Danyiil Ivanovics Harmsz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Danyiil Harmsz
Daniil Kharms.jpg
Születési név Danyiil Juvacsov
Született 1905. december 30.
Szentpétervár
Elhunyt 1942. február 2. (36 évesen)
Leningrád
Állampolgársága
Nemzetisége orosz
Szülei Nagyezsada Juvacsova (Koljubakina), Ivan Juvacsov
Foglalkozása író
Művészneve Danyiil Harmsz

Danyiil Harmsz az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Danyiil Harmsz témájú médiaállományokat.

Danyiil Ivanovics Harmsz (Даниил Иванович Хармс) (eredeti családneve: Juvacsov) (Szentpétervár, 1905. december 17./30. – Leningrád, 1942. február 2.) orosz, író, költő, humorista.

„Danyiil Harmsz az orosz abszurd egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Műveit racionális elemekből összeálló irracionalitás és nyelvi mágia jellemzi. Témái az értékek és fogalmak relatívvá válását érzékeltetik. Írásaiban bohózati elemek, nyers brutalitás és lírai attitűd egyszerre jelenik meg. Versek, és gyermekversek mellett írt fekete humorral megragadott karcolatokat és egy színművet is.” (Jelizaveta Bam – Елизавета Бам – 1928).

Pályakép[szerkesztés]

Harmsz apja Csehov, Tolsztoj, Volosin személyes ismerőse volt.

Egy speciális német iskolába járt, majd 1924-ben elkezdte a leningrádi elektrotechnikumot, de azt el kellett hagynia. Írni 1925-ben kezdett. Eleinte a futuristák, Hlebnyikov és Krucsonih hatottak rá. A futurizmustól hamar elfordult. 1925-ben csatlakozott egy avantgardista körhöz, és hamarosan ismertté vált. Ekkor különböző művészneveket használt, melyek közül a Harmsz vált véglegessé. A forrása a francia charme (kedvesség, sárm) és az angol harm (ártalom, sérelem) szó egyszerre lehet. Ezeknek a jelentése pontosan kifejezi Harmsz felfogását az életről és a művészetről.

1928-tól egy gyereklapnál (Чиж) dolgozott. Ugyanekkor lett egy avantgardista csoport egyik alapítója (Объединение реального искусства - Reális Művészeti Egyesület; ОБЭРИУ).[1] 1928-ban a Három bal óra (Tri levih csasza) című híressé vált est második részében mutatták be a Jelizaveta Bam c. darabját, amely a bűntelen bűn problematikáját veti fel - filozófiai és etikai értelemben, de a diktatúrára, a letartóztatásokra kivetíthetően. A Szmena nevű lap a művet az osztályellenség költészetének titulálta 1930-ban, és az OBERIU léte 1932-ben gyakorlatilag megszűnt. Más ide kapcsolódó művészekkel együtt Harmszot már 1931-ben letartóztatták, majd három évre ítélték szovjetellenes tevékenység miatt. Az ítéletet száműzetésre változtatták és Harmsz Kurszkba került, ahonnan azonban néhány hónap múlva sikerült Leningrádba visszatérnie. Ezután felvette a régi kapcsolatait, dolgozott több gyereklapnak, kiadott vagy húsz gyerekkönyvet megélhetése érdekében. 1937-ben egy gyereklapban megjelent verse miatt[2] többet nem publikálták és így feleségével (Marina Durnovo) együtt az éhhalál közelébe került.

Később Harmsz abbahagyta a gyerekversírást. Örkény egyperceseivel rokonítható rövid történeteket írt, valamint verseket, színházi jeleneteket, de ezeket a műveit életében már nem adták ki.

1941. augusztusában árulás vádjával ismét letartóztatták. A főbelövéstől félve őrültnek tettette magát. A leningrádi blokád idején a börtönkórház pszichiátriáján éhen halt. 1956-ban rehabilitálták, és elkezdték kiadni verseit.

Emlékezete[szerkesztés]

Alekszandr Galics (1918-1977) szovjet-orosz író, költő, dramaturg és bárd ("szerzői dalnok") 1969-ban egy költeményt szentelt Harmsz emlékének: Legenda o tabake[3] (Legenda a dohányról), melyet gitárkísérettel adott elő (orosz bárd stílus). Hosszabb rádióműsor keretében egy 1972-es házikoncert keretében adja elő a dalt.[4]

Évtizedekkel halála után a Szovjetunióban sajátos szamizdat-műfajban folytatódott munkássága: az 1970-es években a szovjet értelmiség kézről-kézre adta a szabadon bővíthető, bárki által (névtelenül) továbbírható, a nagy előd stílusában fogant álanekdota-gyűjteményt, melynek célja az orosz irodalom és kultúra nagyjainak szellemes megfricskázása volt (eme "rövidprózai alkotásokban elsősorban a nagy elődök kifigurázása folyik groteszk, abszurd kódban").[5] Az ún. pszeudo-Harmszok napjainkban is élnek, immáron névvel fölvállaltan (lásd pl. Vlagyimir Jelisztratov novelláit).[6]

Felesége, Marina Durnovo (szül. Malics, 1912-2002) Venezuelába került, visszaemlékezéseit Vlagyimir Glocer jegyezte föl, majd 2000-ben könyv alakban is megjelentek: Moj muzs Danyiil Harmsz (Férjem, Danyiil Harmsz).

Művei magyarul[szerkesztés]

Harmsz egy graffitin; Harkov, 2008.

Folyóirat[szerkesztés]

  • Összeállítás Harmsz műveiből (ford. Kántor Péter, V. Tóth Erzsébet), in: Nagyvilág, 1989/3
  • Danyil Harmsz: Az útálat miniatűrjei (ford. Bede Béla), in: Kilátó (Újvidék), 1989. máj. 20., 19. old.
  • A vénasszony (ford. Páll Erna), in: 2000, 1989/11, 27-38. old.
  • Fenyvesi Anna fordításai Harmsz rövidprózájából, in: Palócföld, 1990/1, 33-36. old.[7]
  • Mit kapni manapság a boltban? (ford. Klausz Ildikó, Kozma András), in: 2000, 1993/3, 47-52. old.
  • Puskin-anektodák (ford. M. Nagy Miklós?), in: Hiány, 1994/2-3
  • Bratka László fordításai Harmsz rövidprózájából, in: Kalligram, 1994/10
  • Esetek (ford. E. Fehér Pál, Néhány szó Danyiil Harmszról c. bevezetővel), in: Irodalmi Szemle, 1994/10, 38-42. old.
  • Rehabilitálás (ford. M. Nagy Miklós), in: Holmi, 1995/10, 1454. old.[8]
  • Anekdoták Puskin életéből, Pszeudo-Harmsz: Irodalmi anekdoták (ford. Thuróczy Gergely), in: Szép Literatúrai Ajándék, 1995/3, 169-175. old.
  • Váratlan ivászat. Danyil Harmsz történetei (ford. Nemes András), in: Törökfürdő, 1996/2-3, 43-47. old.[9]
  • Bratka László fordításai Harmsz rövidprózájából (Közép-keleti abszurd c. összeállítás), in: Magyar Napló, 1999/4, 19-23. old.
  • A szdügr appr története (ford. Bratka László), in: Napút, 1999/5, 43-48. old.[10]
  • Kapcsolat; Egy bölcs öregember emlékei; Aláhullás (ford. Bratka László), in: Napút, 1997/7, 42-46. old.[11]
  • Danyiil Hamsz: Esetek; ford. Hetényi Zsuzsa; in: Holmi 2012/4[1]

Kötet[szerkesztés]

  • Danyiil Harmsz: Negyvennégy pici pinty; ford. Rab Zsuzsa, ill. Réber László; Móra, Bp., 1974
  • Danyiil Harmsz és Szamuil Marsak után [írta] Wiktor Woroszylski: Negyven tarka tengelice; ford. Kerényi Grácia, ill. Bohdan Butenko; Krajowa Agencja, Warszawa–Móra, Bp., 1976
  • Danyiil Harmsz: Negyvennégy pici pinty; ford. Rab Zsuzsa, ill. Réber László, Móra, Bp., 1980 ISBN 9631121224
  • Danyiil Harmsz: Esetek. Válogatott írások; vál., ford., előszó: Hetényi Zsuzsa; Typotex, Bp., 2013 ISBN 9789632793696
  • Danyiil Harmsz: Negyvennégy pici pinty; ford. Rab Zsuzsa, ill. Réber László rajz; Holnap, Bp., 2014

További információk[szerkesztés]

Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Danyiil Harmsz témában.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A csoport a képzőművészet, zene, vers, próza, a színpad lehetőségeit egyesítő happening-produkciókkal közönség előtt lépett fel.
  2. „Из дома вышел человек с дубинкой и мешком...”, который „с той поры исчез”
  3. http://www.bards.ru/archives/part.php?id=17863
  4. http://staroeradio.ru/audio/25346
  5. V. Gilbert Edit: Túljárni a központ eszén
  6. https://www.proza.ru/avtor/vseslova&book=2#2
  7. http://bbmk.hu/files/download/palocfold_archivum/1990_ben_megjelent_szamok_digitalizalt_valtozata/1990_1.pdf
  8. http://holmi.org/pdf/archive/holmi1995-10.pdf
  9. http://www.torokfurdo.org/index.php/inforaktar/folyoirat/15
  10. http://napkut.hu/naput_1999/1999_05/043.htm
  11. http://napkut.hu/naput_1999/1999_07/042.htm