Zsigray Julianna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zsigray Julianna
Élete
Született 1903. február 15.
Törökszentmiklós
Elhunyt 1987. február 21. (84 évesen)
Kiskunhalas
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény, vers

Zsigray Julianna (született: Serák Julianna Róza, álnevei: Aradi Eszter; Ebeczky György) (Törökszentmiklós, 1903. február 15.[1]Kiskunhalas, 1987. február 21.) író, költő.

Élete és munkássága[szerkesztés]

1903. február 15-én reggel fél öt órakor született Törökszentmiklóson Serák Károly uradalmi tiszttartó és Zsigrai Mária római katolikus szülők gyermekeként. Iskoláit Budapesten végezte. Első írásai a Nyugat (folyóirat)-ban jelentek meg. 1929-ben az Új Idők novellapályázatának győztese volt, 1930-tól 1944. március 19-éig a Singer és Wolfner Könyvkiadó lektoraként dolgozott. 1939 és 1940 között Az Én Újságom szerkesztője volt. Németellenes magatartása miatt 1944-ben üldözték. Az 1960-as években költözött Kiskunhalasra. Több könyvét megfilmesítették. Forgatókönyveket is írt: Fiú vagy lány? (1944), Tilos a szerelem (1943), Halálos csók (1942), Tóparti látomás (1940). Történelmi, életrajzi regényei szórakoztatóan kínálnak ismereteket, és irodalmi értéket is képviselnek.

Művei[szerkesztés]

  • Szüts Mara házassága (regény, 1931)
  • Férficél (regény, 1932)
  • Aranyharang. Karácsony; Singer és Wolfner, Bp., 1933
  • Zsuzsa és a komondor (regény, 1933)
  • Kristálymuzsika (elbeszélések, 1934)
  • Utolsó farsang (regény, 1934)
  • Magyar nyár, magyar tél. Két regény; Singer és Wolfner, Bp., 1935
  • Marci (regény, 1936)
  • Csillagos ég (regény, 1937)
  • 1 férfi - 2 nő (regény, 1937)
  • A római százados (regény, 1938)
  • Erzsébet magyar királyné (regény, 1938)
  • 7 jegenye (regény, 1939)
  • Holtomiglan, holtodiglan (regény, 1940)
  • Féltékenység (regény, 1941)
  • Pacsirta énekel (regény, 1941) (Ebeczky György álnéven)
  • Ég az Alföld (regény, 1942)
  • Lázadó szív (regény, 1943)
  • Két világ (regény, 1944)
  • Visszhang (regény, 1945)
  • Májusi eső (regény, 1947)
  • Hűség (regény, 1948)
  • A Sugár úti palota. Erkel Ferenc életregénye (1957)
  • Tragikus keringő. Lehár Ferenc életregénye (1959)
  • Tékozló élet. Reményi Ede életregénye (1963)
  • Csendességi fogadalom (regény, 1971)
  • Merénylet Napóleon ellen (1978)
  • Távoli fény (ifjúsági regény, 1982)
  • Tőr és paróka (regény, 1986)
  • Opálfény. Kisregény; Kultursped, Bp., 1989
  • Diana; Móra, Bp., 1990
  • Attila kincse; sajtó alá rend. Majtényi Zoltán; Móra, Bp., 1992

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Születése bejegyezve a törökszentmiklósi polgári születési akv. 152/1903. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]