Zanamivir

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zanamivir structure.svg
Zanamivir
IUPAC-név
(2R,3R,4S)-4-[(diaminometilidén)amino]-3-acetamido-2-[(1R,2R)-1,2,3-trihidroxipropil]- 3,4-dihidro-2H-pirán-6-karbonsav
Más nevek 5-acetamido-4-guanidino-6-(1,2,3-trihidroxipropil)-5,6-dihidro-4H-pirán-2-karbonsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 139110-80-8
PubChem 60855
DrugBank APRD00378
ATC kód J05AH01
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C12H20N4O7
Moláris tömeg 332,31 g/mol
Farmakokinetikai adatok
Biohasznosíthatóság 2% (orális)
Metabolizmus elhanyagolható
Biológiai
felezési idő
2,5–5,1 óra
Fehérjekötés <10%
Kiválasztás vese
Terápiás előírások
Jogi státusz S4 (Au), POM (UK), ℞-only (U.S.)
Terhességi kategória B1 (Au), C (US)
Alkalmazás inhalációs

A zanamivir (INN) neuraminidáz-gátló, amelyet az influenzavírus A és az influenzavírus B fertőzés kezelésére, illetve megelőzésére használnak. (A másik neuraminidáz-gátló az oszeltamivir.) Ez volt az első kereskedelmi forgalomba került neuraminidáz-gátló. Jelenleg a GlaxoSmithKline forgalmazza, Relenza név alatt.

A zanamivir úgy fejti ki hatását, hogy a neuraminidáz protein aktív részéhez kapcsolódik, és ettől az influenzavírus nem tud kiszabadulni a gazdasejtből és továbbfertőzni. (David Cyranoski, 2005).

Felfedezése[szerkesztés]

A Relenzát 1989-ben fedezte fel a Mark von Itzstein vezette kutatócsoport az ausztráliai Melbourne-ben, a Monash Egyetem Victorian College of Pharmacy intézetében, a Biota nevű ausztrál biotechnológiai cég antivirális hatóanyag projektjének részeként, együttműködésben a CSIRO (Commonwealth Scientific and Industrial Research Organisation) ausztrál kormányzati kutatóügynökséggel. A kutatást kezdetben a Biota finanszírozta.

Háttér[szerkesztés]

Az A és a B típusú influenzavírusok is okoznak betegséget, de az A típus bizonyult jóval virulensebbnek. Az A vírus okozza a szezonális influenzát és ez okozta a jelentős pandémiákat (világjárványokat), amilyen az 1918-as spanyolnátha járvány is volt, a B vírus nem okoz pandémiát.

Az influenza a légzőrendszert támadja meg. Az influenzavírusok a gazdasejtekben gyors ütemben szaporodnak. A vírus akár egy óra alatt elpusztíthatja a gazdasejtet, másolatai kilökődnek a szervezetbe és új gazdasejteket keresnek. Az influenza különböző típusai különböző veszélyességűek, de egyes emberek számára az enyhébb változatok okozta komplikációk is súlyosak, vagy akár halálosak is lehetnek. A fertőzöttben a vírus egy ideig – általában néhány napig – lappang és azelőtt is továbbadhatja a fertőzést, hogy megbetegedne.

Az influenza A vírus okozta fertőzés gyakori, járványai általában a téli hónapokban szoktak kitörni. Általában vírust tartalmazó részecskék útján terjed az emberek között. Jellemző tünetei a láz, köhögés, fejfájás, fáradtság, testi fájdalmak, torokfájás. A tünetek hetekig is tarthatnak. A köhögés és tüsszentés vírusos részecskéket küld a levegőbe. Ezek úgy is fertőzhetnek, hogy belélegzik őket, de a tárgyak felszínére leszállva is fertőzőek maradnak és a kézről a szervezetbe kerülhetnek. (Ezért erősen ajánlott megelőző intézkedés a gyakori kézmosás.)

Korlátai[szerkesztés]

A zanamivir in vitro és in vivo is az influenzavírus szaporodása hatékony gátlójának bizonyult, ez azonban még nem feltétlenül jelenti a sikeres klinikai alkalmazást. A klinikai tesztekből az derült ki, hogy a tünetmentességig eltelő időt másfél nappal képes csökkenteni, ha a kezelés a tünetek jelentkezése utáni 48 órán belül megkezdődik.

A kezelés megkezdésének ideális ideje a tünetek megjelenése utáni 6-12 óra. A legtöbb országban azonban a gyógyszert csak orvosi rendelésre lehet beszerezni, és a recept megszerzéséhez szükséges idő miatt a szer gyakran válik hatástalanná (Professor Graeme Laver, 2007).

A zanamivir további korlátja, hogy a szájon át történő bevételének alacsony a hatékonysága. Ezért intravénásan kell beadni, az idősek számára ezért kevéssé használható, a bronchospasmus kialakulásának veszélye miatt.[1] Emiatt gyakran inhalálás útján veszik be. Mindez hátrányt jelent az orálisan bevehető oseltamivirrel szemben. A USFDA (az amerikai élelmiszer- és gyógyszerregulátor) arra figyelmeztetett, hogy tud olyuan esetekről, amikor a Relenza inhalálása után asztmás és krónikus obstruktív légúti betegségben (COPD) szenvedő betegek esetében légzési nehézségek léptek fel.

Egy jelentés szerint a Relenza, miközben legalább olyan hatékony, mint Tamiflu, kevesebb mellékhatással jár, mint az émelygés és fejfájás (Lancet 366, 533−534; 2005). E cikk és más jelentések szerint a Relenzára nem alakult ki rezisztencia a vírusokban, miközben a Tamiflura igen.[2][3] A kutatók mindkét gyógyszer felhalmozását javasolják.(David Cyranoski, 2005)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.fda.gov/cder/drug/advisory/influenza.htm FDA Advisory: Safe and appropriate use of Influenza drugs
  2. Collins PJ, Haire LF, Lin YP, Liu J, Russell RJ, Walker PA, Skehel JJ, Martin SR, Hay AJ, Gamblin SJ. (2008). „Crystal structures of oseltamivir-resistant influenza virus neuraminidase mutants”. Nature 453, 1258. o. DOI:10.1038/nature06956.  
  3. Garcia-Sosa AT, Sild S, Maran U. (2008). „Design of Multi-Binding-Site Inhibitors, Ligand Efficiency, and Consensus Screening of Avian Influenza H5N1 Wild-Type Neuraminidase and of the Oseltamivir-Resistant H274Y Variant”. J. Chem. Inf. Model. 48 (10), 2074–2080. o. DOI:10.1021/ci800242z. PMID 18847186.  

Irodalom[szerkesztés]

  • F.G. Hayden, Perspectives on antiviral use during pandemic influenza, Philos. Trans. R. Soc. Lond. B. Biol. Sci. 356 (2001), pp. 1877–1884.
  • Qi-Shi Du, Shu-Qing Wang and Kuo-Chen Chou, Analogue inhibitors by modifying oseltamivir based on the crystal neuraminidase structure for treating drug-resistant H5N1 virus, Biochemical and Biophysical Research Communications, Volume 362, Issue 2, Pages 525-531, 19 October 2007
  • David Cyranoski, Threat of pandemic brings flu drug back to life, Nature Medicine, Volume 11, doi:10.103831, pages 905-909, August 2005 <http://www.nature.com/nm/journal/v11/n9/full/nm0905-909.html>
  • Professor Graeme Laver, Flu drugs - pathway to discovery, Education in Chemistry, March 2007 <http://www.rsc.org/Education/EiC/issues/2007March/FluDrugsPathwayDiscovery.asp>

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Zanamivir című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.