor: | ||
{{jegyzetek}} |
{{jegyzetek}} |
||
== Fordítás == |
|||
{{fordítás|en|Chondroitin sulfate|oldid=978028635}} |
|||
{{portál|kémia||orvostudomány|i }} |
|||
[[Kategória:Poliszacharidok]] |
|||
[[Kategória:Táplálékkiegészítők]] |
[[Kategória:Táplálékkiegészítők]] |
||
A lap 2020. szeptember 13., 00:54-kori változata
Kondroitin-4-szulfát: R1 = H; R2 = SO3H; R3 = H
Kondroitin-6-szulfát: R1 = SO3H; R2, R3 = H
A kondroitin-szulfát egy élő szervezetekben is előforduló poliszacharid. A porcszövet fontos szerkezeti összetevője; a porcok mechanikus-elasztikus tulajdonságáért felelős, ezáltal biztosítva a fizikai terheléssel szembeni ellenállóképességet.[1] Általában fehérjékhez kapcsolódva, proteoglikánok részeként fordul elő a porcszövetben.
A kondroitin-szulfát egy szulfatált glükózaminoglikán, amelyben kétféle monoszacharid (N-acetilgalaktózamin és glükuronsav) váltakozva alkot hosszú, több mint száz molekulából álló láncot. Egy ilyen kondroitinlánc állhat akár száznál is több monomer egységből, melyek mindegyike szulfatálható különböző pozíciókban és mennyiségben.
Elterjedt összetevője a porcvédőként és porcerősítőként árult étrend-kiegészítő készítményeknek.
Gyógyászati felhasználása
A kondroitineket étrend-kiegészítőkben használják alternatív gyógymódként az oszteoartritisz kezelésére. Európában és néhány Európán kívüli államban SYSADOA-ként hagyták jóvá, és eképp is szabályozzák (a SYSADOA mozaikszó az angol "symptomatic slow acting drugs for osteoarthitis" szavakból tevődik össze, aminek jelentése magyarul "lassan ható gyógyszerek oszteoartritisz tüneti kezelésére").[2] Gyakran glükózaminnal együtt fordul elő az efféle készítményekben.[2]
Egy 2015-ös Cochrane áttekintés a kondroitinnal kapcsolatos klinikai vizsgálatokról azt állapította meg, hogy ezen vizsgálatok nagy része gyenge minőségű, de ennek ellenére volt némi bizonyíték a résztvevők fájdalomérzetének rövidtávú csökkenésére. Összegzésképpen elmondható a vizsgálatok alapján, hogy a kondroitinek fogyasztása nem javított az ízületek állapotán, és az érintett ízületek egészségének megőrzésében sem segített.[2]
A kondroitinek és a glükózamin használata nem javasolt a térd oszteoartritiszének kezelésére, mert a bizonyítékok azt mutatják, hogy nem segítenek a kóros állapoton.[3]
Mellékhatásai
Klinikai tanulmányok során nem figyeltek meg jelentős mellékhatást vagy túladagolásból származó problémát a kondroitin-szulfát alkalmazása során, ez pedig arra enged következtetni, hogy hosszútávú bevitele biztonságosan végezhető.[4]
2003-ban az Európai Reumaellenes Liga (European League Against Rheumatism – EULAR) munkacsoportja a kondroitin-szulfát toxicitását egy 0–100-as skálán 6-ra értékelte.[5]
Fizikai és kémiai tulajdonságai
A kondroitin-szulfát láncai különböző hosszúságú, el nem ágazó poliszacharidok, melyeket az N-acetil-D-galaktózamin (GalNAc) és a D-glükuronsav (GlcA) egységei egyesével váltakozva építenek fel. Néhány GlcA-reziduum L-iduronsavvá (IdoA) epimerizálódik; a létrejövő diszacharidra dermatán-szulfátként hivatkoznak.
A kondroitin-szulfát-láncok bizonyos fehérjék szerin-reziduumán lévő hidroxilcsoportjaihoz kapcsolódnak. Az egyelőre nem ismert, hogy a fehérjék hogyan választódnak ki a glükózaminoglikánok csatlakozásához.
A glükózaminoglikán (GAG) láncainak csatlakozása négy monoszachariddal kezdődik, melyeknek sorrendje állandó: Xyl - Gal - Gal - GlcA. Mindegyik szacharidegységet egy specifikus enzim csatlakoztat, mely lehetővé teszi a GAG-szintézis többszintű irányítását. A xilóz fehérjékhez való csatlakoztatása az endoplazmatikus retikulumban kezdődik meg, míg a többi szacharidegység csatolására a Golgi-készülékben kerül sor.[6]
Előállítás
A legtöbb kondroitin-szulfátot házisertés és szarvasmarha légcsövéből, orrából és füléből állítják elő, és tengeri állatok porcaiból is kivonható.
Jegyzetek
- ↑ (2009) „Effect of the counterion behavior on the frictional–compressive properties of chondroitin sulfate solutions”. Polymer 50 (7), 1805–1813. o. DOI:10.1016/j.polymer.2009.01.066.
- ↑ a b c (2015. január 28.) „Chondroitin for osteoarthritis.”. The Cochrane Database of Systematic Reviews 1, CD005614. o. DOI:10.1002/14651858.CD005614.pub2. PMID 25629804.
- ↑ Five Things Physicians and Patients Should Question. Choosing Wisely: an initiative of the ABIM Foundation. American Academy of Orthopaedic Surgeons, 2013. február 1. (Hozzáférés: 2013. május 19.)
- ↑ (2007) „Risk assessment for glucosamine and chondroitin sulfate”. Regulatory toxicology and pharmacology 47 (1), 78–83. o. DOI:10.1016/j.yrtph.2006.07.004. ISSN 0273-2300.
- ↑ (2003) „an evidence based approach to the management of knee osteoarthritis: Report of a Task Force of the Standing Committee for International Clinical Studies Including Therapeutic Trials (ESCISIT)”. Ann Rheum Dis 62 (12), 1145–1155. o. DOI:10.1136/ard.2003.011742. PMID 14644851.
- ↑ (2002) „Biosynthesis of chondroitin/dermatan sulfate”. IUBMB Life 54 (4), 177–86. o. DOI:10.1080/15216540214923. PMID 12512856.
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Chondroitin sulfate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
