Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Habsburg–török háború (1663–64)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Habsburg–török háború (1663–64)[szerkesztés]

A szentgotthárdi csata (XVII. századi festmény).jpg

Az Habsburg–török háború (1663–63) a magyarországi török harcok egyik nagy epizódja. A háború a Habsburg Birodalom, a Magyar Királyság és Horvátország harca volt a Török Birodalom ellen, melybe fegyveresen beavatkozott a Német-római Birodalom, az észak-német fejedelmek által létrehozott Rajnai Szövetség, Franciaország, Lengyelország, valamint egyéb nemzetközi segédhadak. A szultán oldalán részt vett, igaz nem jelentős erőkkel, az Erdélyi Fejedelemség is. Csapataikkal támogatták a szultánt a hűbéres román fejedelmek és a tatárok.
Az első évben a keresztények még alulmaradtak a támadó oszmánokkal szemben és elvesztették a fontos Érsekújvárt. Magyarország több területén zavargások törtek ki, mert a hadsereg fenntartását nem voltak képesek megoldani és porcióval, vagy fosztogatással próbáltak ezen segíteni.

Zrínyi Miklós horvát bán látványos sikereket ért el az 1664. évi hadjáratokban. Ilyen nagy haditette volt a törökök utánpótlását biztosító eszéki híd megsemmisítése; emellett még számos dél-dunántúli várat visszavett a törökötől. A hadi sikerek gyors kiaknázását az Udvari haditanács késlekedése nem tette lehetővé, mivel sokáig nem adtak utasítást a hadjárat további folytatására. Már az egész háború sikere forgott kockán és Zrínyiújvár június 30-i eleste miatt Zrínyi felháborodottan távozott a frontról. A bán a vereséget Raimondo Montecuccolinak, az osztrák hadsereg főparancsnokának tulajdonította.
Az erejét alaposan túlértékelő török sereg a Rába folyó irányában vonult Vas vármegyébe, a célból hogy a folyót átlépve megostromolhassa és elfoglalja a császárvárost. A Szentgotthárdnál álló többnemzetiségű keresztény erők 1596 óta először nyílt összecsapásba bocsátkoztak a török fősereggel. A fejlettebb nyugati taktika azonban – mely jóllehet anyagi ellátásban szűkölködött –, megverte és visszaszorította a török hadsereget. A franciákra féltékeny Habsburgok azonban békét kötöttek Vasváron. Mindez teljesen kiábrándította Zrínyit az udvarba vetett hitéből és Habsburg-ellenes szervezkedésbe kezdett.