Zöld küllő

Zöld küllő
Egy tojó A zöld küllő éneke
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 50 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata) Csoport: Magzatburkosok (Amniota) Osztály: Madarak (Aves) Csoport: Carinatae Alosztály: Neornithes Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae) Csoport: Neoaves Csoport: Passerea Öregrend: Telluraves Csoport: Coraciimorphae Csoport: Eucavitaves Csoport: Cavitaves Rend: Harkályalakúak (Piciformes) Alrend: Pici Alrendág: Picides Család: Harkályfélék (Picidae) Alcsalád: Harkályformák (Picinae) Nemzetség: Picini Nem: Picus Linnaeus, 1758 Faj: P. viridis
Tudományos név
Picus viridis Linnaeus, 1758
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Zöld küllő témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Zöld küllő témájú médiaállományokat és Zöld küllő témájú kategóriát.

A zöld küllő (Picus viridis) a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a harkályfélék (Picidae) családjába tartozó faj.

A Picus madárnem típusfaja.

Előfordulása

Európában a földközi-tengeri szigetek, Írország, Skócia északi része, Izland, Finnország, valamint Skandinávia és Oroszország északi területeinek kivételével mindenhol honos. Kedveli a nagy erdőket és távol tartja magát az emberektől.

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló.

Alfajai

• Picus viridis innominatus
• Picus viridis karelini
• Picus viridis viridis

A Picus sharpei-t (Saunders, 1872), korábban a zöld küllő alfajának vélték.

Megjelenése

Testhossza 32 centiméter, szárnyfesztávolsága 41 centiméter, csőrhossza 4,5 centiméter, nyelvhossza 10 centiméter és a testtömege 180–200 gramm között van. Tollazata a hátán zöldes-sárgás, hasa és begye világos. A tojó fekete bajszáról ismerhető fel. Mindkét nemnek piros fejfedője van. A fiatal madár arc-, torok- és begytollazata sávozott. Hangja messze csengő, éles, csökkenő hangmagasságú kacagás. Röpte surrogó, erősen hullámvonalas.

Életmódja

Erdei madár, de élelmét a réteken gyűjti. Ez főként hangyákból és más rovarokból tevődik össze, de táplálkozik magvakkal és gyümölcsökkel is. Arra is volt már többször példa, hogy méhkaptárt dúlt szét. A madarak tavasszal párosodnak és felosztják egymás között a szülői teendőket. A zöld küllő 7 évig is elél.

Szaporodása

Egyéves korban lesznek ivarérettek. A költési időszak áprilistól augusztusig tart, ekkor a tojó 5–7 fehér tojást rak, melyen mindkét szülő kotlik, 17–19 napig. A fiatal madarak 23–28 napos kor között repülnek ki.

Képek

• 
  Fiatal példány
• 
  Egy hím
• 
  A nőstény
• 
  Kitömött zöld küllő pár a Vilhena-palota múzeumában
• 
  A madár tojásai

Források

• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. február 6.)
• Jboyd.net szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• ITIS szerinti rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• Az MME Monitoring Központjának adatlapja. [2012. június 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  

További információk

• Képek az interneten a fajról
• Internet Bird Collection - videók a fajról
• Xeno-canto.org - a faj hangja
• Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 113.
• IOC