Wiktor Woroszylski

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wiktor Woroszylski
Született1927. június 8.
Hrodna, Fehéroroszország
Elhunyt1996. szeptember 13. (69 évesen)
Varsó, Lengyelország
Állampolgárságalengyel
Nemzetiségelengyel
Foglalkozása
IskoláiUniversity of Łódź
Kitüntetései
  • a Lengyel Népköztársaság 10. évfordulójának emlékérme (1955)
  • Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztje (1955)
  • Kościelski Award (1965)
SírhelyePowązki katonai temető (G-14-6)
A Wikimédia Commons tartalmaz Wiktor Woroszylski témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Wiktor Woroszylski (Grodnó, 1927. június 8.Varsó, 1996. szeptember 13.) lengyel költő, prózaíró, műfordító és filmkritikus.

Életrajza[szerkesztés]

Grzegorz és Barbara szül. Grodzieńczyk fia. Asszimilált zsidó családba született (apja híres helyi orvos volt), hamis papírokkal túlélte a grodnói megszállást, egy asztalosműhelyben dolgozott. 1945-ben Łódźba került, kezdetben orvosi szakon, majd lengyel szakon kezdett tanulni a Łódźi Egyetemen(wd) (Uniwersytet Łódzki). Belépett a Lengyel Munkáspártba(wd) is, majd tagja volt az Egyesült Lengyel Munkáspártnak(wd).[1]

1947-ben Varsóba költözött. 1948 végétől 1951-ig Szczecinben élt, ahol első fia, Feliks született. 1955 után elmélkedő verseket, novellákat, vázlatokat, gyerekeknek és tinédzsereknek szóló műveket kezdett írni, irodalmi műveket kezdett fordítani oroszból.

Szerkesztője a "Głos Ludu", "Po Prostu", "Nowa Kultura" (főszerkesztő 1956-tól) és a "Zapis" folyóiratoknak. Zoscsenko, Majakovszkij, Szolzsenyicin, Brodszkij, Averincsev(wd) műveinek és leveleinek fordítója.

Az 1956-os magyar forradalom leverése után (amit budapesti tartózkodása során saját szemével is megfigyelt) szakított a kommunizmussal, (formálisan 1966-ig maradt a Lengyel Egyesült Munkáspártban). 1976 januárjában tiltakozó levelet írt alá a Lengyel Népköztársaság Szejmének Rendkívüli Bizottságához a Lengyel Népköztársaság alkotmányának módosítása ellen. Az 1970-es években a demokratikus ellenzékhez kötődő, a Munkásvédelmi Bizottság (Komitet Obrony Robotników)[2] és a Társadalmi Önvédelmi „KOR” bizottság (Komitet Samoobrony Społecznej „KOR”) munkatársa, 1978 februárjától a Tudományos Tanfolyamok Társaságának (Towarzystwo Kursów Naukowych) tagja, majd oktatója. 1980. augusztus 23-án csatlakozott 64 tudós, író és újságíró kommunista hatóságokhoz intézett felhívásához (Apel 64 – a varsói értelmiségiek levele a Lengyel Népköztársaság hatóságaihoz), hogy 1980 augusztusában kezdjenek tárgyalásokat a sztrájkoló munkásokkal. A hadiállapot bevezetése után internálták.

1950-ben, július 22-e alkalmából (Lengyelország újjászületésének nemzeti ünnepe) Karol Świerczewskiről(wd) írt verséért III. Állami Díjjal jutalmazták.

Kitüntetésben részesült többek között: a Lengyelország Újjászületése érdemrend tisztikeresztje (1955) és a Lengyel Népköztársaság 10. évfordulójának alkalmából (1955).

Síremléke

A varsói Powązki katonai temetőben(wd) (Cmentarz Wojskowy na Powązkach) van eltemetve.

Művei[szerkesztés]

Próza[szerkesztés]

  • 1958 Okrutna gwiazda – (A kegyetlen sztár)
  • 1960 I ty zostaniesz Indianinem And You Will Become An Indian (játékfilm a regény alapján)
  • 1962 Cyryl, gdzie jesteś? – (Cyril, hol vagy?)
  • 1965 Podmuch malowanego wiatru – (Egy festett széllökés)
  • 1973 Mniejszy szuka Dużego – (a regény alapján játékfilm készült)
  • 1983 Don Kichot – (Don Quijote)
  • 1983 Kto zabił Puszkina? – (Ki ölte meg Puskint?)

Költészet[szerkesztés]

  • 1949 Czuwającym w noc noworoczną
  • 1949 Śmierci nie ma
  • 1955 Z rozmów
  • 1960 Wanderjahre
  • 1962 Twój powszedni morderca
  • 1964 Niezgoda na ukłon
  • 1969 Przygoda w Babilonie
  • 1970 Zagłada gatunków
  • 1974 Wybór wierszy
  • 1982 Jesteś i inne wiersze
  • 1983 Lustro
  • 1983 Dziennik internowania

Más[szerkesztés]

  • Moi Moskale (orosz költők versválogatásának fordítása)
  • Sny pod śniegiem. Opowieść o życiu Sałtykowa-Szczedrina (Álmok a hó alatt; életrajzi történet Szaltikov-Scsedrin[3] életéről)
  • Życie Majakowskiego (Majakovszkij élete – életrajz)
  • Marsz Sportowy (Sportmenet – a dalok forrása: Izaaka Dunajewskiego)
  • Pozwólcie nam się cieszyć (Legyünk boldogok – az újságírás választása)
  • Dziennik węgierski 1956 (Magyarországi napló) ISBN 83-85124-08-X
  • Życie Sergiusza Jesienina (Elwira Watała(wd), Wiktor Woroszylski), 1973

Magyarul[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lengyel Egyesült Munkáspárt
  2. http://beszelo.c3.hu/cikkek/a-kor-es-kora
  3. Mihail Jevgrafovics Szaltikov-Scsedrin (oroszul: Михаи́л Евгра́фович Салтыко́в-Щедри́н; 1826. január 27. – 1889. május 10.) a 19. század jelentős orosz írója és szatirikusa volt.
  4. Előzménye: Danyiil Harmsz: Negyvennégy pici pinty; ford. Rab Zsuzsa, ill. Réber László; Móra, Budapest, 1974 ISBN 9789633490792

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Wiktor_Woroszylski című lengyel Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]