Kovács Zsigmond (püspök)
| Kovács Zsigmond | |||||
 | |||||
| Született | Bánokszentgyörgy | ||||
| Elhunyt | 1887. június 28. (66 évesen) Veszprém | ||||
| Állampolgársága | magyar | ||||
| Foglalkozása |
| ||||
| Tisztsége |
| ||||
| Iskolái | Pázmáneum (1837–1841) | ||||
| veszprémi püspök | |||||
| Vallása | római katolikus egyház | ||||
| Pappá szentelés | 1844. január 13. | ||||
| Püspökké szentelés | 1869. augusztus 13. | ||||
| Szentelők |
| ||||
| Hivatal | pécsi püspök | ||||
| Hivatali idő | 1869–1877 | ||||
| Elődje | Girk György | ||||
| Utódja | Dulánszky Nándor | ||||
| Hivatal | veszprémi püspök | ||||
| Hivatali idő | 1877–1887 | ||||
| Elődje | Ranolder János | ||||
| Utódja | Hornig Károly | ||||
| Társszentelt püspökök | |||||
| |||||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kovács Zsigmond témájú médiaállományokat. | |||||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||||
Kovács Zsigmond (Bánokszentgyörgy, 1820. október 21. vagy 1820 – Veszprém, 1887. június 28.)[2] teológiai doktor, veszprémi és pécsi püspök, a magyar királyné kancellárja.[3]
Élete[szerkesztés]
Bánokszentgyörgyön született római katolikus nemesi családban, ahol apja nemes Kovács Antal gazdatiszt volt az Eszterházy hercegi uradalmában; anyja, rózsásszegi Rozsás Klára asszony volt.[2][4][5] Fivérei: Kovács Kálmán (1830-1889), miniszteri tanácsos, földbirtokos,[6] Spelletich Magdolna (1853-1914) férje;[7] ifjabb Kovács Antal (1825-1862),[8] akinek a neje, bessenyői és velikei Skublics Terézia (1827-1911);[9] és Kovács Károly (1818-1875), a zalaegerszegi takarékpénztár elnöke,[10] voltak. A püspök sógornőjének, Kovács Antalné Skublics Teréziának a nővére, bessenyői és velikei Skublics Laura (1826-1865) volt, aki morganatikus házasságot kötött Habsburg–Lotaringiai Ernő főherceggel. Kovács Zsigmond keresztszülei pósfai Horváth Wolfgang (1798–1833), alszolgabíró, Nemes Labos Ferenc, és Frütz Erzsébet asszony voltak.
A gimnázium öt osztályát Nagykanizsán, a VI.-et Varasdon végezte, hogy a horvát nyelvben is jártasságot szerezzen. A bölcseleti tanfolyamot Pécsen hallgatta 1835-36-ban; innét a veszprémi papnevelőbe vétetett fel; 1837-től 1841-ig itt és a bécsi Pázmáneumban végezte hittani tanulmányait, melyeknek tökéletesítése céljából a presbitériumba is küldték, ahonnét teológiai oklevéllel tért vissza.
1844-ben áldozópappá szentelték,[2] és Csehibe ment segédlelkésznek; de még abban az évben tanulmányi felügyelő lett a pesti központi papnevelőben; továbbá mint helyettes tanár az egyetem hittani karában 1850-ig működött. Püspöke Ranolder János szentszéki jegyzőnek és titkárnak hívta maga mellé.[2] 1851-ben szentszéki ülnök, 1854-ben a püspöki iroda igazgatója és oldalkanonok, 1857-ben pápai főesperes, 1858-ban a Szent Péterről címzett bodrog-monostori apát, 1866-ban sümegi főesperes, 1867-ben a királyi tábla praelátusa lett; ezért lakását Pestre tette át, hogy mint az országos törvényszék bírája működhessék.
1869. január 26-án a király pécsi püspökké nevezte ki,[2] és székét augusztus 25-én foglalta el. 1870-ben a vatikáni zsinatban ő is részt vett és az ellenzékhez tartozott. Pécsi püspöksége idejében nyolc év alatt jótékonyságának áldozatai 200 ezer forintra rúgtak; többek közt ő szervezte és emelte a pécsi tanítóképzőt és joglíceumot saját költségén. Pécs városa tiszteletbeli polgárának választotta.
Legfényesebb sikert aratta egyházi beszédeivel; papjait az irodalmi foglalkozásra buzdította (Brüsztle, Haragó, Szeredy sat.); és pénzzel is segítette őket. 1877. május 6-án a veszprémi püspöki székbe helyeztetett át. 1874-ben a királyi valóságos belső titkos tanácsossá nevezte ki és 1885-ben a Vaskorona-rend első osztályú jelvényét adományozta neki. Az idegbajban szenvedő püspök ritkán hagyta el rezidenciáját; azonban jótékony adakozásait itt is folytatta: Munkácsy Mihálynak Krisztus Pilátus előtt c. képének megvásárlására 1000 forintot írt alá; Szoldatits Ferenc művész hazánkfiát több ízben elhozatta Rómából és számára műtermet rendezett be nyaralójában.
A Religiónak szorgalmas munkatársa volt.
Arcképe: kőnyomat Elischertől.
Munkái[szerkesztés]
- Korkérdések. 1. füzet. A pápa világi fejedelemsége. Pest, 1850
- Főpásztori körlevél. A bőjtnek idejére a vallásos nevelésről. Pécs, 1874
- Főpásztori körlevél, melyben egyházmegy papsága- és hiveitől bucsút veszen. Uo. 1877
- Egyházi beszéd püspöki székének elfoglalásakor. Bpest, 1877
- Főpásztori körlevél, melyben a korunk hitetlenségéből származott bajokról értekezik. Veszprém, 1879
- Főpásztori körlevél, mely által a szent atyának egyetemes jubileumát hirdető apostoli irata a lelkészkedő papsággal közöltetik és a teendők iránt utasíttatik. Uo. 1879
- Főpásztori körlevél, mely a bűn titkát fejtegeti. Uo. 1880
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kovács, Sigismund (BLKÖ)
- ↑ a b c d e Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 424. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ familysearch.org Kovács Zsigmond gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Kovács Zsigmond keresztelője
- ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Zalaegerszeg - házasságok - 1815. június 11. nemes Kovács Antal és Rozsás Klára házassága
- ↑ familysearch.org Kovács Kálmán gyászjelentése
- ↑ familysearch.org Kovács Kálmánné Spelletich Magdolna gyászjelentése
- ↑ familysearch.org ifjabb Kovács Antal gyászjelentése
- ↑ Magyar Paizs, 1911 (12. évfolyam, 1-52. szám)1911-03-09 / 10. szám
- ↑ familysearch.org Kovács Károly gyászjelentése
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
- Magyar katolikus lexikon. Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat.
| Előde: Girk György |
|
Utóda: Dulánszky Nándor |
| Előde: Ranolder János |
|
Utóda: Hornig Károly |
