Güiro
Güiro | |
Más nyelveken | |
angol: guiro francia: guiro német: Güiro spanyol: güiro | |
Besorolás | |
idiofon ütős → kaparó | |
Sachs–Hornbostel-féle osztályozás | 112.23 |
Hangolás | meghatározatlan |
Rokon hangszerek | Sekere |
Hangminta | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Güiro témájú médiaállományokat. |
A güiro (kiejtése kb. „guíro”, IPA: [gwíro]) dörzsöléssel, kaparással megszólaltatott latin-amerikai idiofon hangszer. Nem más, mint egy lopótökből, fából, vastag nádból, néha fémből készült hosszúkás, üreges test, amelyen keresztben sűrűn párhuzamos bemélyedések, rovátkák futnak. Fából készült pálcát, néha fésűszerű eszközt húznak ezeken végig, ez reccsenő, kerregő, surrogó hangokat ad. Indián eredetű hangszer, elsősorban Kuba, a Dominikai Köztársaság és Puerto Rico népzenéjében, populáris zenéjében használatos. A komolyzenében először Igor Stravinsky Le Sacre du Printemps-jában bukkant fel, később Varèse, Chávez, Stockhausen és Berio műveiben is szerepelt.
A güiro különböző változatainak elnevezései még: calabazo, guayo, ralladera, rascador, raspador. A fából készült változat neve reco-reco, a nádból készült hangszeré sapo cubano. A güiro szó a karibi taíno indiánok nyelvéből származik.
Irodalom
[szerkesztés]- Włodzimierz Kotóński: A modern zenekar ütőhangszerei – ISBN 963-330-292-7
- Brockhaus Riemann zenei lexikon II. (G–N). Szerk. Carl Dahlhaus, Hans Heinrich Eggebrecht. Budapest: Zeneműkiadó. 1984. ISBN 963-330-543-8