„Lopótök” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A lopótök útja Amerikába: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén is erre utaló archeológiai leletet |
→Kultikus és használati tárgyak világszerte: Ezer köszönet és hála Alenshának a borlopó gondos lefényképezéséért! |
||
| (82 közbenső módosítás, amit 5 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{| align="right" |
|||
|- |
|||
|<div style="vertical-align:top"> |
|||
{{Sablon:Portál1|Biológia}}</div> |
|||
|- |
|||
| |
|||
{{Taxobox |
{{Taxobox |
||
| color = lightgreen |
| color = lightgreen |
||
| 10. sor: | 4. sor: | ||
| image = Lagenaria flower fruit.jpg |
| image = Lagenaria flower fruit.jpg |
||
| image_width = 250px |
| image_width = 250px |
||
| image_caption = |
| image_caption = Jellegzetes a termés formája és<br>az alkonyatkor nyíló fehér virág |
||
| regnum = [[Növény]]ek |
| regnum = [[Növény]]ek<br>(''Plantae'') |
||
| divisio = [[Zárvatermők]] |
| divisio = [[Zárvatermők]]<br>(''Magnoliophyta'') |
||
| classis = [[Kétszikűek]] |
| classis = [[Kétszikűek]]<br>(''Magnoliopsida'') |
||
| ordo = [[Tökvirágúak]]<br>(''Cucurbitales'')<ref> {{forrásnyelv|angolul}} Egyes [[növényrendszertan|rendszerezések]] a kabakosokat az [[ibolyavirágúak]] (''Violales'') rendjébe helyezik. Lásd: [http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=22337 ITIS Standard Report Page: Cucurbitaceae]</ref> |
|||
| ordo = [[Tökvirágúak]] (''Cucurbitales'') |
|||
| familia = [[Kabakosok]] (''Cucurbitaceae'') |
|||
| familia = [[Kabakosok]]<br>(''Cucurbitaceae'') |
|||
| genus = '''''Lagenaria''''' |
| genus = '''''Lagenaria''''' |
||
| species = '''''L. siceraria''''' |
| species = '''''L. siceraria''''' |
||
| binomial = ''Lagenaria siceraria'' |
| binomial = ''Lagenaria siceraria'' |
||
| binomial_authority = (Molina) Standl. |
| binomial_authority = (Molina) Standl. |
||
| synonyms = ''Cucurbita lagenaria'' L,<br>''Cucurbita siceraria'' Molina<br>''Lagenaria leucantha'' Rusby<br>''Lagenaria vulgaris'' Ser.<ref>[http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Lagenaria.html Searchable World Wide Web Multilingual Multiscript Plant Name Database - Univ.of Melbourne többnyelvű növénynév adabázisa]</ref> |
| synonyms = ''Cucurbita lagenaria'' L,<br>''Cucurbita siceraria'' Molina<br>''Lagenaria leucantha'' Rusby<br>''Lagenaria vulgaris'' Ser.<ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.plantnames.unimelb.edu.au/Sorting/Lagenaria.html Searchable World Wide Web Multilingual Multiscript Plant Name Database - Univ.of Melbourne többnyelvű növénynév adabázisa]</ref> |
||
| comment = [http://www.itis.gov [[ITIS]] Integrated Taxonomic Information System on-line adatbázis alapján 2007.aug.4.] |
| comment = [http://www.itis.gov [[ITIS]] Integrated Taxonomic Information System on-line adatbázis alapján 2007.aug.4.] |
||
}} |
}} |
||
| |
{| |
||
|-style="vertical-align:top;" |
|||
|[[Kép:Kunisada, Hyotan namazu.jpg|thumb|[[Utagawa Kunisada]]((1786 – 1865): [[Harcsafélék |Harcsa]]fogás lopótökkel]] |
|||
|}A '''lopótök''' ''(Lagenaria siceraria''), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a [[kabakosok]] (''Cucurbitaceae'') [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[Kétszikűek|kétszikű]] [[növény]]. |
|{{Sablon:Portál1|Biológia}}A '''lopótök''' ''(Lagenaria siceraria''), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a [[kabakosok]] (''Cucurbitaceae'') [[család (rendszertan)|családjába]] tartozó [[Kétszikűek|kétszikű]] [[növény]]. [[Ázsia|Ázsiából]] vagy [[Afrika|Afrikából]] származik. Ez az egyetlen olyan [[tök]]fajta, amit [[Európa|Európában]] már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Merítőedény és csörgő, hímvessző-öltözék és étel, húros hangszer és borlopó – az élet szinte minden területén hasznosítható környezetbarát módon. Népi mondás a lopótök kapcsán: ''Az Isten mindönt mekterömtöt, csak az embör csinálla rá (t.i. likat).'' <ref> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://kiskanizsa.nagykar.hu/ekonyvek/55/17798/reszletek.html Kiskanizsai szótár - Budapest - Akad. K., 1981.]</ref><br><br>__TOC__ |
||
|} |
|||
== Leírása == |
== Leírása == |
||
[[Image:Gourd dsc07797.jpg|thumb|Az ehető bél energiatartalma igen alacsony: 20 kcal/100 g]] |
|||
Egyéves, lágyszárú, könnyen fut és kapaszkodik. Gyökérzete orsógyökér, kiterjedt oldalgyökerekkel. A világoszöld fogazott levélek nagyok, kerekek, szíves válluak, tompacsúcsúak, állásuk szórt, érdesek, molyhosan szőrösek. A levélnyél hosszú. <br> |
Egyéves, lágyszárú, könnyen fut és kapaszkodik. Gyökérzete orsógyökér, kiterjedt oldalgyökerekkel. A világoszöld fogazott levélek nagyok, kerekek, szíves válluak, tompacsúcsúak, állásuk szórt, érdesek, molyhosan szőrösek. A levélnyél hosszú. <br> |
||
[[Babits Mihály|Babits]] ''Jónás könyvében'' című művéből a lopótök tulajdonságaira is következtethetünk: <ref>[http://mek.oszk.hu/00600/00601/html/jonas21.htm MEK – Babits Mihály: Jónás könyve (kézírat)] a "Nyugat" által 1947-ben megjelentetett facsimile kiadvány</ref> |
[[Babits Mihály|Babits]] ''Jónás könyvében'' című művéből a lopótök tulajdonságaira is következtethetünk: <ref> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://mek.oszk.hu/00600/00601/html/jonas21.htm MEK – Babits Mihály: Jónás könyve (kézírat)] a "Nyugat" által 1947-ben megjelentetett facsimile kiadvány</ref> |
||
<i><poem> |
<i><poem> |
||
„egy nagylevelü töknek |
„egy nagylevelü töknek |
||
| 41. sor: | 36. sor: | ||
A lopótök virága hosszú nyélen ül, tőből szétterül, forrtszirmú, ötös szimmetriájú; pártacsöve nincs, színe hófehér. |
A lopótök virága hosszú nyélen ül, tőből szétterül, forrtszirmú, ötös szimmetriájú; pártacsöve nincs, színe hófehér. |
||
Egylaki, váltivarú, ön- és idegenmegporzó. |
Egylaki, váltivarú, ön- és idegenmegporzó. |
||
[[Image:Calabash flower.jpg|thumb|A lopótök virága estefelé nyílik ki]] |
|||
Rovarok terjesztik a virágporát. A magok 5-7 évig csíraképesek, a vetéstől 8-14 napra kelnek ki. Az ezermagtömegük 80-120 g, a magok csírázóképessége 70-80%-os. A teljes tenyészidő a kiszáradásig 140-190 nap. |
Rovarok terjesztik a virágporát. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} Heiser, C.B. 1997. Are bottle gourds moth pollinated? Cucurbit Network News, Spring: 1. Molyok porozzák-e be a lopótököt?</ref> A magok 5-7 évig csíraképesek, a vetéstől 8-14 napra kelnek ki. Az ezermagtömegük 80-120 g, a magok csírázóképessége 70-80%-os. A teljes tenyészidő a kiszáradásig 140-190 nap. |
||
<br> |
<br> |
||
A lopótök sajátos vonása a többi tökökhöz képest, hogy a virágok estefelé nyílnak. A levelek és hajtások pézsmaszagúak.<br> |
A lopótök sajátos vonása a többi tökökhöz képest, hogy a virágok estefelé nyílnak. A levelek és hajtások pézsmaszagúak.<br> |
||
A rostos, salakanyagokban dús tökhús 85-95 százalékát víz teszi ki, de szénhidrátokat, fehérjét, kálciumot, vasat, „A” elővitamint, B-vitaminokat és C-vitamint is tartalmaz. |
A rostos, salakanyagokban dús tökhús 85-95 százalékát víz teszi ki, de szénhidrátokat, fehérjét, kálciumot, vasat, „A” elővitamint, B-vitaminokat és C-vitamint is tartalmaz. Az ehető bél energiatartalma igen alacsony: 20 kcal/100 g. <ref name="Terebess"/> <ref name="Jahr2002"/> |
||
<ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://ecoport.org/ep?SearchType=earticleView&earticleId=120&page=-2 Pollinators and biological diversity]</ref> |
|||
<ref name="Terebess"/> <ref name="Jahr2002"/> |
|||
|} |
|||
<ref>[http://ecoport.org/ep?SearchType=earticleView&earticleId=120&page=-2 Pollinators and biological diversity]</ref> |
|||
== Származása, elterjedése == |
== Származása, elterjedése == |
||
A [[trópus]]okon és a [[szubtropikus]] területeken általánosan ismert [[kultúrnövény]], származási helyét egyes források [[Afrika]]ként, mások [[Ázsia]]ként jelölik meg. A legújabb kutatások Afrikai őshazára, és két egymástól független, előbb egy 8-9 ezer évvel ezelötti ázsiai háziasításra és egy ettől független négyezer évvel későbbi afrikai újraháziasításra utalnak. Könnyen elvadul. Eredetileg is vad, nem csupán elvadult lopótököket csak nem olyan régen, Zimbabwe területén sikerült azonosítani. Ennek a tökfajtának a termése vékonyfalú, nem tűr hosszabb tengeri hányódást.<ref>Decker-Walters, D. S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J. E. (2004) Econ. Bot. 58, 501–508.</ref> |
|||
A [[trópusok]]on és a [[szubtrópusok|szubtropikus]] területeken általánosan ismert [[háziasítás|kultúrnövény]], származási helyét egyes források [[Afrika]]ként, mások [[Ázsia]]ként jelölik meg. Könnyen elvadul. Eredetileg is vad, nem csupán elvadult lopótököket csak nem olyan régen, Zimbabwe területén sikerült azonosítani.<ref> {{forrásnyelv|angolul}} Decker-Walters, D.S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J.E. 2004. Discovery and genetic assessment of wild bottle gourd [ Lagenaria siceraria (Mol.) Standley, Cucurbitaceae] from Zimbabwe . Economic Botany 58: 501–508. A vad lopótök felfedezése Zimbabwében és a genetikai bizonyítás</ref> Ennek az ősi lopótöknek a termése vékonyfalú, nem tűr hosszabb tengeri hányódást. A mai lopótök vastag, vízálló falát a háziasításnak köszönheti.<ref> {{forrásnyelv|angolul}} Decker-Walters, D. S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J. E. (2004) Econ. Bot. 58, 501–508.</ref> |
|||
=== A lopótök útja Amerikába === |
|||
[[Image:Diego Velázquez 041.jpg|thumb|[[Diego Velázquez|Velázquez]]: Juan de Calabazas, az udvari bolond – lábánál lopótök látható]]Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztették a lopótököt, míg a többi tökfaj termesztését Amerikából vettük át. |
|||
Jelentősége ma nálunk már természetesen nem olyan nagy, mint a technikailag kevésbé fejlett időkben és helyeken volt,<ref name="Jahr2002"> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.genres.de/infos/kalebasse/ Gemüse des Jahres 2002: Der Flaschenkürbis A 2002-es év zöldsége: A lopótök]</ref> |
|||
A lopótök által feladott rejtvény, az hogy ez az [[Afrika|afrikai]] eredetű faj már meglepően korán kimutatható [[Amerika|Amerikában]], sokáig megnehezítette annak megértését, hogyan is ment végbe a [[háziasítás]] az amerikai kontinensen.[[Kép:Map-of-human-migrations.jpg|thumb|250px|A lopótök és a kutya az emberekkel vándorolt Afrikai hazájából Ázsián keresztül Amerikába]][[Genetika]]i és [[archeológia]]i kutatások, melyek eredményét [[2005]] decemberében, a [[National Academy of Sciences]] közleményeiben tették közzé <ref name="Erickson">[http://www.pnas.org/cgi/content/full/102/51/18315 An Asian origin for a 10,000-year-old domesticated plant in the Americas -- Erickson et al. 102 (51): 18315 -- Proceedings of the National Academy of Sciences] A tudományos együttműködés keretében végzett kutatás résztvevői a Harvard University, a Smithsonian Institution's National Museum of Natural History, a Massey University in New Zealand és a University of Maine tudósai voltak, és a perui, mexikói, floridai ásatások során archeológiai kontextusban előkerült lopótötöket vizsgáltak meg morfológiailag, genetikailag, és rádiókarbon módszerekkel.</ref>, arra utalnak, hogy a lopótök és a [[kutya]] háziasítása korábbi, mint az élelmiszernövényeké vagy a többi haszonállaté, és hogy mindkettőt a [[jégkorszak]] végén a [[paleoindián]]ok vitték magukkal az új világba, amikor benépesítették Amerikát. Ázsiából Amerikába csónakokon vagy gyalogosan, az akkor még meglevő [[Bering-földhíd|szárazföldi úton]] vitték át az emberek, sőt az sem kizárt, hogy egyszerűen átsodródtak a tökök a [[Bering-szoros]]on. Körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt már Amerika széltében-hosszában termesztették. |
|||
de Walahfrid Strabo (808 – 849) a reichenau-i apát és költő, a karoling királyok tanácsadója latin nyelvű ''Hortulus''ában még az ideális kert 23 növénye egyikeként ismerteti: hosszasan, költőien és mégis gyakorlatiasan. <ref name="hortulus"> |
|||
* {{forrásnyelv|latinul és németül}} [http://www.medbio.de/hortulus/cucurbita_strabo.html Hortulus]Walahfrid Strabo, De cultura hortorum, 827, Übersetzung: W. Näf und M. Gabathuler in H.-D. Stoffler, 2000. ISBN 3-7995-3504-7 |
|||
* {{forrásnyelv|latinul}} [http://www.fh-augsburg.de/~harsch/Chronologia/Lspost09/Walahfrid/wal_ho01.html#07 bibliotheca Augustana] De cultura hortorum sive Hortulus |
|||
VII Cucurbita - A hortulus szépen illusztrált szövege (latin)</ref> |
|||
A legújabb kutatások Afrikai őshazára, és két egymástól független, előbb egy 8-9 ezer évvel ezelötti ázsiai háziasításra és egy ettől független négyezer évvel későbbi afrikai újraháziasításra utalnak. [[Kép:Map-of-human-migrations.jpg|thumb|left|250px|Az emberek vándorútja a kontinenseken keresztül]]A lopótök által feladott rejtvény, az hogy ez az [[Afrika|afrikai]] eredetű faj már meglepően korán kimutatható [[Amerika|Amerikában]], sokáig megnehezítette annak megértését, hogyan is ment végbe a [[háziasítás]] az amerikai kontinensen. [[Genetika]]i és [[régészet]]i kutatások, melyek eredményét [[2005]] decemberében, a [[National Academy of Sciences]] közleményeiben tették közzé <ref name="Erickson"> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.pnas.org/cgi/content/full/102/51/18315 An Asian origin for a 10,000-year-old domesticated plant in the Americas -- Erickson et al. 102 (51): 18315 -- Proceedings of the National Academy of Sciences] A tudományos együttműködés keretében végzett kutatás résztvevői a Harvard University, a Smithsonian Institution's National Museum of Natural History, a Massey University in New Zealand és a University of Maine tudósai voltak, és a perui, mexikói, floridai ásatások során archeológiai kontextusban előkerült lopótötöket vizsgáltak meg morfológiailag, genetikailag, és rádiókarbon módszerekkel.</ref>, arra utalnak, hogy a lopótök és a [[kutya]] háziasítása korábbi, mint az élelmiszernövényeké vagy a többi haszonállaté, és hogy mindkettőt a [[jégkorszak]] végén a [[paleoindiánok]] vitték magukkal az új világba, amikor benépesítették Amerikát. Feltehetően csónakokon vagy gyalogosan, az akkor még meglevő [[Bering-földhíd|szárazföldi úton]] vitték át Ázsiából Amerikába az emberek, sőt az sem kizárt, hogy egyszerűen átsodródtak a vastagfalú tökök a [[Bering-szoros]]on. Körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt már Amerika széltében-hosszában termesztették.<ref name="SouthAmerican"> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.indiana.edu/~arch/saa/matrix/saa/saa_mod03.html University of South Florida – South American Archaeology: Archaic, Preceramic, Sedentism] Számos lopótök lelet a jégkorszak utáni Dél-Amerikából, Kr.e 6000-2000</ref> |
|||
A háziasított lopótök héja a vadéval ellentétben vastag és vízhatlan. Könnyűségénél fogva minden emberi beavatkozás nélkül is nagy területen képes elterjedni, ugyanis a magok akkor is csírázóképesek maradnak, ha a termés hosszú ideig sodródik a tengerben. Erre támaszkodott az az utóbbi 150 évben uralkodó elmélet is, hogy a tökök az Atlanti óceánon keresztül sodródtak át Afrikából Amerikába. Az azonban, hogy az emberek a magokat huzamosabb időn keresztül begyűjtötték, tárolták és elvetették, genetikailag is kimutatható és a formákban is megmutatkozó változásokhoz vezetett mind Ázsiában, mind Afrikában. Ez azonosíthatóvá tette az egyes területek lopótökjeit. A vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy az amerikai archeológiai leletek között talált lopótökök jobban megfelelnek a mai ázsiai lopótök alfajoknak, mint az afrikaiaknak. |
|||
<br> |
|||
Az az elmélet, hogy a lopótököt Amerikába Ázsián keresztül az emberek vitték magukkal, csak egy kérdést hagy nyitva: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén is erre utaló archeológiai leletet? |
|||
A háziasított lopótök héja a vadéval ellentétben vastag és vízálló. Könnyűségénél fogva minden emberi beavatkozás nélkül is nagy területen képes elterjedni, ugyanis a magok akkor is csírázóképesek maradnak, ha a termés hosszú ideig sodródik a tengerben. Erre támaszkodott az az utóbbi 150 évben uralkodó elmélet is, hogy a tökök az Atlanti óceánon keresztül sodródtak át Afrikából Amerikába. Az azonban, hogy az emberek a magokat huzamosabb időn keresztül begyűjtötték, tárolták és elvetették, genetikailag is kimutatható és a formákban is megmutatkozó változásokhoz vezetett mind Ázsiában, mind Afrikában. Ez azonosíthatóvá tette az egyes területek lopótökjeit. A vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy az amerikai archeológiai leletek között talált lopótökök jobban megfelelnek a mai ázsiai lopótök alfajoknak, mint az afrikaiaknak. |
|||
===Európa=== |
|||
Az az elmélet, hogy a lopótököt Amerikába Ázsián keresztül az emberek vitték magukkal, csak egy kérdést hagy nyitva: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén is erre utaló archeológiai leletet?<ref name="Lecture18"> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.plantsciences.ucdavis.edu/gepts/pb143/lec18/pb143l18.htm UC (University of California) Davis Department of Plant Sciences - Lecture 18 - Origin of the Bottle Gourd Egyetemi előadás, illusztrált összefoglaló. A lopótök eredete] UC (University of California) Davis Department of Plant Sciences - Lecture 18 - Origin of the Bottle Gourd</ref> |
|||
[[Image:Diego Velázquez 041.jpg|thumb|[[Diego Velázquez|Velázquez]]: Juan de Calabazas, az udvari bolond – lábánál lopótök látható]]<!-- |
|||
--- |
|||
--- Ennek a résznek a végére kerül az idézet, |
|||
--- majd ha Bennó lefordította. |
|||
--- Azáltal a kép sem fog átlógni a rákövetkező szakaszra |
|||
--- |
|||
--> |
|||
Európában már Amerika felfedezése előtt is ismerték a lopótököt, míg a többi tökfajok Amerikából kerültek hozzánk. |
|||
<br> |
|||
Jelentősége ma nálunk már természetesen nem olyan nagy, mint a technikailag kevésbé fejlett időkben és helyeken volt,<ref name="Jahr2002">[http://www.genres.de/infos/kalebasse/ Gemüse des Jahres 2002: Der Flaschenkürbis A 2002-es év zöldsége: A lopótök (német)]</ref> |
|||
de Walahfrid Strabo (808 – 849) a reichenau-i apát és költő, a karoling királyok tanácsadója latin nyelvű ''Hortulus''ában még az ideális kert 23 növénye egyikeként ismerteti: hosszasan, költőien és mégis gyakorlatiasan. <ref name="hortulus"> |
|||
*[http://www.medbio.de/hortulus/cucurbita_strabo.html Hortulus]Walahfrid Strabo, De cultura hortorum, 827, Übersetzung: W. Näf und M. Gabathuler in H.-D. Stoffler, 2000. ISBN 3-7995-3504-7 |
|||
*[http://www.fh-augsburg.de/~harsch/Chronologia/Lspost09/Walahfrid/wal_ho01.html#07 bibliotheca Augustana] De cultura hortorum sive Hortulus |
|||
VII Cucurbita - A hortulus szépen illusztrált szövege (latin)</ref> |
|||
== Termesztése == |
== Termesztése == |
||
Melegkedvelő, 12-15 °C fölött csírázik, de 10-15 °C-on már nem. Az indának és a zsenge termésnek megárt a fagy, a kifejlett termés azonban tovább érik. Legjobban a 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődik. Bár kedveli a vizet, a túl sok víz késlelteti a beérését. Jó műveléssel viszonylag szárazon is termeszthető. |
Melegkedvelő, 12-15 °C fölött csírázik, de 10-15 °C-on már nem. Az indának és a zsenge termésnek megárt a fagy, a kifejlett termés azonban tovább érik. Legjobban a 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődik. Bár kedveli a vizet, a túl sok víz késlelteti a beérését. Jó műveléssel viszonylag szárazon is termeszthető. |
||
A mély rétegű, középkötött vályog-, homokos vályogtalajt kedveli. A vegetatív növénytömeghez mérten |
A mély rétegű, középkötött vályog-, homokos vályogtalajt kedveli. A vegetatív növénytömeghez mérten kívánja meg a trágyázást: fészkesen, 2-4 lapát jól érett istállótrágyával. A trágyát fészkenként 25-30 cm mélyen keverik össze a gödör talajával. |
||
Április közepe és vége között üvegházban vagy az ablak belső párkányán már vethető. A magok csírázását meggyorsítja ha egy éjszakára be vannak áztatva. A vetésmélység 2-3 cm. Az egyenletes nedvesség mellett szobahőmérsékleten és világos helyen nevelt magoncok a fagyosszentek elmúltával szélvédett helyre kiültethetőek. A fiatal növénykék az éjszaka támadó csigáktól védelemre szorulnak. |
|||
<br> |
<br> |
||
A többi tökféléhez hasonlóan a lopótök is a tápanyagokban gazdag talajt kedveli ([[komposzt]], érett trágya). Fontos, hogy bőségesen kapjon napot, különben fejletlen és sápadt indákat hoz és nem termékenyül meg. Nagy felületet vesz igénybe, de 1 méter távolság általában már elegendő. egy Egy délrenéző fal elé ültetve különösen jól fejlődik. Támasztékra van szüksége. A talaját védeni kell a kiszáradástól. Ennek lehetőségei a talaj „[[mulch|mulcsozása]]” vagy lombbal, komposzttal való befedése. [[pergola|Pergolára]], kapuívre, kerítésre, vízszintes tartókra is felfuttatható. A sövények és a fák is alkalmasak támasztéknak, feltéve, ha a lopótök így is akadálytalanul kap napot, és a terméseknek elég helyük van a fejlődéshez. [[Walahfrid von der Reichenau|Walahfrid von der Reichenau (Strabo)]] 827-ben írott latin nyelvű verses könyvecskéjében olyan kolostorkertet ír le, ahol a felfuttatott tökök égerfákról csüngenek le. <ref name="hortulus"/> A felfüggesztve kifejlődő termések egyenesebbek, hosszúkásabbak lesznek, a földön kúszó növények termése girbe-gurba. |
|||
[[Kép:Lagenaria siceraria.jpg|thumb|Érett termés]] |
|||
[[Kép:Hyoutan.JPG|thumb|A tököknek nem árt meg a fagy, de a magoknak igen. Széljárta vagy jól szellőztetett hely a legalkamasabb a szárításra.]] |
|||
Április közepe és vége között üvegházban vagy az ablak belső párkányán már vethetünk. Gyorsabban kicsíráznak a magok, ha egy éjszakára beáztatjuk őket. 2-3 cm mélységbe vessünk. Az egyenletes nedvesség mellett szobahőmérsékleten és világos helyen nevelt magoncok a fagyosszentek elmúltával kiültethetőek. Különösen eleinte tanácsos a szélvédett hely. A fiatal növénykék az éjszaka támadó csigáktól feltétlenül védelemre szorulnak. |
|||
A lopótök magja a kereskedelemben is kapható, de az érett tökből kiszedhető a vetni való mag úgy, hogy a tököt tárgyak készítésére továbbra is fel lehessen használni. Az érett mag kemény, többnyire sötétszínű, bár vannak világos magvú változatok is. Szárazon és hűvösben tartva több éven keresztül is megtartja csírázóképességét. |
|||
<br> |
<br> |
||
A kereskedelemben kapható vetőmag keverék, többféle változat magvát tartalmazza. Mivel a lopótök idegenmegporzó, a második nemzedék meglepetésekkel szolgálhat. |
|||
A többi tökféléhez hasonlóan a lopótök is a tápanyagokban gazdag talajt kedveli ([[komposzt]], érett trágya). Fontos, hogy bőségesen kapjon napot, különben fejletlen és sápadt indákat hoz és nem termékenyül meg. Nagy felületet vesz igénybe, ne válasszunk túl kicsi távolságot, 1 méter távolság általában már elegendő. Különösen jól fejlődik, ha egy délrenéző fal elé ültetjük és támasztékot nyújtunk neki, ha a talajt „[[mulch|mulcsozzuk]]” vagy lombbal, komposzttal fedjük be, és ezzel is hozzájárulunk ahhoz, hogy ki ne száradjon. Felfuttathatjuk [[pergola|pergolára]], kapuívre, kerítésre, sőt vízszintes tartókra is. Még a sövények és fák is alkalmasak támasztéknak, feltéve, ha a lopótök így is akadálytalanul kap napot, és a terméseknek elég helyük van a fejlődéshez. A sváb Strabo 827-ben írott latin nyelvű verses könyvecskéjében olyan kolostorkertet ír le, ahol a felfuttatott tökök égerfákról csüngenek le. <ref name="hortulus"/> A felfüggesztve kifejlődő termések egyenesebbek, hosszúkásabbak lesznek, a földön kúszó növények termése girbe-gurba. |
|||
[[Kép:Kurpitsa2.jpg|thumb|Tökmagok mérőszalaggal]] |
|||
A lopótök magja a kereskedelemben is kapható, de egy kis ügyességgel úgy is kiszedhetjük a vetni való magot az érett tökből, hogy azt tárgyak készítésére továbbra is fel lehet használni. Az érett mag kemény, többnyire sötétszínű, bár vannak világos magvú változatok is. Szárazon és hűvösben tartva több éven keresztül is megtartja csírázóképességét. |
|||
<br> |
<br> |
||
Fólia vagy üveg alatt termesztésnél kézi beporzás szükséges. A virágok alkonyatkor nyílnak, ez a kézi beporzás legmegfelelőbb időpontja is. Mivel másnap délelött a virágok hervadni kezdenek, a beporzás a reggeli óráknál tovább nem halasztható.<br> |
|||
A kereskedelemben kapható vetőmag keverék, többféle változat magvát tartalmazza. Mivel a lopótök idegenmegporzó, a magunk vetette második nemzedék meglepetésekkel szolgálhat. |
|||
A vegetációs időszak 110 – 220 napig tart, fajtától függően. |
|||
<br> |
|||
Ha fólia vagy üveg alatt termesztünk, akkor alkonyat tájban végezzük el az ekkor nyíló fehér virágok kézi beporzását. Ez a reggeli óráknál tovább nem halasztható. Másnap délelött aztán a virágok hervadni kezdenek.<br> |
|||
A vegetációs időszak 110 – 220 napig tart, fajtától függően. Ha a magokat hasznosítani akarjuk, akkor a termést fagymentes helyen szárítsuk, de különben nem árt meg a tököknek a fagy. Széljárta vagy jól szellőztetett hely a legalkamasabb a szárításra. |
|||
<ref name="Terebess"/> |
<ref name="Terebess"/> |
||
<ref name="Jahr2002"/> |
<ref name="Jahr2002"/> |
||
<ref name=""artbeat>[http://www.artbeat.at/anbau.htm Kürbiskultur - gourd culture: Tökkulúra. Osztrák honlap. A hangszerek készítésekor megmaradt tökmagot önköltségen továbbadják. |
<ref name=""artbeat> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.artbeat.at/anbau.htm Kürbiskultur - gourd culture: Tökkulúra. Osztrák honlap. A hangszerek készítésekor megmaradt tökmagot önköltségen továbbadják.]</ref> |
||
== Felhasználása == |
== Felhasználása == |
||
=== Szedése, preparálása === |
=== Szedése, preparálása === |
||
[[kép:Courge encore verte.jpg|thumb|A zsenge termés folyamatosan szedhető]] |
|||
Étkezési célra csak a keserűanyagtól mentes változatok alkalmasak. A még zsenge termések már körülbelül három hónappal a vetés után folyamatosan szedhetőek. A túl erős hajtások csúcsát 2-3 levéllel együtt levágva főzeléket lehet belőle készíteni. |
Étkezési célra csak a keserűanyagtól mentes változatok alkalmasak. A még zsenge termések már körülbelül három hónappal a vetés után folyamatosan szedhetőek. A túl erős hajtások csúcsát 2-3 levéllel együtt levágva főzeléket lehet belőle készíteni. |
||
Aki a tökökből tárgyakat készít, bevárja az érettség jeleit, amig |
|||
Ha a termésből viszont mondjuk edényeket szeretnénk készíteni, akkor vigyázni kell, hogy nehogy túl korán leszedjük. Csak ha a termés szára már megsárgult és kissé üvegessé vált vágjuk le a termést, szárastól. Kemény és barna szár, megvastagodott, megfásult, esetleg megsárgult héj mutatja az érettségét. Legkésőbb azonban az első őszi fagyok után mentsük meg a még száron levő termést, és tároljuk el meleg helyen. A tököket egyenként függesszük száruknál fogva. Padlás, üvegház, fészer, pajta – mind alkalmas helyek erre a célra. |
|||
* a szár: megsárgult, megbarnult, kissé üveges, |
|||
[[Kép:Calebasse.jpg|thumb|A délamerikai mate (Ilex paraguariensis) tea hagyományos ivóedénye <ref>[http://www.itis.gov/servlet/SingleRpt/SingleRpt?search_topic=TSN&search_value=506475 ITIS Standard Report Page: Ilex paraguariensis]</ref>]] |
|||
* a termés héja: megvastagodott, megfásult, megsárgult, |
|||
Az érett termés húsa szivacsos szerkezetű, alacsony hőmérsékleten vagy magas [[páratartalom]] mellett könnyen [[penész|megpenészedik]], és ez a felszínen szabálytalanságokat okoz. Ha azonban az [[epidermisz]]t óvatosan lekaparjuk, széljárta helyről és elegendő melegről gondoskodunk, akkor a termés gyorsan szárad ki, és nem változtatja meg eközben a színét sem annyira. Jónak tartják a 3%-os [[hiperol|hiperolos]] vízes lemosást a szárítás előtt. |
|||
és csak ekkor vágja le a termést szárastól. |
|||
Az ültetésre szánt magok érdekében a tököket az első őszi fagyok előtt begyűjtik. A magtól eltekintve a már beérett tököknek nem árt meg a fagy.<br> |
|||
A száradás után egy lyukon át szedegethetjük ki a magokat. A „vattás” anyagrészt, a tök belét, egy kampós kemény dróttal tudjuk lekapargatni. Ha a külső felület szennyeződött, vagy barnás foltjai vannak, akkor finomabb csiszolópapírral lecsiszoljuk. Ezután egy bórax és víz keverékével (1:3) való lemosás őrzi meg a színeket. Van, aki vízben oldható viasszal dörzsöli be. |
|||
Széljárta de meleg helyen, padláson, üvegházban, fészerben, pajtában függesztik fel a termést egyenként, a szárnál fogva. [[Kép:Calebasse.jpg|thumb|left|A délamerikai [[mate]] (Ilex paraguariensis) tea hagyományos ivóedénye]] Az érett termés húsa szivacsos szerkezetű, alacsony hőmérsékleten vagy magas páratartalom mellett könnyen megpenészedik, és ez a felszínen szabálytalanságokat okoz. Ezt megelőzendő kaparják le az [[epidermisz]]t óvatosan. Minél gyorsabban szárad ki a termés, annál kevésbé változik meg a színe. A száradás alatti penészedést előzik meg egy 3%-os [[hiperol|hiperolos]] vízes lemosással. |
|||
A díszítéseket karcolással, [[spanyolozás|spanyolozással]], véséssel vagy metszéssel tudjuk rávinni. Ha a vonalakba színezett méhviaszt, tust, [[faggyú|faggyúval]] kevert kormot dörzsölünk, az növeli a kontraszthatást. A lopótököt ezután, még nedves állapotban, gyorsan letöröljük egy ruhával, így a tus és a korom a kivésett vonalakba beivódik, a többi részen azonban megmarad a lopótök eredeti színe. Ha a kinai virágos tücsökdobozhoz hasonlót akarunk készíteni, akkor az előbb pirosra festett termés felületét díszitjük véséssel. <ref name="kertpont"/> <ref name="Jahr2002"/> <ref name="suli">[http://www.faragosuli.hu/htm/gyartasa.htm faragosuli.hu]</ref> |
|||
A száradás után egy lyukon át szedegetik ki a magokat. A „vattás” anyagrészt, a tök belét, egy kampós kemény dróttal kapargatják le. A külső felület esetleges szennyeződéseit, barnás foltjait finomabb csiszolópapírral csiszolják le. Ezután egy bórax és víz keverékével (1:3) való lemosás őrzi meg a színeket. Van, aki vízben oldható viasszal dörzsöli be. |
|||
<ref name="ABC">[http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter21/chapter210113.htm China ABC----Lopótökből készített cikáda-tartó]</ref> |
|||
A díszítéseket karcolással, [[spanyolozás|spanyolozással]], véséssel vagy metszéssel viszik fel a tökökre. Van aki a vonalakba színezett méhviaszt, tust, [[faggyú|faggyúval]] kevert kormot dörzsöl, hogy a kontraszthatást fokozza. A lopótököt ezután, még nedves állapotban, gyorsan letörlik egy ruhával, így a tus és a korom a kivésett vonalakba beivódik, a többi részen azonban megmarad a lopótök eredeti színe. A kinai virágos tücsökdoboz úgy készül, hogy a termés felületét először pirosra festik, azután véséssel díszítik. <ref name="kertpont"/> <ref name="Jahr2002"/> <ref name="suli"> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://www.faragosuli.hu/htm/gyartasa.htm faragosuli.hu]</ref> |
|||
* '''Havaii-ban kávéval festik a lopótököt''' <ref>[http://outtayourgourd.net/technique.html Niihau Technique - The Hawaii Gourd Society - Dedicated to the Preservation of Hawaii IpuCulture] A Hawaii Tök Társaság honlapja (angol)</ref> |
|||
<ref name="ABC"> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://hungarian.cri.cn/chinaabc/chapter21/chapter210113.htm China ABC----Lopótökből készített cikáda-tartó]</ref> |
|||
Régebben a fák kérgéből készítették a szinezőanyagot, manapság vastagra főzött kávét használnak egy három hétig tartó festési eljárásnál, amelyben a lopótök biológiai tulajdonságainak fontos szerep jut. |
|||
* '''Havaii-ban kávéval festik a lopótököt''' <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://outtayourgourd.net/technique.html Niihau Technique - The Hawaii Gourd Society - Dedicated to the Preservation of Hawaii IpuCulture] A Hawaii Tök Társaság honlapja</ref> |
|||
<div style="width:60%;clear:right;float:right;text-align:left;" class="NavFrame"> |
|||
Régebben a fák kérgéből készítették a szinezőanyagot, manapság vastagra főzött kávét használnak egy három hétig tartó festési eljárásnál, amelyben a lopótök biológiai tulajdonságainak fontos szerep jut.{{-}} |
|||
<div class="NavHead"><small>A festési eljárás olvasásához kattints ide: </small></div> |
|||
<div style="width:100%;clear:both;float:right;text-align:left;" class="NavFrame"> |
|||
<div class="NavHead"><center><small>A festési eljárás olvasásához kattints ide:</small></center></div> |
|||
<div class="NavContent"> |
<div class="NavContent"> |
||
{|style="background:SeaShell;" |
{|style="background:SeaShell;" |
||
| 125. sor: | 110. sor: | ||
| Egy lyukat vájnak a tökbe, és vastagra főzőtt kávét töltenek bele, ez a festék. Kávé helyett bármilyen vízben oldódó festéket is lehet használni. |
| Egy lyukat vájnak a tökbe, és vastagra főzőtt kávét töltenek bele, ez a festék. Kávé helyett bármilyen vízben oldódó festéket is lehet használni. |
||
|- |
|- |
||
| Ott, ahol a tök „bőrét |
| Ott, ahol a tök „bőrét lehúzták”, a tök begyógyul, és a vízhatlan hegg nem veszi be a festéket. Ahol a bőr épen maradt, ott a tök tovább párologtat, és ezzel a festéket felszívja a felszínre, ahol a héj alatt lerakódik. |
||
|- |
|- |
||
| Három hét elmúltával kiöntik a kávét a tökből. A kávéval a tök puha belsejének legnagyobb része is kijön. |
| Három hét elmúltával kiöntik a kávét a tökből. A kávéval a tök puha belsejének legnagyobb része is kijön. |
||
| 136. sor: | 121. sor: | ||
|} |
|} |
||
</div> |
</div> |
||
</div> |
</div>{{-}} |
||
=== Kultikus és használati tárgyak világszerte === |
|||
=== Használati tárgyak, dísztárgyak, kultikus tárgyak === |
|||
Az érett termés vízhatlanságának és rendkívüli forma-, [[textúra]]- és [[szín]]gazdagságának köszönheti népszerűségét világszerte. Sokrétűen felhasználható, alkalmas élelmiszertárolásra, ékszerdoboznak, edénynek, merítőedénynek, többféle szerszámnak, úszónak a halászhálókhoz. Zeneszerszámot, dohánydobozt, pipát lehet belőle készíteni. Észak-Amerikában a madaraknak ajánlják fel fészkelőhelyül.[[Kép:Li Teguai.jpg|thumb|[[Li Teguai]] kezében a rá jellemző gyógyszertartó tökkulaccsal és vas vándorbottal. A tökkulacs szájából Li Teguai lelke (hun) gomolyog ki.<ref>[http://www.public-domain-content.com/books/journals/jras/1916-21.shtml#page_804_fr_2 Journal of the Royal Asiatic Society (JRAS) London 1916 p.773-807 XXI. W. Perceval Yetts: The Eight Immortals 1916]</ref>]]A tökkulacs és a vándorbot szerte a világon a zarándokok és vándorok jelképévé vált, így például [[Loyolai Szent Ignác]]nál <ref> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://www.katolikus.hu/szentek/0731.html Loyolai Szent Ignác]</ref>, és [[Szent Jakab]]nál is. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.mhtbrooklyn.org/en_windowsonclerestoryleft.htm St. James the Apostle] kezében vándorbot és tökkulacs</ref>. Az ázsiai u.n. zarándok-kulacsok még akkor is megőrizték ezt a jellegzetes formát, amikor már nem lopótökből készültek.<ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.asianart.com/gerena/1.html Vietnamese bronze pilgrim's flask on Joseph G. Gerena Fine Art] Vietnámi bronz zarándokkulacs a 12-13. századból Kr.u.</ref> A [[Földközi-tenger]] térségében is számos példa van arra, hogy az immár kerámia tárgyak továbbra is a lopótök formáját követik. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} Kefalidou, E. 2003. Phormiskoi: gourd-shaped terra-cottas from the Ancient Mediterranean. Cucurbit Network News, Spring: 7. Antik tökformájú kerámiák a Földközitenger térségében</ref> |
|||
A növény angol nevében meghatáarozó a flaska funkció: „gourd bottle” – tökkulacs, „bottle gourd” – lopótök. [[Mexikó]]ban ma is szívesebben használják a tökkulacsot mint a műanyagból készültet, mert azt tartják, hogy így hűvösebb marad a víz és az íze is jobb.<ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://hearstmuseum.berkeley.edu/exhibitions/mexico2/gallery5_1.html Phoebe A. Hearst Museum of Anthropology] bule para agua – Tökkulacs</ref> |
|||
Forma-, textúra- és színgazdagsága folytán az érett termés sokrétűen felhasználható.[[Kép:Hyoutan.JPG|thumb|300px|Japán. A lopótök vízhatlanságának és rendkívüli formagazdagságának köszönheti népszerűségét világszerte.]] Alkalmas élelmiszertárolásra, ékszerdoboznak, edénynek, merítőedénynek, többféle szerszámnak, úszónak a halászhálókhoz.[[Kép:Sherlock Holmes statue at Meiringen2.jpg|thumb|A kalabass pipa egy [[Sherlock Holmes]]-attribútum <ref>[http://www.shpcboston.org/savethecalabash.htm Sherlock Holmes Pipe Club of Boston - Save the Calabash - by Thomas Martin]</ref>]]Zeneszerszámot, dohánydobozt, pipát lehet belőle készíteni. Észak-Amerikában a madaraknak ajánlják fel fészkelőhelyül. A tökkulacs és a vándorbot szerte a világon a zarándokok és vándorok jelképévé vált, így például [[Loyolai Szent Ignác]]nál <ref>[http://www.katolikus.hu/szentek/0731.html Loyolai Szent Ignác]</ref>, és [[Szent Jakab]]nál is. <ref>[http://www.mhtbrooklyn.org/en_windowsonclerestoryleft.htm St. James the Apostle] kezében vándorbot és tökkulacs</ref>. Az ázsiai u.n. zarándok-kulacsok még akkor is megőrizték ezt a jellegzetes formát, amikor már nem lopótökből készültek.<ref>[http://www.asianart.com/gerena/1.html Vietnamese bronze pilgrim's flask on Joseph G. Gerena Fine Art] Vietnámi bronz zarándokkulacs a 12-13. századból Kr.u.</ref> Angol nevében is meghatáarozó a flaska funkció: „gourd bottle” – tökkulacs, „bottle gourd” – lopótök. Mexikóban ma is szívesebben használják a tökkulacsot mint a műanyagból készültet, mert azt tartják, hogy így hűvösebb marad és az íze is jobb.<ref>[http://hearstmuseum.berkeley.edu/exhibitions/mexico2/gallery5_1.html Phoebe A. Hearst Museum of Anthropology] bule para agua – Tökkulacs</ref><br> |
|||
Kínában tücskök ketrecéül szolgál, az óceániai szigetvilágban maszkokat faragnak belőle. |
Kínában tücskök ketrecéül szolgál, az óceániai szigetvilágban maszkokat faragnak belőle. |
||
A lopótököt elsősorban égetéssel és faragással szokták díszíteni, de az is előfordul, hogy a növekvő termést kötözéssel kényszerítik arra, hogy a készítendő szerszám vagy ékszer formáját fölvegye. |
A lopótököt elsősorban égetéssel és faragással szokták díszíteni, de az is előfordul, hogy a növekvő termést kötözéssel kényszerítik arra, hogy a készítendő szerszám vagy ékszer formáját fölvegye. |
||
A [[japán teaszertartás]] nagyobbik, téli faszéntartója, a ''szumitori'' hagyományosan egy nagyméretű lopótökből készül. Belülről lakkozzák, papírral bélelik ki, esetleg természetes formájában hagyják, ami a japán teaszertartás szellemének is jobban megfelel. <ref name="teeweg"> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.teeweg.de/de/ro-furo/sumitori.html Chado - Der Teeweg – sumitori]</ref> [[Kép:Sherlock Holmes statue at Meiringen2.jpg|thumb|left|A kalabass pipa egy [[Sherlock Holmes]]-attribútum <ref>[http://www.shpcboston.org/savethecalabash.htm Sherlock Holmes Pipe Club of Boston - Save the Calabash - by Thomas Martin]</ref>]] A ''kalebass'' vagy ''kalabass pipa'' szárát a lopótök szárából és termésének egy részéből készítik. A pipa feje azonban, hogy el ne égjen, tajtékból készül. |
|||
A régi Kínában kulacsként szolgálva kísérte el a vándorokat, a koldusokat és a kereskedőket egyaránt. A kínai [[nyolc halhatatlan]] egyike, Li Teguai nem csak a gyógyszereket adagolja egy lopótökből, de az éjszakáit is abban tölti. <ref> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.teeweg.de/de/ro-furo/hisago-kuerbis.html Teeweg hisago-kuerbis]</ref> Tiszteletére szokás volt a 5. holdhónap 5. napján egy papirból kivágott lopótök-ábrázolást az ajtó fölé függeszteni.<ref name="Terebess"> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lopotok.html Lopótök (hulu) - Terebess Ázsia Lexikon]</ref> |
|||
[[Kép:Wine sampler 4.jpg|thumb|170px|Az üvegből készül hébér vagy másnéven borlopó a lopótök termését utánozza]] |
|||
A mai üvegből készült ''hébér'' vagy ''borlopó'' elődje Ausztriában és Magyarországon még nem is olyan régen lopótökből készült. A lopótököt úgy készítették elő borszívásra, hogy egy hosszú szárra nevelt termés magjait kivájták, drótot tüzesítettek, azzal fúrták ki a szárat. Használata: A lopó hosszú szárát dugják be a hordóba, rövid végén megszívják, amig a széles rész kellően megtelik. A rövid vég befogása után a lopótök kihúzható a hordóból anélkül, hogy a bor kicsurogna. A rövid vég szabadonhagyásával vagy újra befogásával lehet irányítani, mikor csurogjon ki a bor a alsó végen, mikor ne. A lopótök könnyen megecetesedett, ezért szorította ki mára az üvegből készült mása. Középkori adatok arra utalnak, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt jelöli a valószínűleg [[kun]]-[[besenyő]] eredetű ''kabak, kobak'' szó is. <ref> {{forrásnyelv|magyarul}} Magyar Néprajzi Lexikon idézi: Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Füzes Miklós: Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez (A Veszprém megyei Múz.-ok Közl.-i, 1971</ref>{{Sablon:Ókorportál}}[[Empedoklész]] (Kr.e. 495 – Kr.e. 435) ókori görög filozófus a lopótök (görögül klepszüdra, a.m. „vízlopó”) használatának megfigyelésére alapozva mutatta meg először, hogy a levegő nem űr, hanem hatást kifejtő létező. A vízzel teli lopótökből nem folyik ki a víz, amíg a lopótök tetején a nyílást befogva tartjuk.<ref> {{forrásnyelv|magyarul}} Arisztotelész: A légzés 7, 473b24–27</ref><br> Sajátos szerepet játszott a [[klepszüdra]] a görög igazságszolgáltatásban: a kicsurgó víz szabta meg az egyes beszédek megengedett idejét. Súlyosabb esetekben, például ha valakinek az élete forgott kockán, telitöltötték, máskülönben csak részben töltötték meg. Aki hosszabb ideig szeretett volna beszélni, az további vízért folyamodott. A szünetek idejére a felső nyílást viasszal tömték be, azzal állították meg az idő ''folyását.'' <ref> {{forrásnyelv|angolul}} Hill, D.R. (1981), Arabic Water - Clocks, Syria: University of Aleppo</ref> [[Image:Koteka.jpg|thumb|left|Koteka – Pápuai péniszöltözék, mint emléktárgy]] Egy mai [[európa]]i ember számára talán bizarrnak tűnő felhasználást talált a lopótök a [[pápuák]]nál. |
|||
A nyugat-pápuai férfiak a díszes ''kotekába'' a férfiasságukat öltöztetik, de manapság már csak a vallási ceremóniák alkalmából. A hímvesszőre húzott koteka másik végét egy madzaggal kötik a koteka hosszától függően a derekukhoz vagy pedig a nyakukhoz. A koteka méretének és formájának megválasztása nem egyedi, hanem alkalmazkodik a [[kultúra|kulturális]] csoport szokásaihoz. A lopótökre növekedésekor köveket függesztenek, így érik el a kívánt hosszt. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.westpapua.ca/?q=en/node/43 Koteka! Size is Not a Sign of Status.]</ref> [http://id.wikipedia.org/wiki/Koteka Fotó] |
|||
<ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.iwf.de/iwf/do/mkat/details.aspx?Signatur=E+2654 15 perces video a koteka előálításáról]</ref> |
|||
<br> |
<br> |
||
Kebiben (Észak-nyugat [[Nigéria]]) a négynapos Arungu Halászati Fesztiválon, amiből újabban a nők ki vannak zárva, halászok ezrei gázolnak egyszerre a folyóba hogy a legnagyobb hal kifogásában vetélkedjenek. Hagyományos eszközeik: egy háló és egy lopótök. |
|||
A [[japán teaszertartás]] nagyobbik, téli faszéntartója, a ''szumitori'' hagyományosan egy nagyméretű lopótökből készül. Belülről lakkozzák, papírral bélelik ki, esetleg természetes formájában hagyják, ami a japán teaszertartás szellemének is jobban megfelel. <ref name="teeweg">[http://www.teeweg.de/de/ro-furo/sumitori.html Chado - Der Teeweg – sumitori]</ref> |
|||
* [http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/picture_gallery/05/africa_fishing_festival/html/2.stm BBC Képsorozat a halászatról lopótökkel] |
|||
<br> |
|||
A kiszárított termés vízállóságát és könnyűségét használják ki Indiában, amikor bójaként használják, illetve arra, hogy a folyókat átúszva a cókmókot beletegyék. A kiszárított termésből készült palack a fakírok kelléke. <ref name="Drury"/> |
|||
A kalebass vagy kalabass pipa szárát a lopótök szárából és termésének egy részéből készítik. A pipa feje azonban, hogy el ne égjen, tajtékból készül. |
|||
<br> |
|||
[[Kép:Li Teguai.jpg|thumb|Li Teguai kezében a rá jellemző gyógyszertartó tökkulaccsal és vas vándorbottal. A tökkulacs szájából Li Teguai lelke (hun) gomolyog ki.<ref>[http://www.public-domain-content.com/books/journals/jras/1916-21.shtml#page_804_fr_2] Journal of the Royal Asiatic Society (JRAS) London 1916 p.773-807 XXI. W. Perceval Yetts: |
|||
The Eight Immortals 1916</ref>]] A régi Kínában kulacsként szolgálva kísérte el a vándorokat, a koldusokat és a kereskedőket egyaránt. A kínai [[nyolc halhatatlan]] egyike, Li teguai, nem csak a gyógyszereket adagolja egy lopótökből, de az éjszakáit is abban tölti. <ref>[http://www.teeweg.de/de/ro-furo/hisago-kuerbis.html Teeweg hisago-kuerbis]</ref> Tiszteletére szokás volt a 5. holdhónap 5. napján egy papirból kivágott lopótök-ábrázolást az ajtó fölé függeszteni.<ref name="Terebess">[http://www.terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/lopotok.html Lopótök (hulu) - Terebess Ázsia Lexikon]</ref> |
|||
[[Kép:Hiányzókép.jpg|thumb|Az üvegből készül hébér vagy másnéven borlopó a lopótök termését utánozza]] |
|||
A mai üvegből készült ''hébér'' vagy ''borlopó'' elődje Ausztriában és Magyarországon még nem is olyan régen lopótökből készült. A lopótököt úgy készítették elő borszívásra, hogy egy hosszú szárra nevelt termés magjait kivájták, drótot tüzesítettek, azzal fúrták ki a szárat. Használata: A lopó hosszú szárát dugják be a hordóba, rövid végén megszívják, amig a széles rész kellően megtelik. A rövid vég befogása után a lopótök kihúzható a hordóból anélkül, hogy a bor kicsurogna. A rövid vég szabadonhagyásával vagy újra befogásával lehet irányítani, mikor csurogjon ki a bor a alsó végen, mikor ne. A lopótök könnyen megecetesedett, ezért szorította ki mára az üvegből készült mása. Középkori adatok arra utalnak, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt jelöli a valószínűleg [[kun]]-[[besenyő]] eredetű ''kabak, kobak'' szó is. <ref>Magyar Néprajzi Lexikon idézi: Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Füzes Miklós: Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez (A Veszprém megyei Múz.-ok Közl.-i, 1971</ref>{{Sablon:Ókorportál}}[[Empedoklész]] (Kr.e. 495 – Kr.e. 435) ókori görög filozófus a lopótök (görögül klepszüdra, a.m. „vízlopó”) használatának megfigyelésére alapozva mutatta meg először, hogy a levegő nem űr, hanem hatást kifejtő létező. A vízzel teli lopótökből nem folyik ki a víz, amíg a lopótök tetején a nyílást befogva tartjuk.<ref>Arisztotelész: A légzés 7, 473b24–27</ref> |
|||
<br> |
|||
Sajátos szerepet játszott a [[klepszüdra]] a görög igazságszolgáltatásban: a kicsurgó víz szabta meg az egyes beszédek megengedett idejét. Súlyosabb esetekben, például ha valakinek az élete forgott kockán, telitöltötték, máskülönben csak részben töltötték meg. Aki hosszabb ideig szeretett volna beszélni, az további vízért folyamodott. A szünetek idejére a felső nyílást viasszal tömték be, azzal állították meg az idő ''folyását.'' |
|||
<ref>Hill, D.R. (1981), Arabic Water - Clocks, Syria: University of Aleppo</ref> |
|||
[[Image:Koteka.jpg|thumb|Koteka – Pápuai péniszöltözék, mint emléktárgy]] |
|||
Egy mai [[európa]]i ember számára talán bizarrnak tűnő felhasználást talált a lopótök a [[pápuák]]nál. |
|||
A nyugat-pápuai férfiak a díszes ''kotekába'' a férfiasságukat öltöztetik, de manapság már csak a vallási ceremóniák alkalmából. A hímvesszőre húzott koteka másik végét egy madzaggal kötik a koteka hosszától függően a derekukhoz vagy pedig a nyakukhoz. A koteka méretének és formájának megválasztása nem egyedi, hanem alkalmazkodik a [[kultúra|kulturális]] csoport szokásaihoz. A lopótökre növekedésekor köveket függesztenek, így érik el a kívánt hosszt. <ref>[http://www.westpapua.ca/?q=en/node/43 Koteka! Size is Not a Sign of Status.]</ref> [http://id.wikipedia.org/wiki/Koteka Fotó] |
|||
<ref>[http://www.iwf.de/iwf/do/mkat/details.aspx?Signatur=E+2654 15 perces video a koteka előálításáról (angol)]</ref> |
|||
<br> |
|||
Kebiben (Észak-nyugat [[Nigéria]]) a négynapos Arungu Halászati Fesztiválon, amiből újabban a nők ki vannak zárva, halászok ezrei gázolnak egyszerre a folyóba hogy a legnagyobb hal kifogásában vetélkedjenek. Hagyományos eszközeik: egy háló és egy lopótök. [http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/picture_gallery/05/africa_fishing_festival/html/2.stm BBC Képsorozat] |
|||
<br> |
|||
A kiszárított termés vízállóságát és könnyűségét használják ki Indiában, amikor [[bója]]ként használják, illetve arra, hogy a folyókat átúszva a cókmókot beletegyék. A kiszárított termésből készült palack a fakírok kelléke. <ref name="Drury"/> |
|||
<br> |
<br> |
||
Az északkelet-indiai |
Az északkelet-indiai ''karbi kultúrában'' is fontos szerepe van ''bong'' néven a lopótöknek. Hitük szerint lopótök magja a karbik ősétől és teremtő istenétől, ''Songsar Rechotól'' kapott ajándék. A tökmagot máig a törzs sajátos kincsének tekintik. A rizssört, a kúppá sodort fle-fle (Premna latifolia Roxb.) leveleket és a lakodalmak hagyományos bambuszból készült italát is lopótökökben tartják. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.niscair.res.in/ScienceCommunication/ResearchJournals/rejour/ijtk/ijtk2k5/ijtk_jan05.asp Indian Journal of Traditional Knowledge Vol. 4(1), January 2005, pp. 86-90 Robindra Teron – Bottle Gourd: Part and Parcel of Karbi culture]</ref> |
||
=== Hangszerek === |
=== Hangszerek === |
||
{{sablon:zeneportál}} |
{{sablon:zeneportál}} |
||
Több mint 60-féle hangszer készül a |
A lopótök mint kemény, vékony falú, üreges test nemcsak folyadékok, tárgyak tárolására, szállítására használható, de az üregébe zárt levegő rezonanciája, sajátrezgése révén [[fúvós]], [[pengetős]] és [[ütőhangszerek]] részeként is szerepet kaphat. Több mint 60-féle hangszer készül a lopótökből. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} Summit , G. & Widess, J. 1999. Making gourd musical instruments : over 60 string, wind and percussion instruments, and how to play them . Sterling Publishing, New York . Több mint 60 hangszer készítésének leírása</ref> |
||
Elengedhetetlen tartozéka a braziliai [[berimbau]]nak: a 10-20 cm átmérőjű kivált tök a zenei íj rezonátoraként szolgál. A játékos a rezonátorképességet úgy változtatja meg időnként, hogy a tök nyitott oldalát a testéhez szorítja. <ref>[http://www.sabelberg.de/Gerald/capoeira/spielen.shtml capoeira spielen]</ref> |
|||
A brazíliai zenei íj, a [[berimbau]] elengedhetetlen tartozéka egy 10-20 cm átmérőjű kivájt tök, ami a hangszer rezonátoraként szolgál. A játékos a rezonálóképességet úgy változtatja meg időnként, hogy a tök nyitott oldalát a testéhez szorítja. <ref> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.sabelberg.de/Gerald/capoeira/spielen.shtml capoeira spielen]</ref> |
|||
* {{Audio|Toque-de-angola.ogg|A berimbau hangja''}} |
* {{Audio|Toque-de-angola.ogg|A berimbau hangja''}} |
||
[[Herman Ottó]] így említi a [[Zala megye|Zala megyében]] gyűjtött lopótöktestű, tollsíp-fúvókájú [[regössíp]]pot: „dudaszavú, hangzó öble szerint pedig a '''sáritök'''höz kötött hangszer”. |
[[Herman Ottó]] így említi a [[Zala megye|Zala megyében]] gyűjtött lopótöktestű, tollsíp-fúvókájú [[regössíp]]pot: „dudaszavú, hangzó öble szerint pedig a '''sáritök'''höz kötött hangszer”. |
||
<ref name="mek">[http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-449.html MEK – Magyar Néprajzi Lexikon]</ref> |
<ref name="mek"> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/5-449.html MEK – Magyar Néprajzi Lexikon]</ref> |
||
<br> |
<br> |
||
A latinamerikai indiánok másfajta hangszerré formázzák a lopótököt: |
A latinamerikai indiánok másfajta hangszerré formázzák a lopótököt: |
||
a maracas vagy [[rumbatök]] párosával használt csörgő hangszer. A lopótököt |
a maracas vagy [[rumbatök]] párosával használt csörgő hangszer. A lopótököt erre a célra először kivájják, majd megtöltik magvakkal vagy kaviccsal, nyelet is erősítenek rá. Két kézzel váltakozva, lökésszerüen játszanak rajta, de lehet folyamatosan is rázni (tremoló). |
||
Rövid, éles, csattanó hangot kapunk a megütött ,"hirtelen leejtett" maracas segítségével. |
Rövid, éles, csattanó hangot kapunk a megütött ,"hirtelen leejtett" maracas segítségével. |
||
<ref name="Jahr2002"/> <ref name="kertpont"/> |
<ref name="Jahr2002"/> <ref name="kertpont"/> |
||
* {{Audio|maracas.ogg|A rumbatök hangja}} |
* {{Audio|maracas.ogg|A rumbatök hangja}} |
||
A maracas mellett az afro-latin zene fontos hangszere a |
A maracas mellett az afro-latin zene fontos hangszere a [[guiro]]: a kitisztított, üreges, hosszúkás formájú lopótökön sűrűn keresztben futó rovátkák vannak, melyeken egy pálcát húzogatnak végig. A hangszer surrogó, recsegő, kerregő hangot ad. |
||
A [[sekere]] egy „kifordított maracas”, a magvak nem a tök belsejében, hanem kívül vannak egy hálóra felfűzve. Ütögetéssel, rázással, a háló forgatásával, cibálásával lehet megszólaltatni. Nyugat-afrikai eredetű, de az afro-latin zenében is népszerű. <ref>[http://www.make-a-shakere.com Make A Shakere] Honlap a sekere készítéséről lopótökből, bőséges illusztrációkkal |
A [[sekere]] egy „kifordított maracas”, a magvak nem a tök belsejében, hanem kívül vannak egy hálóra felfűzve. Ütögetéssel, rázással, a háló forgatásával, cibálásával lehet megszólaltatni. Nyugat-afrikai eredetű, de az afro-latin zenében is népszerű. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.make-a-shakere.com Make A Shakere] Honlap a sekere készítéséről lopótökből, bőséges illusztrációkkal</ref> |
||
Az egyik lopótök változat adja az indiai kultúra jellegzetes hangszerének, a [[szitár]]nak a testét, de a kígyóbűvölők [[nádnyelves hangszer]]ének szélsapkája is kivájt kabak. <ref name="Drury">Drury, Heber <1819 - 1872>: The useful plants of India : with notices of their chief value in commerce, medicine, and the arts. -- 2d ed. with additions and corrections. London : Allen, 1873. -- xvi, 512 p. ; 22 cm.</ref> |
Az egyik lopótök változat adja az indiai kultúra jellegzetes hangszerének, a [[szitár]]nak a testét, de a kígyóbűvölők [[nádnyelves hangszer]]ének szélsapkája is kivájt kabak. <ref name="Drury">Drury, Heber <1819 - 1872>: The useful plants of India : with notices of their chief value in commerce, medicine, and the arts. -- 2d ed. with additions and corrections. London : Allen, 1873. -- xvi, 512 p. ; 22 cm.</ref> |
||
* ([http://www.forumdl.com/izle.php?k=erLZ-zW9Ti4&m=george-harrisons-sitar-lesson-with-ravi-shankar George Harrison szitár leckét vesz Ravi Shankartól – video] |
* ([http://www.forumdl.com/izle.php?k=erLZ-zW9Ti4&m=george-harrisons-sitar-lesson-with-ravi-shankar George Harrison szitár leckét vesz Ravi Shankartól – video]) |
||
Az [[afrika]]i |
Az [[afrika]]i lanthárfa, a [[Kora (hangszer)|kora]] teste is egy hatalmas kiszárított, kivájt tökből készül, melyre bőrt feszítenek. |
||
* ([[Kép:Loudspeaker.png]] [http://www.kora-music.com/e/frame.htm Koramuzsika, hallhatóan]) |
* ([[Kép:Loudspeaker.png]] [http://www.kora-music.com/e/frame.htm Koramuzsika, hallhatóan]) |
||
* ([http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/picture_gallery/07/africa_kora_maker/html/1.stm Fotósorozat a kora készítéséről]) |
* ([http://news.bbc.co.uk/2/shared/spl/hi/picture_gallery/07/africa_kora_maker/html/1.stm Fotósorozat a kora készítéséről]) |
||
A [[balafon]], azaz az afrikai [[xilofon]] |
A [[balafon]], azaz az afrikai [[xilofon]] [[guinea]]i változata [[diatonikus]], Bukina Saboban [[pentaton]]ikus. A fából készült hangkeltő testek [[hangmagasság]]ának megfelelő méretű rezonátorokat a lopótök termése adja. Minden tökrezonátoron van legalább egy kis átmérőjű nyílás, amit egy vékony hártyával, hagyományosan egy pókféle tojásának a burkából készült anyaggal fednek be. Ennek a hártyának a zizegése a kazoo-hoz, vagy a fésűhöz szorított selyempapírhoz hasonlóan dúsítja a hangot, ami néha akár a torzítós elektromos gitárhoz hasonló hangzást is eredményezhet. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.coraconnection.com/pages/balaphone.html Cora Connection: The Balaphone] Leírás, fotók, hallható példák</ref> <ref> {{forrásnyelv|németül, angolul, franciául}} [http://www.gert-kilian.com/bb/construction.html Gert Kilian ] Fotósorozat a balafon készítéséről</ref> |
||
* ([[Kép:Loudspeaker.png]] [http://www.kawienbi.nl/balafon-kawienbi.mp3 Balafon hallható]) |
|||
<gallery> |
<gallery> |
||
Kép:Capoeira-three-berimbau-one-pandeiro.jpg|Három berimbau és egy pandeiro |
Kép:Capoeira-three-berimbau-one-pandeiro.jpg|Három berimbau és egy pandeiro |
||
| 209. sor: | 191. sor: | ||
=== A lopótök, mint élelmiszer === |
=== A lopótök, mint élelmiszer === |
||
Keserűanyag-mentes változatainak éretlen |
Keserűanyag-mentes változatainak éretlen termése zöldség gyanánt süthető, főzhető. A termés húsa fehér, feszes, íze enyhe.[[Kép:Han nama gashi num.jpg|thumb|A hatos számú japán édesség lopótökből készült]]A túlságosan burjánzó hajtások is felhasználhatók a konyhában, ehhez a hajtásokat 2-3 levéllel együtt vágják le. |
||
[[Kép:Han nama gashi num.jpg|thumb|A hatos számú japán édesség lopótökből készült]] |
|||
A magokból olajat lehet préselni, a meghámozott magok pedig levesbetétként vagy kenyérbe sütve is jók. |
|||
<br> |
|||
Indiában a szegények eledele: ecetben főzik meg, vagy pedig rizzsel és hússal elkeverve a héjába töltik vissza. |
|||
<ref name="Drury"/> <ref name="Jahr2002"/><ref name="kertpont">[http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=329 kertpont.hu – Hobbi kertészet, hobbi kert – Mikor szedjünk tököt?]</ref> |
|||
A magokból olajat lehet préselni, a meghámozott magok pedig levesbetétként vagy kenyérbe sütve is jók. Más receptek szerint a tök beléből rizzsel és hússal készítenek egy tölteléket, és ezt a saját héjába töltik vissza. |
|||
Indiában ecetbe főzve a szegények eledele. |
|||
<ref name="Drury"/> <ref name="Jahr2002"/><ref name="kertpont"> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://www.kertpont.hu/index.php3?menu=cikk&cikkid=329 kertpont.hu – Hobbi kertészet, hobbi kert – Mikor szedjünk tököt?]</ref> |
|||
* '''Egy középkori recept''' |
* '''Egy középkori recept''' |
||
A Kolumbusz előtti európai tökreceptek mind lopótökröl szólnak, mivel ez az egyetlen olyan tökfajta, aminek termesztését Európa nem Amerikától vette át. |
|||
E régi receptekben megadott fűszermennyiségek kellemetlen meglepetéssel szolgálnak azoknak, akik nem veszik figyelembe, hogy a korabeli szállítási viszonyok mellett a bors, a fahéj és más keleti fűszerek íze elgyengült, mire Európába ért. |
|||
{{-}} |
|||
<div style="width:60%;clear:right;float:right;text-align:left;" class="NavFrame"> |
|||
<div style="width:100%;clear:both;float:right;text-align:left;" class="NavFrame"> |
|||
<div class="NavHead"><small>A recept olvasásához kattints ide:</small></div> |
|||
<div class="NavHead"><center><small>A recept olvasásához kattints ide:</small></center></div> |
|||
<div class="NavContent"> |
<div class="NavContent"> |
||
{|style="background:SeaShell;" |
{|style="background:SeaShell;" |
||
|+Lopótök sütemény hússal <ref name="mitteralter">[http://www.mittelalterlich-kochen.de/REZEPTE/03_11.html Négy középkori tökrecept: Tökleves és rakott tök |
|+Lopótök sütemény hússal <ref name="mitteralter"> {{forrásnyelv|németül}} [http://www.mittelalterlich-kochen.de/REZEPTE/03_11.html Négy középkori tökrecept: Tökleves és rakott tök]</ref> |
||
|- |
|- |
||
| |
| |
||
| 264. sor: | 245. sor: | ||
|Az elkészített sütemény a hűtőben egy pár napig jól tárolható, sőt be is fagyaszthatjuk. Az így tárolt sütemény íze még „kerekebb” is lesz. |
|Az elkészített sütemény a hűtőben egy pár napig jól tárolható, sőt be is fagyaszthatjuk. Az így tárolt sütemény íze még „kerekebb” is lesz. |
||
|} |
|} |
||
|}</div></div> |
|||
|} |
|||
</div> |
|||
{{-}} |
|||
</div> |
|||
=== Népi gyógymódok === |
=== Népi gyógymódok === |
||
Enyhén vízhajtó. Az érett tökmagok szalagféreg kiűzésére alkalmazhatóak. [[Kép:Foliage of Calabash.jpg|thumb|A levelek főzetét cukorral keverik el Indiában , így adják be a sárgaságban szenvedőknek.]]Indiában kenetek készítésére is, belsőleg is használják a keserű ízű, kissé hashajó hatású változatát. Ismerik olyan változatát is, amelyik mérgező. <ref name="Drury"/> <ref name="Jahr2002"/><ref name="kertpont"/> |
|||
Egyes források fogamzásgátló hatást tulajdonítanak a lopótöknek (Lagenaria siceraria), de itt valószínűleg összetévesztésről van szó. A lagenaria nemzetség egy másik fajának, a breviflorának a tudományos vizsgálatok próbáját megállt tulajdonsága ugyanis, hogy hatóanyaga megakadályozza a petesejt beágyazódását a méhbe. <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.ingentaconnect.com/content/klu/gres/2005/00000052/00000006/00006119 IngentaConnect Diversity of Landraces of the White-flowered Gourd (Lagenaria sic...]</ref> <ref> {{forrásnyelv|magyarul}} [http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Acas&url=/eletestudomany/archiv/1997/9719/fogamzas/fogamzas.html Élet és tudomány]</ref> <ref> {{forrásnyelv|angolul}} [http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=4058031&dopt=Abstract Anti-implantation activity of the fruit of Lagenar...[J Ethnopharmacol. 1985] - PubMed Result]</ref> |
|||
Enyhén vízhajtó. Az érett tökmagok szalagféreg kiűzésére alkalmazhatóak.<br> |
|||
Indiában kenetek készítésére is, belsőleg is használják a keserű ízű, kissé hashajó hatású változatát. Ismerik olyan változatát is, amelyik mérgező. <ref name="Drury"/> <ref name="Jahr2002"/><ref name="kertpont"/> |
|||
== Források és külső hivatkozások == |
|||
[[Kép:Foliage of Calabash.jpg|thumb|A levelek főzetét cukorral keverik el Indiában , így adják be a sárgaságban szenvedőknek.]] |
|||
Téves állítás, hogy a lopótök (Lagenaria siceraria) belének fogamzásgátló hatása lenne. Ez a lagenaria nemzetség egy másik fajának, a breviflorának a tudományos vizsgálatok próbáját is megállt tulajdonsága. Hatóanyaga megakadályozza, hogy a petesejt beágyazódjon a méhbe. <ref>[http://www.ingentaconnect.com/content/klu/gres/2005/00000052/00000006/00006119 IngentaConnect Diversity of Landraces of the White-flowered Gourd (Lagenaria sic...]</ref> |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last=Duke | first=J. A.| coauthors=Ayensu, E. S. | title=Medicinal Plants of China | year=1985 | publisher=Reference Publications | location= | id=ISBN 0-917256-20-4. (Kinai gyógynövények) }} |
|||
<ref>[http://www.sulinet.hu/cgi-bin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Acas&url=/eletestudomany/archiv/1997/9719/fogamzas/fogamzas.html Élet és tudomány]</ref> <ref>[http://www.ncbi.nlm.nih.gov/sites/entrez?cmd=Retrieve&db=PubMed&list_uids=4058031&dopt=Abstract Anti-implantation activity of the fruit of Lagenar...[J Ethnopharmacol. 1985] - PubMed Result]</ref>{{-}} |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last=Dymock | first=W.| coauthors=Warden, C. J. H.; Hooper, D. | url= | title=Pharmacographia Indica |year=2005 |publisher=Nueva Delhi | location=Srishti | id=(Indiai [[wikt:etnofarmakologia|etnofarmakologia]]) }} |
|||
[[Kép:Kunisada, Hyotan namazu.jpg|thumb|[[Utagava Kuniszada]] (1786 – 1865): [[Harcsafélék|Harcsa]]fogás lopótökkel]] |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last=Mörman | first=D.| coauthors= | url= | title=Native American Ethnobotany |year=1998 |publisher=Timber Press | location=Oregon | id=ISBN 0-88192-453-9. (A benszülött amerikaiak [[wikt:etnobotanika|etnobotanikája]]) }} |
|||
* {{forrásnyelv|franciául}} {{cite book | last= | first=| coauthors= | url=http://www.lehall.com/galerie/africains/africains.htm | title=Les Africains de la Chanson Francophone |year= |publisher= | location= | id=(Gazdagon illusztrált és animált oldal az afrika hangszerekről, hallható példákkal) }} |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last= | first=| coauthors= | url=http://www.new-agri.co.uk/06-1/develop/dev04.html | title=The New Agriculturist – Cikk a Kenyai Tökmúzeumról |year= |publisher= | location= | id=(A Tökmúzeum egyben génbank is) }} |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last= | first=| coauthors= | url=http://www.americangourdsociety.org/tutorials.html | title=American Gourd Society Home Page – Az Amerikai Tök Társaság honlapja |year= |publisher= | location= | id=(Díszítőtechnikák fotósorozattal és magyarázattal, lépésről lépésre) }} |
|||
* {{forrásnyelv|angolul}} {{cite book | last=Watt | first=J.M.| coauthors=Breyer-Brandwijk, M.G. | url= | title=Medicinal and poisonous plants of southern and eastern Africa |year=1962 |publisher=Livingstone | location=Edinburgh & London | edition=edn 2. | id=(Gyógynövények és mérgező növények Dél-Afrikában és Kelet-Afrikában) }} |
|||
==Jegyzetek== |
==Jegyzetek== |
||
<references/> |
<references/> |
||
== Források és külső hivatkozások == |
|||
* Duke, J. A.; Ayensu, E. S.; (1985), Medicinal Plants of China, Reference Publications. ISBN 0-917256-20-4. (Kinai gyógynövények, angolul) |
|||
* Dymock, W; Warden, C. J. H.; Hooper, D. (2005), Pharmacographia Indica, Nueva Delhi: Srishti. (Indiai [[etnofarmakologia]], angol) |
|||
* Mörman, D (1998), Native American Ethnobotany, Oregon: Timber Press. ISBN 0-88192-453-9. (A benszülött amerikaiak [[etnobotanika|etnobotanikája]], angol) |
|||
* [http://www.lehall.com/galerie/africains/africains.htm Les Africains de la Chanson Francophone] Gazdagon illusztrált és animált francia nyelvű oldal az afrika hangszerekről, hallható példákkal. |
|||
* [http://www.new-agri.co.uk/06-1/develop/dev04.html The New Agriculturist – Cikk a Kenyai Tökmúzeumról] A Tökmúzeum egyben génbank is (angol) |
|||
* [http://www.americangourdsociety.org/tutorials.html American Gourd Society Home Page – Az Amerikai Tök Társaság honlapja] Díszítőtechnikák fotósorozattal és magyarázattal, lépésről lépésre (angol) |
|||
* [http://www.indiana.edu/~arch/saa/matrix/saa/saa_mod03.html University of South Florida – South American Archaeology: Archaic, Preceramic, Sedentism] Számos lopótök lelet a jégkorszak utáni Dél-Amerikából, Kr.e 6000-2000 (angol) |
|||
* [http://www.plantsciences.ucdavis.edu/gepts/pb143/lec18/pb143l18.htm UC (University of California) Davis Department of Plant Sciences - Lecture 18 - Origin of the Bottle Gourd] Egyetemi előadás, illusztrált összefoglaló. A lopótök eredete |
|||
* Decker-Walters, D.S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J.E. 2004. Discovery and genetic assessment of wild bottle gourd [ Lagenaria siceraria (Mol.) Standley, Cucurbitaceae] from Zimbabwe . Economic Botany 58: 501–508. A vad lopótök felfedezése Zimbabwében és a genetikai bizonyítás (angol) |
|||
* Heiser, C.B. 1997. Are bottle gourds moth pollinated? Cucurbit Network News, Spring: 1. Molyok porozzák-e be a lopótököt? |
|||
* Kefalidou, E. 2003. Phormiskoi: gourd-shaped terra-cottas from the Ancient Mediterranean. Cucurbit Network News, Spring: 7. Antik tökformájú kerámiák a Földközitenger térségében (angol) |
|||
* Watt, J.M. & Breyer-Brandwijk, M.G. 1962. Medicinal and poisonous plants of southern and eastern Africa , edn 2. Livingstone, Edinburgh & London . Gyógynövények és mérgező növények Dél-Afrikában és Kelet-Afrikában (angol) |
|||
[[Kategória:Növényfajok]] |
[[Kategória:Növényfajok]] |
||
[[en:Calabash]] |
[[en:Calabash]] |
||
[[zh-min-nan:Pû-á]] |
[[zh-min-nan:Pû-á]] |
||
[[de: |
[[de:Flaschenkürbis]] |
||
[[es:Lagenaria siceraria]] |
[[es:Lagenaria siceraria]] |
||
[[eo:Kalabaso]] |
[[eo:Kalabaso]] |
||
A lap 2007. szeptember 9., 16:13-kori változata
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Jellegzetes a termés formája és
az alkonyatkor nyíló fehér virág | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| ''Lagenaria siceraria'' (Molina) Standl. | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
|
Cucurbita lagenaria L, | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lopótök témájú médiaállományokat és Lopótök témájú kategóriát. |
| Sablon:Portál1A lopótök (Lagenaria siceraria), más neveken butykos tök, nyakas tök, szívótök, sáritök, flaskatök a kabakosok (Cucurbitaceae) családjába tartozó kétszikű növény. Ázsiából vagy Afrikából származik. Ez az egyetlen olyan tökfajta, amit Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztettek. Merítőedény és csörgő, hímvessző-öltözék és étel, húros hangszer és borlopó – az élet szinte minden területén hasznosítható környezetbarát módon. Népi mondás a lopótök kapcsán: Az Isten mindönt mekterömtöt, csak az embör csinálla rá (t.i. likat). [3] |
Leírása
Egyéves, lágyszárú, könnyen fut és kapaszkodik. Gyökérzete orsógyökér, kiterjedt oldalgyökerekkel. A világoszöld fogazott levélek nagyok, kerekek, szíves válluak, tompacsúcsúak, állásuk szórt, érdesek, molyhosan szőrösek. A levélnyél hosszú.
Babits Jónás könyvében című művéből a lopótök tulajdonságaira is következtethetünk: [4]
„egy nagylevelü töknek
indái ott fölfutva egy kiszáradt,
hőségtől sujtott fára, olyan árnyat
tartottak, ernyőt eltikkadt fejére,
hogy azalól leshetett Ninivére”
A lopótök virága hosszú nyélen ül, tőből szétterül, forrtszirmú, ötös szimmetriájú; pártacsöve nincs, színe hófehér. Egylaki, váltivarú, ön- és idegenmegporzó.
Rovarok terjesztik a virágporát. [5] A magok 5-7 évig csíraképesek, a vetéstől 8-14 napra kelnek ki. Az ezermagtömegük 80-120 g, a magok csírázóképessége 70-80%-os. A teljes tenyészidő a kiszáradásig 140-190 nap.
A lopótök sajátos vonása a többi tökökhöz képest, hogy a virágok estefelé nyílnak. A levelek és hajtások pézsmaszagúak.
A rostos, salakanyagokban dús tökhús 85-95 százalékát víz teszi ki, de szénhidrátokat, fehérjét, kálciumot, vasat, „A” elővitamint, B-vitaminokat és C-vitamint is tartalmaz. Az ehető bél energiatartalma igen alacsony: 20 kcal/100 g. [6] [7]
[8]
|}
Származása, elterjedése
A trópusokon és a szubtropikus területeken általánosan ismert kultúrnövény, származási helyét egyes források Afrikaként, mások Ázsiaként jelölik meg. Könnyen elvadul. Eredetileg is vad, nem csupán elvadult lopótököket csak nem olyan régen, Zimbabwe területén sikerült azonosítani.[9] Ennek az ősi lopótöknek a termése vékonyfalú, nem tűr hosszabb tengeri hányódást. A mai lopótök vastag, vízálló falát a háziasításnak köszönheti.[10]
Európában már Amerika felfedezése előtt is termesztették a lopótököt, míg a többi tökfaj termesztését Amerikából vettük át.
Jelentősége ma nálunk már természetesen nem olyan nagy, mint a technikailag kevésbé fejlett időkben és helyeken volt,[7] de Walahfrid Strabo (808 – 849) a reichenau-i apát és költő, a karoling királyok tanácsadója latin nyelvű Hortulusában még az ideális kert 23 növénye egyikeként ismerteti: hosszasan, költőien és mégis gyakorlatiasan. [11]
A legújabb kutatások Afrikai őshazára, és két egymástól független, előbb egy 8-9 ezer évvel ezelötti ázsiai háziasításra és egy ettől független négyezer évvel későbbi afrikai újraháziasításra utalnak.
A lopótök által feladott rejtvény, az hogy ez az afrikai eredetű faj már meglepően korán kimutatható Amerikában, sokáig megnehezítette annak megértését, hogyan is ment végbe a háziasítás az amerikai kontinensen. Genetikai és régészeti kutatások, melyek eredményét 2005 decemberében, a National Academy of Sciences közleményeiben tették közzé [12], arra utalnak, hogy a lopótök és a kutya háziasítása korábbi, mint az élelmiszernövényeké vagy a többi haszonállaté, és hogy mindkettőt a jégkorszak végén a paleoindiánok vitték magukkal az új világba, amikor benépesítették Amerikát. Feltehetően csónakokon vagy gyalogosan, az akkor még meglevő szárazföldi úton vitték át Ázsiából Amerikába az emberek, sőt az sem kizárt, hogy egyszerűen átsodródtak a vastagfalú tökök a Bering-szoroson. Körülbelül 8 ezer évvel ezelőtt már Amerika széltében-hosszában termesztették.[13]
A háziasított lopótök héja a vadéval ellentétben vastag és vízálló. Könnyűségénél fogva minden emberi beavatkozás nélkül is nagy területen képes elterjedni, ugyanis a magok akkor is csírázóképesek maradnak, ha a termés hosszú ideig sodródik a tengerben. Erre támaszkodott az az utóbbi 150 évben uralkodó elmélet is, hogy a tökök az Atlanti óceánon keresztül sodródtak át Afrikából Amerikába. Az azonban, hogy az emberek a magokat huzamosabb időn keresztül begyűjtötték, tárolták és elvetették, genetikailag is kimutatható és a formákban is megmutatkozó változásokhoz vezetett mind Ázsiában, mind Afrikában. Ez azonosíthatóvá tette az egyes területek lopótökjeit. A vizsgálatok pedig azt mutatják, hogy az amerikai archeológiai leletek között talált lopótökök jobban megfelelnek a mai ázsiai lopótök alfajoknak, mint az afrikaiaknak.
Az az elmélet, hogy a lopótököt Amerikába Ázsián keresztül az emberek vitték magukkal, csak egy kérdést hagy nyitva: miért nem találtak eddig Észak-Amerika nyugati részén is erre utaló archeológiai leletet?[14]
Termesztése
Melegkedvelő, 12-15 °C fölött csírázik, de 10-15 °C-on már nem. Az indának és a zsenge termésnek megárt a fagy, a kifejlett termés azonban tovább érik. Legjobban a 25 °C feletti hőmérsékleten fejlődik. Bár kedveli a vizet, a túl sok víz késlelteti a beérését. Jó műveléssel viszonylag szárazon is termeszthető. A mély rétegű, középkötött vályog-, homokos vályogtalajt kedveli. A vegetatív növénytömeghez mérten kívánja meg a trágyázást: fészkesen, 2-4 lapát jól érett istállótrágyával. A trágyát fészkenként 25-30 cm mélyen keverik össze a gödör talajával.
Április közepe és vége között üvegházban vagy az ablak belső párkányán már vethető. A magok csírázását meggyorsítja ha egy éjszakára be vannak áztatva. A vetésmélység 2-3 cm. Az egyenletes nedvesség mellett szobahőmérsékleten és világos helyen nevelt magoncok a fagyosszentek elmúltával szélvédett helyre kiültethetőek. A fiatal növénykék az éjszaka támadó csigáktól védelemre szorulnak.
A többi tökféléhez hasonlóan a lopótök is a tápanyagokban gazdag talajt kedveli (komposzt, érett trágya). Fontos, hogy bőségesen kapjon napot, különben fejletlen és sápadt indákat hoz és nem termékenyül meg. Nagy felületet vesz igénybe, de 1 méter távolság általában már elegendő. egy Egy délrenéző fal elé ültetve különösen jól fejlődik. Támasztékra van szüksége. A talaját védeni kell a kiszáradástól. Ennek lehetőségei a talaj „mulcsozása” vagy lombbal, komposzttal való befedése. Pergolára, kapuívre, kerítésre, vízszintes tartókra is felfuttatható. A sövények és a fák is alkalmasak támasztéknak, feltéve, ha a lopótök így is akadálytalanul kap napot, és a terméseknek elég helyük van a fejlődéshez. Walahfrid von der Reichenau (Strabo) 827-ben írott latin nyelvű verses könyvecskéjében olyan kolostorkertet ír le, ahol a felfuttatott tökök égerfákról csüngenek le. [11] A felfüggesztve kifejlődő termések egyenesebbek, hosszúkásabbak lesznek, a földön kúszó növények termése girbe-gurba.
A lopótök magja a kereskedelemben is kapható, de az érett tökből kiszedhető a vetni való mag úgy, hogy a tököt tárgyak készítésére továbbra is fel lehessen használni. Az érett mag kemény, többnyire sötétszínű, bár vannak világos magvú változatok is. Szárazon és hűvösben tartva több éven keresztül is megtartja csírázóképességét.
A kereskedelemben kapható vetőmag keverék, többféle változat magvát tartalmazza. Mivel a lopótök idegenmegporzó, a második nemzedék meglepetésekkel szolgálhat.
Fólia vagy üveg alatt termesztésnél kézi beporzás szükséges. A virágok alkonyatkor nyílnak, ez a kézi beporzás legmegfelelőbb időpontja is. Mivel másnap délelött a virágok hervadni kezdenek, a beporzás a reggeli óráknál tovább nem halasztható.
A vegetációs időszak 110 – 220 napig tart, fajtától függően.
[6]
[7]
Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; hibás nevek, pl. túl sok
Felhasználása
Szedése, preparálása
Étkezési célra csak a keserűanyagtól mentes változatok alkalmasak. A még zsenge termések már körülbelül három hónappal a vetés után folyamatosan szedhetőek. A túl erős hajtások csúcsát 2-3 levéllel együtt levágva főzeléket lehet belőle készíteni.
Aki a tökökből tárgyakat készít, bevárja az érettség jeleit, amig
- a szár: megsárgult, megbarnult, kissé üveges,
- a termés héja: megvastagodott, megfásult, megsárgult,
és csak ekkor vágja le a termést szárastól.
Az ültetésre szánt magok érdekében a tököket az első őszi fagyok előtt begyűjtik. A magtól eltekintve a már beérett tököknek nem árt meg a fagy.
Széljárta de meleg helyen, padláson, üvegházban, fészerben, pajtában függesztik fel a termést egyenként, a szárnál fogva.
Az érett termés húsa szivacsos szerkezetű, alacsony hőmérsékleten vagy magas páratartalom mellett könnyen megpenészedik, és ez a felszínen szabálytalanságokat okoz. Ezt megelőzendő kaparják le az epidermiszt óvatosan. Minél gyorsabban szárad ki a termés, annál kevésbé változik meg a színe. A száradás alatti penészedést előzik meg egy 3%-os hiperolos vízes lemosással.
A száradás után egy lyukon át szedegetik ki a magokat. A „vattás” anyagrészt, a tök belét, egy kampós kemény dróttal kapargatják le. A külső felület esetleges szennyeződéseit, barnás foltjait finomabb csiszolópapírral csiszolják le. Ezután egy bórax és víz keverékével (1:3) való lemosás őrzi meg a színeket. Van, aki vízben oldható viasszal dörzsöli be. A díszítéseket karcolással, spanyolozással, véséssel vagy metszéssel viszik fel a tökökre. Van aki a vonalakba színezett méhviaszt, tust, faggyúval kevert kormot dörzsöl, hogy a kontraszthatást fokozza. A lopótököt ezután, még nedves állapotban, gyorsan letörlik egy ruhával, így a tus és a korom a kivésett vonalakba beivódik, a többi részen azonban megmarad a lopótök eredeti színe. A kinai virágos tücsökdoboz úgy készül, hogy a termés felületét először pirosra festik, azután véséssel díszítik. [15] [7] [16] [17]
- Havaii-ban kávéval festik a lopótököt [18]
Régebben a fák kérgéből készítették a szinezőanyagot, manapság vastagra főzött kávét használnak egy három hétig tartó festési eljárásnál, amelyben a lopótök biológiai tulajdonságainak fontos szerep jut.
| A tököket akkor szedik le, amikor azok még zöldszínűek, de a száruk már barnulni kezd. |
| Ezután egy tollal rárajzolják a tervezett mintát |
| Egy kés segítségével bemetszik a tök külső héját, vigyázva, hogy a bevágás ne hatoljon mélyebbre. |
| Onnan, ahova a mintában világos színt szánják, lehúzzák a külső héjat, ahol pedig ott hagyják, ott a tök sötétre fog színeződni. |
| Egy lyukat vájnak a tökbe, és vastagra főzőtt kávét töltenek bele, ez a festék. Kávé helyett bármilyen vízben oldódó festéket is lehet használni. |
| Ott, ahol a tök „bőrét lehúzták”, a tök begyógyul, és a vízhatlan hegg nem veszi be a festéket. Ahol a bőr épen maradt, ott a tök tovább párologtat, és ezzel a festéket felszívja a felszínre, ahol a héj alatt lerakódik. |
| Három hét elmúltával kiöntik a kávét a tökből. A kávéval a tök puha belsejének legnagyobb része is kijön. |
| Ezután lekaparják a korábban meghagyott héjat, és így láthatóvá teszik a festett mintát. |
| Ezután megszárítják a tököt, óvatosan lecsiszolják, kissé beolajozzák. |
| A tököt belülről vízhatlanítják. |
Kultikus és használati tárgyak világszerte
Az érett termés vízhatlanságának és rendkívüli forma-, textúra- és színgazdagságának köszönheti népszerűségét világszerte. Sokrétűen felhasználható, alkalmas élelmiszertárolásra, ékszerdoboznak, edénynek, merítőedénynek, többféle szerszámnak, úszónak a halászhálókhoz. Zeneszerszámot, dohánydobozt, pipát lehet belőle készíteni. Észak-Amerikában a madaraknak ajánlják fel fészkelőhelyül.
A tökkulacs és a vándorbot szerte a világon a zarándokok és vándorok jelképévé vált, így például Loyolai Szent Ignácnál [20], és Szent Jakabnál is. [21]. Az ázsiai u.n. zarándok-kulacsok még akkor is megőrizték ezt a jellegzetes formát, amikor már nem lopótökből készültek.[22] A Földközi-tenger térségében is számos példa van arra, hogy az immár kerámia tárgyak továbbra is a lopótök formáját követik. [23]
A növény angol nevében meghatáarozó a flaska funkció: „gourd bottle” – tökkulacs, „bottle gourd” – lopótök. Mexikóban ma is szívesebben használják a tökkulacsot mint a műanyagból készültet, mert azt tartják, hogy így hűvösebb marad a víz és az íze is jobb.[24]
Kínában tücskök ketrecéül szolgál, az óceániai szigetvilágban maszkokat faragnak belőle. A lopótököt elsősorban égetéssel és faragással szokták díszíteni, de az is előfordul, hogy a növekvő termést kötözéssel kényszerítik arra, hogy a készítendő szerszám vagy ékszer formáját fölvegye.
A japán teaszertartás nagyobbik, téli faszéntartója, a szumitori hagyományosan egy nagyméretű lopótökből készül. Belülről lakkozzák, papírral bélelik ki, esetleg természetes formájában hagyják, ami a japán teaszertartás szellemének is jobban megfelel. [25]
A kalebass vagy kalabass pipa szárát a lopótök szárából és termésének egy részéből készítik. A pipa feje azonban, hogy el ne égjen, tajtékból készül.
A régi Kínában kulacsként szolgálva kísérte el a vándorokat, a koldusokat és a kereskedőket egyaránt. A kínai nyolc halhatatlan egyike, Li Teguai nem csak a gyógyszereket adagolja egy lopótökből, de az éjszakáit is abban tölti. [27] Tiszteletére szokás volt a 5. holdhónap 5. napján egy papirból kivágott lopótök-ábrázolást az ajtó fölé függeszteni.[6]
A mai üvegből készült hébér vagy borlopó elődje Ausztriában és Magyarországon még nem is olyan régen lopótökből készült. A lopótököt úgy készítették elő borszívásra, hogy egy hosszú szárra nevelt termés magjait kivájták, drótot tüzesítettek, azzal fúrták ki a szárat. Használata: A lopó hosszú szárát dugják be a hordóba, rövid végén megszívják, amig a széles rész kellően megtelik. A rövid vég befogása után a lopótök kihúzható a hordóból anélkül, hogy a bor kicsurogna. A rövid vég szabadonhagyásával vagy újra befogásával lehet irányítani, mikor csurogjon ki a bor a alsó végen, mikor ne. A lopótök könnyen megecetesedett, ezért szorította ki mára az üvegből készült mása. Középkori adatok arra utalnak, hogy a lopót, ill. az alapanyagául szolgáló növényt jelöli a valószínűleg kun-besenyő eredetű kabak, kobak szó is. [28]Sablon:ÓkorportálEmpedoklész (Kr.e. 495 – Kr.e. 435) ókori görög filozófus a lopótök (görögül klepszüdra, a.m. „vízlopó”) használatának megfigyelésére alapozva mutatta meg először, hogy a levegő nem űr, hanem hatást kifejtő létező. A vízzel teli lopótökből nem folyik ki a víz, amíg a lopótök tetején a nyílást befogva tartjuk.[29]
Sajátos szerepet játszott a klepszüdra a görög igazságszolgáltatásban: a kicsurgó víz szabta meg az egyes beszédek megengedett idejét. Súlyosabb esetekben, például ha valakinek az élete forgott kockán, telitöltötték, máskülönben csak részben töltötték meg. Aki hosszabb ideig szeretett volna beszélni, az további vízért folyamodott. A szünetek idejére a felső nyílást viasszal tömték be, azzal állították meg az idő folyását. [30]
Egy mai európai ember számára talán bizarrnak tűnő felhasználást talált a lopótök a pápuáknál.
A nyugat-pápuai férfiak a díszes kotekába a férfiasságukat öltöztetik, de manapság már csak a vallási ceremóniák alkalmából. A hímvesszőre húzott koteka másik végét egy madzaggal kötik a koteka hosszától függően a derekukhoz vagy pedig a nyakukhoz. A koteka méretének és formájának megválasztása nem egyedi, hanem alkalmazkodik a kulturális csoport szokásaihoz. A lopótökre növekedésekor köveket függesztenek, így érik el a kívánt hosszt. [31] Fotó
[32]
Kebiben (Észak-nyugat Nigéria) a négynapos Arungu Halászati Fesztiválon, amiből újabban a nők ki vannak zárva, halászok ezrei gázolnak egyszerre a folyóba hogy a legnagyobb hal kifogásában vetélkedjenek. Hagyományos eszközeik: egy háló és egy lopótök.
A kiszárított termés vízállóságát és könnyűségét használják ki Indiában, amikor bójaként használják, illetve arra, hogy a folyókat átúszva a cókmókot beletegyék. A kiszárított termésből készült palack a fakírok kelléke. [33]
Az északkelet-indiai karbi kultúrában is fontos szerepe van bong néven a lopótöknek. Hitük szerint lopótök magja a karbik ősétől és teremtő istenétől, Songsar Rechotól kapott ajándék. A tökmagot máig a törzs sajátos kincsének tekintik. A rizssört, a kúppá sodort fle-fle (Premna latifolia Roxb.) leveleket és a lakodalmak hagyományos bambuszból készült italát is lopótökökben tartják. [34]
Hangszerek
Sablon:Zeneportál A lopótök mint kemény, vékony falú, üreges test nemcsak folyadékok, tárgyak tárolására, szállítására használható, de az üregébe zárt levegő rezonanciája, sajátrezgése révén fúvós, pengetős és ütőhangszerek részeként is szerepet kaphat. Több mint 60-féle hangszer készül a lopótökből. [35]
A brazíliai zenei íj, a berimbau elengedhetetlen tartozéka egy 10-20 cm átmérőjű kivájt tök, ami a hangszer rezonátoraként szolgál. A játékos a rezonálóképességet úgy változtatja meg időnként, hogy a tök nyitott oldalát a testéhez szorítja. [36]
Herman Ottó így említi a Zala megyében gyűjtött lopótöktestű, tollsíp-fúvókájú regössíppot: „dudaszavú, hangzó öble szerint pedig a sáritökhöz kötött hangszer”.
[37]
A latinamerikai indiánok másfajta hangszerré formázzák a lopótököt:
a maracas vagy rumbatök párosával használt csörgő hangszer. A lopótököt erre a célra először kivájják, majd megtöltik magvakkal vagy kaviccsal, nyelet is erősítenek rá. Két kézzel váltakozva, lökésszerüen játszanak rajta, de lehet folyamatosan is rázni (tremoló).
Rövid, éles, csattanó hangot kapunk a megütött ,"hirtelen leejtett" maracas segítségével.
[7] [15]
A maracas mellett az afro-latin zene fontos hangszere a guiro: a kitisztított, üreges, hosszúkás formájú lopótökön sűrűn keresztben futó rovátkák vannak, melyeken egy pálcát húzogatnak végig. A hangszer surrogó, recsegő, kerregő hangot ad.
A sekere egy „kifordított maracas”, a magvak nem a tök belsejében, hanem kívül vannak egy hálóra felfűzve. Ütögetéssel, rázással, a háló forgatásával, cibálásával lehet megszólaltatni. Nyugat-afrikai eredetű, de az afro-latin zenében is népszerű. [38]
Az egyik lopótök változat adja az indiai kultúra jellegzetes hangszerének, a szitárnak a testét, de a kígyóbűvölők nádnyelves hangszerének szélsapkája is kivájt kabak. [33]
Az afrikai lanthárfa, a kora teste is egy hatalmas kiszárított, kivájt tökből készül, melyre bőrt feszítenek.
A balafon, azaz az afrikai xilofon guineai változata diatonikus, Bukina Saboban pentatonikus. A fából készült hangkeltő testek hangmagasságának megfelelő méretű rezonátorokat a lopótök termése adja. Minden tökrezonátoron van legalább egy kis átmérőjű nyílás, amit egy vékony hártyával, hagyományosan egy pókféle tojásának a burkából készült anyaggal fednek be. Ennek a hártyának a zizegése a kazoo-hoz, vagy a fésűhöz szorított selyempapírhoz hasonlóan dúsítja a hangot, ami néha akár a torzítós elektromos gitárhoz hasonló hangzást is eredményezhet. [39] [40]
-
Három berimbau és egy pandeiro -
Berimbau – három hangmagasságban -
Maracas vagy rumbatök -
Kubai guiro -
-
A szitár szerkezete -
Rézkarcábrázolás szitárral a 18.századból -
Egy kígyóbűvölő 1973-ban, Delhiben. -
Afrikai Kora -
A kora szerkezete -
Afrikai balafon-játékosok -
Balafon közelről
.jpg)
A lopótök, mint élelmiszer
Keserűanyag-mentes változatainak éretlen termése zöldség gyanánt süthető, főzhető. A termés húsa fehér, feszes, íze enyhe.
A túlságosan burjánzó hajtások is felhasználhatók a konyhában, ehhez a hajtásokat 2-3 levéllel együtt vágják le.
A magokból olajat lehet préselni, a meghámozott magok pedig levesbetétként vagy kenyérbe sütve is jók. Más receptek szerint a tök beléből rizzsel és hússal készítenek egy tölteléket, és ezt a saját héjába töltik vissza. Indiában ecetbe főzve a szegények eledele. [33] [7][15]
- Egy középkori recept
A Kolumbusz előtti európai tökreceptek mind lopótökröl szólnak, mivel ez az egyetlen olyan tökfajta, aminek termesztését Európa nem Amerikától vette át.
E régi receptekben megadott fűszermennyiségek kellemetlen meglepetéssel szolgálnak azoknak, akik nem veszik figyelembe, hogy a korabeli szállítási viszonyok mellett a bors, a fahéj és más keleti fűszerek íze elgyengült, mire Európába ért.
| |||||||||
| Tanácsos kevesebb cukrot használni az előírtnál, máskülönben az íze nagyon is „eredeti” lesz. | |||||||||
|
Népi gyógymódok
Enyhén vízhajtó. Az érett tökmagok szalagféreg kiűzésére alkalmazhatóak.
Indiában kenetek készítésére is, belsőleg is használják a keserű ízű, kissé hashajó hatású változatát. Ismerik olyan változatát is, amelyik mérgező. [33] [7][15]
Egyes források fogamzásgátló hatást tulajdonítanak a lopótöknek (Lagenaria siceraria), de itt valószínűleg összetévesztésről van szó. A lagenaria nemzetség egy másik fajának, a breviflorának a tudományos vizsgálatok próbáját megállt tulajdonsága ugyanis, hogy hatóanyaga megakadályozza a petesejt beágyazódását a méhbe. [42] [43] [44]
Források és külső hivatkozások
- (angolul) Duke, J. A., Ayensu, E. S.. Medicinal Plants of China. Reference Publications. ISBN 0-917256-20-4. (Kinai gyógynövények) (1985)
- (angolul) Dymock, W., Warden, C. J. H.; Hooper, D.. Pharmacographia Indica. Srishti: Nueva Delhi. (Indiai etnofarmakologia) (2005)
- (angolul) Mörman, D.. Native American Ethnobotany. Oregon: Timber Press. ISBN 0-88192-453-9. (A benszülött amerikaiak etnobotanikája) (1998)
- (franciául) Les Africains de la Chanson Francophone. (Gazdagon illusztrált és animált oldal az afrika hangszerekről, hallható példákkal)
- (angolul) The New Agriculturist – Cikk a Kenyai Tökmúzeumról. (A Tökmúzeum egyben génbank is)
- (angolul) American Gourd Society Home Page – Az Amerikai Tök Társaság honlapja. (Díszítőtechnikák fotósorozattal és magyarázattal, lépésről lépésre)
- (angolul) Watt, J.M., Breyer-Brandwijk, M.G.. Medicinal and poisonous plants of southern and eastern Africa, edn 2., Edinburgh & London: Livingstone. (Gyógynövények és mérgező növények Dél-Afrikában és Kelet-Afrikában) (1962)
Jegyzetek
- ↑ (angolul) Egyes rendszerezések a kabakosokat az ibolyavirágúak (Violales) rendjébe helyezik. Lásd: ITIS Standard Report Page: Cucurbitaceae
- ↑ (angolul) Searchable World Wide Web Multilingual Multiscript Plant Name Database - Univ.of Melbourne többnyelvű növénynév adabázisa
- ↑ (magyarul) Kiskanizsai szótár - Budapest - Akad. K., 1981.
- ↑ (magyarul) MEK – Babits Mihály: Jónás könyve (kézírat) a "Nyugat" által 1947-ben megjelentetett facsimile kiadvány
- ↑ (angolul) Heiser, C.B. 1997. Are bottle gourds moth pollinated? Cucurbit Network News, Spring: 1. Molyok porozzák-e be a lopótököt?
- ↑ a b c (magyarul) Lopótök (hulu) - Terebess Ázsia Lexikon
- ↑ a b c d e f g (németül) Gemüse des Jahres 2002: Der Flaschenkürbis A 2002-es év zöldsége: A lopótök
- ↑ (angolul) Pollinators and biological diversity
- ↑ (angolul) Decker-Walters, D.S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J.E. 2004. Discovery and genetic assessment of wild bottle gourd [ Lagenaria siceraria (Mol.) Standley, Cucurbitaceae] from Zimbabwe . Economic Botany 58: 501–508. A vad lopótök felfedezése Zimbabwében és a genetikai bizonyítás
- ↑ (angolul) Decker-Walters, D. S., Wilkins-Ellert, M., Chung, S.-M. & Staub, J. E. (2004) Econ. Bot. 58, 501–508.
- ↑ a b
- (latinul és németül) HortulusWalahfrid Strabo, De cultura hortorum, 827, Übersetzung: W. Näf und M. Gabathuler in H.-D. Stoffler, 2000. ISBN 3-7995-3504-7
- (latinul) bibliotheca Augustana De cultura hortorum sive Hortulus
- ↑ (angolul) An Asian origin for a 10,000-year-old domesticated plant in the Americas -- Erickson et al. 102 (51): 18315 -- Proceedings of the National Academy of Sciences A tudományos együttműködés keretében végzett kutatás résztvevői a Harvard University, a Smithsonian Institution's National Museum of Natural History, a Massey University in New Zealand és a University of Maine tudósai voltak, és a perui, mexikói, floridai ásatások során archeológiai kontextusban előkerült lopótötöket vizsgáltak meg morfológiailag, genetikailag, és rádiókarbon módszerekkel.
- ↑ (angolul) University of South Florida – South American Archaeology: Archaic, Preceramic, Sedentism Számos lopótök lelet a jégkorszak utáni Dél-Amerikából, Kr.e 6000-2000
- ↑ (angolul) UC (University of California) Davis Department of Plant Sciences - Lecture 18 - Origin of the Bottle Gourd Egyetemi előadás, illusztrált összefoglaló. A lopótök eredete UC (University of California) Davis Department of Plant Sciences - Lecture 18 - Origin of the Bottle Gourd
- ↑ a b c d (magyarul) kertpont.hu – Hobbi kertészet, hobbi kert – Mikor szedjünk tököt?
- ↑ (magyarul) faragosuli.hu
- ↑ (magyarul) China ABC----Lopótökből készített cikáda-tartó
- ↑ (angolul) Niihau Technique - The Hawaii Gourd Society - Dedicated to the Preservation of Hawaii IpuCulture A Hawaii Tök Társaság honlapja
- ↑ Journal of the Royal Asiatic Society (JRAS) London 1916 p.773-807 XXI. W. Perceval Yetts: The Eight Immortals 1916
- ↑ (magyarul) Loyolai Szent Ignác
- ↑ (angolul) St. James the Apostle kezében vándorbot és tökkulacs
- ↑ (angolul) Vietnamese bronze pilgrim's flask on Joseph G. Gerena Fine Art Vietnámi bronz zarándokkulacs a 12-13. századból Kr.u.
- ↑ (angolul) Kefalidou, E. 2003. Phormiskoi: gourd-shaped terra-cottas from the Ancient Mediterranean. Cucurbit Network News, Spring: 7. Antik tökformájú kerámiák a Földközitenger térségében
- ↑ (angolul) Phoebe A. Hearst Museum of Anthropology bule para agua – Tökkulacs
- ↑ (németül) Chado - Der Teeweg – sumitori
- ↑ Sherlock Holmes Pipe Club of Boston - Save the Calabash - by Thomas Martin
- ↑ (németül) Teeweg hisago-kuerbis
- ↑ (magyarul) Magyar Néprajzi Lexikon idézi: Kurucz Albert: Az észak-bihari szőlőművelés és borgazdálkodás (Debrecen, 1964); Füzes Miklós: Régészeti-növénytani megjegyzések Moór Elemér: A bor és szőlő c. cikkéhez (A Veszprém megyei Múz.-ok Közl.-i, 1971
- ↑ (magyarul) Arisztotelész: A légzés 7, 473b24–27
- ↑ (angolul) Hill, D.R. (1981), Arabic Water - Clocks, Syria: University of Aleppo
- ↑ (angolul) Koteka! Size is Not a Sign of Status.
- ↑ (angolul) 15 perces video a koteka előálításáról
- ↑ a b c d Drury, Heber <1819 - 1872>: The useful plants of India : with notices of their chief value in commerce, medicine, and the arts. -- 2d ed. with additions and corrections. London : Allen, 1873. -- xvi, 512 p. ; 22 cm.
- ↑ (angolul) Indian Journal of Traditional Knowledge Vol. 4(1), January 2005, pp. 86-90 Robindra Teron – Bottle Gourd: Part and Parcel of Karbi culture
- ↑ (angolul) Summit , G. & Widess, J. 1999. Making gourd musical instruments : over 60 string, wind and percussion instruments, and how to play them . Sterling Publishing, New York . Több mint 60 hangszer készítésének leírása
- ↑ (németül) capoeira spielen
- ↑ (magyarul) MEK – Magyar Néprajzi Lexikon
- ↑ (angolul) Make A Shakere Honlap a sekere készítéséről lopótökből, bőséges illusztrációkkal
- ↑ (angolul) Cora Connection: The Balaphone Leírás, fotók, hallható példák
- ↑ (németül, angolul, franciául) Gert Kilian Fotósorozat a balafon készítéséről
- ↑ (németül) Négy középkori tökrecept: Tökleves és rakott tök
- ↑ (angolul) IngentaConnect Diversity of Landraces of the White-flowered Gourd (Lagenaria sic...
- ↑ (magyarul) Élet és tudomány
- ↑ (angolul) Anti-implantation activity of the fruit of Lagenar...[J Ethnopharmacol. 1985 - PubMed Result]