Ugrás a tartalomhoz

Wilhelm Dilthey

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wilhelm Dilthey
SzületettWilhelm Christian Ludwig Dilthey[1]
1833. november 19.[2][3][4][5][6]
Biebrich[7]
Elhunyt1911. október 1. (77 évesen)[2][8][3][4][5]
Siusi allo Sciliar[7]
Állampolgárságaporosz[9][10]
HázastársaKatharina Dilthey
GyermekeiClara Misch
Foglalkozása
  • filozófus
  • történész
  • pszichológus
  • teológus
  • neveléstudós
  • szociológus
  • egyetemi oktató
  • irodalomkritikus
  • tanár
Iskolái
KitüntetéseiA művészetek és a tudományok érdemrendje
Halál okatermészetes halál
SírhelyeBiebrich
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Dilthey témájú médiaállományokat.

Wilhelm Dilthey (Biebrich (Wiesbaden), 1833. november 19. – Seis am Schlern (Castelrotto), 1911. október 1.) német történész, pszichológus és szociológus, valamint idealista filozófus. Az irracionalista életfilozófia egyik megalapítója.

A Berlini Egyetem Filozófia Tanszékét is vezette. Fiatalként követve a családi hagyományokat Heidelbergbe ment teológiát tanulni. Többek között a híres német filozófus, Kuno Fischer is a tanára volt, így Dilthey korai életszemlélete a neokantianizmus hatása alatt formálódott. Heidelberg után a Berlini Egyetemre ment, majd 1867-ben Bázelben szerzett doktori címet.

Tanított Kielben és a mai Wrocławban is, majd 1882-ben tért vissza Berlinbe. Foglalkozott a filozófiai hermeneutikával is, amely az értelmezést és a megértést vizsgálja. Dilthey szembeállította egymással a természet- és a szellemtudományokat. Nem tagadta ugyan a természettudományok jelentőségét, de hangsúlyozta hogy ennek csak külső tapasztalatokkal van dolga, a szellemtudomány a belső tapasztalattal, az öntudattal foglalkozik. Szerinte a szellemtudományok az élet intuitív tudatából indulnak ki, éppen ezért csak ezeken keresztül lehetséges az élet megértése.

Történelemfelfogása

[szerkesztés]

A történelem egy életmódot, életformát képvisel. A műveltséget/ kultúrát létrehozó és fenntartó ember maga - a pszichológiai vizsgálódás tárgya. Így, ezzel indította a kulturális pszichológiai mozgalmat.[11][12] Dilthey filozófiájának másik jellemző sajátossága az irracionálisan értelmezett történetiség, a historizmus volt. Elvetette a törvényszerű történelmi fejlődés, a haladás fogalmát és a történelmi előrelátás lehetőségét, s a történelmet emberformáló irracionális folyamatnak tekintette. Dilthey a történelemben és más szellemtudományban a műveltség termékeit értelmezi, belső koherenciával vértezi fel. Szerinte a hagyományok típusváltásait a korra jellemző személyiség követi el. Ez kétélű állítás. A „geist” (német) egyik értelme (szellem) egyre inkább psyché/ Psyche (szellem, lélek, angol) értelmet nyer.

Lélektana

[szerkesztés]

Szakítani kell a hagyományos lélektannal, vagy legyen leíró pszichológia is. A személyiség társításait/ asszociációit az értékirányaiban, érdekeiben vizsgálja! A tény belülről - eleven összefüggés, nem egyedi adottság.[13] Kornis elfogadja szellemtudományi megalapozó igényét a pszichológiai okságra alapozva, de szerinte a tudomány feladata igenis általános. A típusösszefüggést, persze, ragadja meg! A pszichológia nem lehet csak ideografikus/ eszmerajz szakág/ diszciplína, mert akkor megszűnik tudomány lenni.[14]

Megértése

[szerkesztés]

Dilthey fokozatosan tolódik el a pszichologizmustól a hermeneutikához. A megértés kulcsmozzanatát, alternatív pszichológia értelmében, lelki sajátnak veszi. A megértés nyelvi és társadalmi. „Az objektivációk által közvetített életben a megértés sem szubjektív élmény már (...) a hermeneutikusnak (...) közvetlenül mindig kifejezésekkel van dolga. A kifejezések pedig akarások az „érzésekkel” szemben. Mindenkinek ugyanúgy interszubjektívek/ alanyköziek.”[15] Az értelmes egész, mint a lelki élet szervezője - az akkori német szellemi élet igénye sokaknál.

Magyarul megjelent művei

[szerkesztés]
  • Élmény és költészet. Három tanulmány; ford., bev. Várkonyi Hildebrand; Franklin, Budapest, 1925 (Ember és természet)
  • A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban. Tanulmányok / függelék: Wilhelm Dilthey – Edmund Husserl levélváltása; vál., ford., bev., jegyz. Erdélyi Ágnes; Gondolat, Budapest, 1974 (Gondolkodók)
  • A pedagógia története; inː Egyetem, nevelés, értelmiségi lét; szerk. Csejtei Dezső, Dékány András, Simon Ferenc; Társadalomtudományi Kör, Szeged, 1990 (Ész, élet, egzisztencia)
  • A történelmi világ felépítése a szellemtudományokban; vál., ford., jegyz. Erdélyi Ágnes; 2., átdolg. kiad.; Gondolat, Budapest, 2004 (Társadalomtudományi könyvtár)
  • A filozófia lényege; ford., utószó Csejtei Dezső és Juhász Anikó; Attraktor, Máriabesnyő-Gödöllő, 2007

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://www.encyclopedia.com/history/encyclopedias-almanacs-transcripts-and-maps/wilhelm-christian-ludwig-dilthey. (Hozzáférés: 2017. június 19.)
  2. ↑ a b Német Nemzeti Könyvtár: Integrált katalógustár (Németország) (német nyelven). Integrált katalógustár (Németország) . (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  3. ↑ a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ↑ a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. ↑ Internet Philosophy Ontology project (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. ↑ a b Brockhaus (német nyelven). Brockhaus . (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  8. ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  9. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  10. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). Encyclopædia Britannica Online
  11. ↑ Pléh Csaba /Szellem és történelem a lélekben: Wilhelm Dilthey. 321. o.
  12. ↑ Cole, M.: (1996) Cultural Psychology. Cambridge, Mass.: Harvard University Press
  13. ↑ Pléh Csaba 322. o.
  14. ↑ Kornis Gyula (1911)
  15. ↑ Erdélyi Ágnes; Bakos Ferenc; Pléh Csaba 322. o.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wilhelm Dilthey című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Pléh Csaba (2010). Osiris Kiadó, Budapest. A lélektan története. ISBN 978 963 276 052 0 /Magyarázat és megértés/ A szellemtudományos pszichológia. / Szellem és történelem a lélekben: Wilhelm Dilthey
    • Cole, M.: (1996) Cultural Psychology. Cambridge, Mass.: Harvard University Press
    • Kornis Gyula (1911): Okság és törvényszerűség a Pszichológiában; Budapest, Franklin
    • Kornis Gyula (1911): Elemi psychologiai kisérletek; Budapest, Franklin
    • Erdélyi Ágnes (1972): Nyelvi kommunikáció és hermeneutika (Gondolatok egy Dilthey-kritikához). Általános Nyelvészeti Tanulmányok VIII. 39-52. o.
  • Bakos Ferenc 1973, 1978.: Idegen szavak és kifejezések szótára; Akadémiai Kiadó ISBN 963 05 1530 X
  • Spitz László: Az új Dilthey-kép. Az ismerés határának kérdése Dilthey bölcseletében; Általános Ny., Budapest, 1943 (Dolgozatok a Kir. Magy. Pázmány Péter Tudományegyetem Philosophiai Semináriumából)
  • Kornis Gyula: Dilthey történelemelmélete. Felolvastatott a Történelmi Társaság 1912. januárius 11. ülésén; Franklin, Budapest, 1913
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Wilhelm_Dilthey&oldid=26153627”