Pergola

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

A pergola (nyitott (kerti) lugas) az egyik legrégebbi szabadtéri és épülethez kötött árnyékolás. Kertekben felállított, oszlopokon nyugvó árnyékolószerkezet. A pergolákra többnyire növényeket futtatnak. Már az ókorban előszeretettel használták kertek, parkok árnyékos pihenőinek kialakításához. A modern kor embere is szívesen nyúl vissza eleink praktikus, környezetbarát megoldásaihoz.

Jellemzői[szerkesztés]

A pergolák vázát leggyakrabban fagerendákból készítik. A függőleges tartóoszlopokra helyezik a keresztgerendákat, azokra a tetőelemeket. Az oszlopok anyaga lehet természetes kő, tégla, fa vagy acél. Az árnyékoló készülhet fából avagy acélszerkezettel. A tetőelemek is legtöbb esetben gerendából vagy élére állított deszkapallóból készülnek. Az így kialakított tetővázra gyakran szőlőt, örökzöld növényeket futtatnak fel, vagy szabályozható árnyékoló berendezéseket szerelnek.

A tervezők a delelő nap beesési szögét is figyelembe vehetik (hazánkban ez 62 fok). Az így megszerkesztett árnyékolóelemek teljes árnyékot biztosítanak szellős tetőkialakítás mellett is.

Képek[szerkesztés]

További irodalom[szerkesztés]

  • Zita Bauch-Troschke: Begrünte Wände, Lauben und Pergolen. Gestaltung mit Kletterpflanzen und Spalierobst. Callwey, München 1998, ISBN 978-3-7667-1328-5.
  • Heidi Howcroft: Gestalten mit Holz im Garten. Ökobuch Verlag, Staufen bei Freiburg 2004, ISBN 978-3-936896-09-1.

Forrás[szerkesztés]

Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 674 – 675. o. ISBN 963-9257-11-7  

Külső hivatkozások[szerkesztés]