Zoárd nemzetség
A Zoárd nemzetség a 108 Árpád-kori nemzetség egyike volt, akit Anonymus elbeszélése szerint a nemzetség névadója Szoárd (Zuárd) Hüleknek, Álmos vezér sógorának, míg más feldolgozás szerint Álmos felesége Emese bátyjának fia és Kadocsának testvére volt.
Története[szerkesztés]
Kézai Simon Lél vezértől származtatja. Ősi birtokai Komárom és Esztergom Dunántúli részein voltak.
Lél volt a 10. század közepén Németországba vezetett hadjáratok egyik vezére, akit a Lech-mezei vereség után 955-ben kivégeztek, ami Lél egyik nyugati törzshöz tartozását teszi valószínűvé, és azt, hogy a hét törzs egyike a Duna két partján, a Csallóköz vidékén telepedett meg, ott, ahol később Esztergom és Komárom vármegyék terültek el. Az itt letelepedett törzs feje 955 előtt Lél volt, és talán az ő elődje az a Zoárd (Szalárd), aki 924-ben Olaszországba [Itália] egy pusztító hadjáratot vezetett.
Hóman Bálint a későbbi Pozsony, Nyitra, Moson, Győr, Komárom, Esztergom, Hont megyék területére és az Ostmark határos vidékére tette a 10. században nagy szerepet játszó Szoárd és Lél hadnagyok szállásbirtokát, és a tőlük származó Zoard, Szoárd vagy Zovárd nemzetség birtokait a csallóközi Lél község köré és a Duna két partjára helyezte.
A nemzetséget egy 1274-ben kelt oklevél Komárom megyében említette, de a 13. század végén már Bihar vármegyei birtokosokként említették őket.
A nemzetségből származó Becs unokája 1283-ban osztozkodott rokonaival Aka, Baj és a Bihar megyei, még a török időkben elpusztult Tancskereke nevű birtokain.
1283 után a Zoard nemzetség a Hont-Pázmány nemzetséghez tartozó Izsótól (Izsóka, Zsáka) vásárolta meg a falut, aki az Izsákai család névadója lett.
1322-ben Orod, mely ma puszta Zsáka mellett délnyugatra és Izsáka (Zsáka) is birtokaik között volt, és még ez évben Fugyi birtokosaiként is említették a Szoárd (Zoard) nemzetségbelieket. A nemzetség ez ágától eredt a Fudi család.
Források[szerkesztés]
- Hóman Bálint: Magyar középkor
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Kézai Simon
- Anonymus
- A Pallas nagy lexikona
- Száz magyar falu könyvesháza: Zsáka
- A Bihar megyei települések történeti etimológiája [1]