Wikipédia:Nyitott kérdések jogászokhoz

Az alábbi lapon azokat az elsősorban szerzői joggal kapcsolatos kérdéseket gyűjtöm össze, amik az eddigi Wikipédia szerkesztések során felmerültek és megnyugtatóan valószínűleg csak jogászok tudnak megválaszolni. -- nyenyec ☎ 2005. június 16., 17:28 (CEST)

Ha segíteni próbálsz, de nem ismered a Wikipédiát, és úgy jutottál erre a lapra, akkor a válaszodat az alábbi módok bármelyikén szeretettel várjuk:

• felül a vitalap fület választva, majd ezután a szerkeszt fület, és a lap alján tudsz üzenetet hagyni az úgynevezett „vitalapon”,
• emailben írod meg a válaszod a wikipedia KUKAC grin.hu email címre, és a választ majd mi beillesztjük a fenti vitalapra

Kérünk, hogy ha lehet pár szót írj magadról, szakterületedről, illetve ha a kérdésekben kifejezetten jártas vagy. Ha lehet, kérünk, hogy a későbbi munkánkat megkönnyítendő a mondanivalódat jogszabályi hivatkozásokkal (vagy akár BH hivatkozásokkal) lásd el. Nagyon köszönjük a segítséget! --grin ✎ 2005. október 10., 22:56 (CEST)

Háttér

Ez a szakasz nagyon röviden összefoglalná a Wikipédia technikai hátterét, történetét és filozófiáját, azt remélve, hogy így, kontextust adva a lenti kérdésekhez, segít azok célzottabb megválaszolásában.

A Wikimédia Alapítvány és a Wikipédia céljai

A Wikipédia projekt és annak különböző nyelvi változatai, így a magyar is az amerikai Wikimédia Alapítvány üzemeltetésében állnak.

A Wikipédia projekt célja egy mindenki számára szabadon felhasználható lexikon elkészítése.

Az, hogy mindenki számára azt is jelenti, hogy:

• nem csak amerikai vagy magyar állampolgárok számára
• tetszőleges újrafelhasználásra, akár kereskedelmi célokra is, lásd alább

GFDL, Creative Commons

A Wikipédia tartalmak (szövegek, képek, egyéb tartalmak) szabad licencek alapján kerülnek terjesztésre – legalábbis ez problémamentesen egyértelmű az Egyesült Államokban. A mi szándékunk is ez: a szövegeket a GNU Szabad Dokumentációs Licenc, a képeket pedig vagy szintén GFDL, vagy más szabad licencek (mint például a Creative Commons licencei alatt) szeretnénk publikálni.

A Wikipédia célja, a Wikimedia további websitejai

Szerintem a Wikipédia célja

• - többnyelvű,
• - interneten elérhető
• - adatbázis építése
• - önkéntesek térítésmentesen végzett, interaktivitást igényló illetve lehetővé tevő tevékenységével
• - bármely témával kapcsolatos bármely nyilvános adat és vélemény felhasználásával.

--Millisits 2005. július 21., 19:16 (CEST)

A Wikipédia célja egy szabad felhasználású lexikon készítése. A szabad felhasználás azt jelenti, hogy a szerkesztők által készített vagy összeállított tartalmat (a vonatkozó szabad licencek megkötései mellett, melynek legfőbb része a forrás megjelölése) bárki, bármire felhasználhassa; kereskedelmi vagy magáncélra, publikálásra, módosításra vagy egyéb felhasználásra.

Más megfogalmazásban a cél az emberi tudásnak egy lexikon formájú, szabadon felhasználható gyűjteményének elkészítése. --grin ✎ 2005. július 26., 20:38 (CEST)

Szerverek az Egyesült Államokban

A Wikimédia Alapítvány fő szerverei az USA-ban találhatóak (ezért a tartalomnak (valamint annak „exportálásának”) meg kell felelnie az USA ide vonatkozó törvényeinek [J.W.]).

A Wikimédia Alapítvány további szerverei az egész világon megtalálhatóak: jelenleg Franciaországban illetve Ázsia több pontján (Yahoo! hosting). --grin ✎ 2005. július 26., 20:41 (CEST)

Hollandiában és Franciaországban is vannak szerverek. Azonban a Floridán kívüli szerverek csak ún. proxy-szerverek, csak gyorsítótárként üzemelnek. A tényleges adatbázis a Floridai szervereken van, minden feltöltés az ottani szerverekre történik. -- nyenyec ☎ 2005. augusztus 8., 21:59 (CEST)

Szerkesztők a világ minden pontján

A Wikipédiát a világon bárhol szerkeszthetik, abba tartalmat küldhetnek, tartalmát módosíthatják. A szerkesztése nem korlátozódik Magyarországra. --grin ✎ 2005. július 26., 20:44 (CEST)

Célközönség Magyarországon

A Wikipédia egyik fő célja a szabad tartalom biztosítása, vagyis hogy a lexikon tartalmát bárki szabadon felhasználhassa. A Magyar Wikipédia egyik legfőbb célja ezért az, hogy a tartalma Magyarországon szabadon felhasználható legyen, tekintettel a lexikon minden elemére (szövegek, képek, hang- és egyéb média-file-ok). --grin ✎ 2005. július 26., 20:31 (CEST)

Olvasók a világ minden pontján

A Wikipédiát a világon bárhol lehet olvasni (annak tartalmát elérni, felhasználni). --grin ✎ 2005. július 26., 20:43 (CEST)

Képek gyűjtése szócikkek illusztrációhoz

Bárki a saját számítógépén annyi digiatalizált képet, logót, sörcímkét, kosarasportrét és színésznői dekoltázst gyűjthet, amennyit akar. De ne gyűjtsön a Wiki userlapján ilyeneket. Akkor küldje fel, ha a jogtisztaságáról meg van győződve.--Millisits 2005. július 21., 19:05 (CEST)

A lexikon igényli a képes illusztrációkat.

A képek esetén is elvárjuk, hogy azok szabadon terjeszthetőek és jogtiszták legyenek. A forrás lehet saját alkotás (rajz, fénykép), vagy valamilyen egyéb forrásból beszerzett kép, ami legtöbbször az Internet. Az Internetes lapok nagy része nem nyilatkozik a képek felhasználhatóságáról. --grin ✎ 2005. október 10., 22:45 (CEST)

A Wikipédiában publikált anyagok (kereskedelmi) felhasználása

Az előbb már megpróbáltam megvilágítani, hogy mi a helyzet a kereskedelmi felhasználással. Ez nem véletlen a GFDL licencnél, mert ez szigorúbb követelményt támaszt: csak akkor küldd fel az anyagot, ha nem aggályos, ha bárki már kereskedelmi célból hasznosítja később. Persze, az idézés szabályai erre is vonatkoznak (nézzétek csak meg, hány angol nyelvű "...pédia" van, ahol számos Wiki cikk szinte érintés nélkül megjelenik - és minden oldal alján ott van, hogy -GFDL licenc, meg hogy a Wikiből vették át. --Millisits 2005. július 21., 19:10 (CEST)

...

Sok website él abból, hogy kihasználva a GFDL licenc adta lehetőségeket a Wikipédia tartalmat tükrözi és relkámokkal rakja körül. Az ilyen site-ok és az ún. "forkok", listája itt található: Wikipedia:Mirrors and forks.

Konkrétan: Mik az én "termékeim" (általam feltöltött képek, szövegek) jogi státusa?

• Ad 1: Amennyiben ezek részben, vagy teljesen az én korábbi, eredetileg nem a wikipédiára szánt alkotásaim (bármilyen saját írás, kép)
• Ad 2:Az általam írt wikipédia cikkek?

Wikipédia papír és DVD változata

Régóta tervezik, hogy a Wikipédiából nyomtatott változatot is készítenek. Egyelőre ilyesmi (tudtommal) csak az angol Wikipédiában került szóba, de nincs kizárva, hogy egyszer a magyar Wikipédia tartalmának egy része is megjelenik nyomatott formában. [:en:User:David Gerard/1.0|User:David Gerard/1.0]

Szintén tervezik, sőt a német Wikipédiánál sikeresen el is készült a DVD változat. [1]

Természetesen ez újabb szerzői jogi kérdéseket vet fel, hiszen egy Magyarországon kiadott papír, vagy DVD változatnál nem lehet arra hivatkozni pl. hogy "Floridában vannak a szerverek".

Kétdimenziós képek digitális másolatait megilleti-e jogi védelem, ha az eredeti kép jogvédelme már lejárt?

Azaz van-e ennek magyar megfelelője? en:Bridgeman_Art_Library_Ltd._v._Corel_Corporation

Ha jól tudom, az amerikai jogban egy lejárt jopvédelmű képről (mondjuk egy XIX. sz-i festményről) készített fotó nem minősül eredeti műnek, emiatt nem is részesül jogvédelemben. Emiatt az Egyesült Államokban a Mona Lisaról készített valamennyi digitális fotó szabadon terjeszthető (a fenti Bridgeman precedens alapján).

Ugyanakkor például Nagy-Britanniában más a helyzet, mivel ott úgy ítélik meg, hogy egy jó minőségű fotóhoz olyan befektetett munka (pl. a világítási technikák ismerete) szükséges, ami önálló jogvédelmet élvezhet.

Mi a helyzet Magyarországon? Szabad felhasználás alá esik-e minden, lejárt jogvédelmű képről készített kétdimenziós másolat? Szabadon terjeszthetőek-e mondjuk a magyar fotósok által 2005-ben a Mona Lisa festményról készített fotók? Akkor is, ha ehhez a fotós nem járult hozzá, csak mondjuk elhelyezte digitális fotóit az interneten? -- nyenyec ☎ 2005. július 5., 03:56 (CEST)

"Ha jól tudom, az amerikai jogban egy lejárt jogvédelmű képről (mondjuk egy XIX. sz-i festményről) készített fotó nem minősül eredeti műnek, emiatt nem is részesül jogvédelemben." - A mű eredetisége nem szűnik meg a szerzői jogi oltalmi időszak végével. Továbbá: a festményről készült fényképreprodukció nem eredeti mű, ezért nem áll szerzői jogi oltalom alatt. Más a helyzet egy szoborról készült felvétellel, amelyet valaki meghatározott szögből, világítás mellett stb. készít. Példa: George Washingtonról készült korabeli festmény fényképreprodukciója nem azonos az eredeti művel, és nem akadályozza, hogy más ugyanazt a festményt ugyanolyan módon lefényképezze. Más példa: szobor. Ha valaki lefényképezi a tengerészgyalogosok emlékművét az arlingtoni temetőben, nem nyer kizárólagos jogot arra, hogy az emlékműről fényképet készíthessen. A látvány nem az első fotósé! A konkrét fotó viszont fotóművészeti alkotás, arra vonatkoznak a szerzői jogi alkotások. --Millisits

Köszönöm a választ és a pontosítást. Akkor most már csak az a magyar paragrafus kéne, amiből kiderül, hogy a magyar szabályozás nem a brit, hanem az angol mintát követi (ha jól értem ezt írtad). -- nyenyec ☎ 2005. július 21., 18:10 (CEST)

Magyar szerzői jogi törvény 34. § (1):" A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti."

Magyar szerzői jogi törvény 68. § (1): "A szabadban, nyilvános helyen, állandó jelleggel felállított képzőművészeti, építészeti és iparművészeti alkotás látképe a szerző hozzájárulása és díjazás nélkül elkészíthető és felhasználható." --Millisits 2005. július 21., 18:16 (CEST)

Szerintem itt nem a szabad felhasználás szabályai a megfelelő hivatkozások, mivel a kérdés olyan művek többszörözésére vonatkozott, amelyek vagy soha nem álltak szerzői jogi védelem alatt (ilyen a Mona Lisa) vagy már lejárt a védelmi idejük. Ezeknek a többszörözése (lefotózása) nem szabad felhasználás, hanem szerzői jogi szempontból nem releváns felhasználás, mivel a szerzői jogi védelem már nem terjed ki rájuk. Ezért én azt gondolom, hogy a megfelelő szabály az szjt. 31. §-a, amely a következő:

31. § (1) A szerzői jogok a szerző életében és halálától számított hetven éven át részesülnek védelemben.

Ezek a művek tehát mindenféle szerzői jogi védelemtől mentesen használhatók fel. Más kérdés, ha maga a fotó nem teljesen hű reprodukció, hanem sajátos beállítást, színvilágot tartalmaz. Ilyenkor a fotó maga állhat szerzői jogi védelem alatt, de ez nem jelenti azt, hogy a fotós a Mona Lisa további felhasználásait is engedélyezhetné: az továbbra is közkincsben marad. --A 2005/12/1

1) Ha nekem van egy 200 éves térképem egy kalózkincsről, és erről digitális fotót készítek, majd kiteszem a weblapomra, akkor ezek alapján ezt a fotót bárki felhasználhatja és szabadon terjesztheti?

Ez így van. Persze azzal, hogy lehetséges, hogy maga a térkép sem állt védelem alatt soha, részben mert 200 éve még nem mindenhol volt szerzői jogi védelem, részben pedig mivel a védelemhez egyéni-eredeti jellegűnek kell lennie egy alkotásnak, ami a térképek esetében nem feltétlenül valósul meg. --A 2005/12/1

1 a) Mi van akkor, ha a térkép elázott, emiatt bonyolult vegyi eljárásokkal, UV lámpával, stb 1 hónapos munka után tudtam csak helyreállítani az eredeti képet (frissen megtalált ókori iratoknál van erre példa). Ekkor is szabadon felhasználható lesz-e?

Sajnos erre is igen a válasz. Az európai uniós szabályozásban a védelmi idő-irányelv tartalmaz egy olyan szabályt, aminek alapján az ehhez hasonló "frissítések" is védelmet élvezhetnének bizonyos feltételekkel(ez az ún. tudományos és kritikai kiadások védelme), de ez opcionális szabály, a tagállamoknak nem kötelező bevezetnie, és ez Magyarországon nem is történt meg. --A 2005/12/1

2) Ezenkívül a Wikipédia számára kritikus ez is: "az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben". A Wikipédia szempontjából amennyiben egy kép felhasználhatóságát korlátozzuk, akkor az nem lesz "szabad licencű" (nem GFDL, nem közkincs, nem cc-by-sa) és minimum meg kell jelölni mint ilyet (erősödő trend, hogy az ilyen képeket kerülni illetve törölni kell). -- nyenyec ☎ 2005. július 21., 18:39 (CEST)

Analóg technikával készített, majd később bedigitalizált fényképek esetében változik-e a helyzet? Rendelkezik-e törvény arról, hogy egy ilyen fénykép eredeti műnek minősül-e? – KovacsUr 2005. július 21., 18:31 (CEST)

Kalózkincsről készült eredeti fotó és digitalizált változata - nem az számít, hány éves a kincs, hanem az, hogy eredeti műnek számít-e a fotó és ha igen, hány éves. A digitalizálás önmagában nem teremt szerzői jog alá eső, eredeti alkotást- de nem is szűnik meg az eredeti jellege a képnek a digitalizálástól.

(És az is makacs tévedés, hogy a szabadon felhasználható kép digtalizálása után a fájlformátum használatáért bárkinek bárki számára licencdíjat kellene fizetnie, Magyarországon.)

Az átvevő mű jellege és célja - a Wikipédia célja a tájékoztatás, többek között mások eredeti szerzői műveiről.

A GFDL lényegét én abban látom, hogy a GFDL licenc alapján valamely adatbázisba felvett adatokat bárki átveheti és felhasználhatja digitális adatként, akár kereskedelmi célra is. Ennek a magyar Wikipédia felhasználói számára egyszerű üzenete van: vedd át, ami nyilvánvalóan szabad, viszont amiről nem vagy biztos, hogy nem josértő-e, ha mások majd a te felhasználásod (a magyar Wikibe szereksztés) után akár kereskedelmi célból is szabadon használhatják, akkor ne vedd át. Ezért helyes, ha figyelembe vesszük, ha egy kép a Wiki másik nyelvi oldaláról törlésre került. Viszont a "nincslicenc" felkiáltással elriasztani mások ugyanúgy hiba. --Millisits 2005. július 21., 19:02 (CEST)

Végül is hol mondja ki a magyar jog, hogy a "nem kellően eredeti" alkotások, pl. egy festmény bedigitalizált képe nem élveznek önálló védelmet? Se a 34., se a 68. paragrafus nem erről szól. --TG® 2005. július 25., 14:11 (CEST)

Itt írtam erről, az Artisjus jogásza legalábbis ezt mondta, „hivatalosan”, de szóban. (Amúgy az ott esetleg szereplő, de bárki számára kérdéses dolgokat, interpretációkat is át lehet ide vezetni.) --grin ✎ 2005. július 26., 20:53 (CEST)

A fentebb hivatkozott védelmi idő irányelv a nem eredeti fényképek védelméről is rendelkezik, de ezt sem kötelező átültetni a tagállamoknak és Magyarország ennek megfelelően nem vette át ezt a szabályt. Így az önmagukban nem eredeti fotók nem állnak szerzői jogi védelem alatt. --A 2005/12/1

Elektronikus felhasználási szerződések és a magyar szerzői jogi törvény

Ezen a siteon: http://mokk.bme.hu/projektek/creativecommons/ a következőt lehet olvasni:

"Végül módosítani kell a magyar Szerzői Jogi Törvényt, hogy az ne csak a szoftverek esetében ismerje el az elektronikus formában (rákattintással) kötött szerződést. Jelenleg az átdolgozás vagy a másolás jogát csak kétoldalú, papíron kötött szerződés formájában engedélyezheted másnak. Ezen a helyzeten kell változtatni."

Amennyiben ez így van és a magyar szerzői jogi törvény értelmében nem jogerős az elektronikus felhasználási szerződés, akkor mit jelent az, hogy valaki mondjuk az angol szövegű GFDL vagy Creative Commons licencek alapján töltött fel anyagokat Magyarországról az floridai szervereken működő Wikipédiába?

Jogellenes lesz-e az ilyen anyagok terjesztése Magyarországon?

Jogellenes lesz-e az ilyen anyagok terjesztése az Egyesült Államokban?

Visszavonhatja-e a szerző a felhasználási engedélyt?

Nagy vonalakban mit lehet és mit nem lehet az ilyen anyagokkal megtenni?

Visszavonható-e a felhasználási engedély?

A magyar jog szerint, ha én lemondok a jogaimról és mondjuk a családi fotóimat publikálom az interneten, odaírva, hogy ezek közkincsek, bárki, bármilyen célra szabadon felhasználhatja őket, akkor ezekután visszavonhatom-e ezt?

Mi történik, ha valaki felhasználta ezeket a képeket egy új eredeti mű publikálásakor?

A magyar szerzői jog szerint nem lehet lemondani a jogokról. (Lemondásnak azt tekintjük, hogy mindenki irányába teszel egy nyilatkozatot, amely szerint megszűntnek tekinted a szerzői jogaidat. Ehelyett konkrét személyeknek adhatsz felhasználási engedélyt, illetve felhasználási jogokat.)

9. § (1) A szerzőt a mű létrejöttétől kezdve megilleti a szerzői jogok - a személyhez fűződő és a vagyoni jogok - összessége.

(2) A szerző személyhez fűződő jogait nem ruházhatja át, azok másként sem szállhatnak át és a szerző nem mondhat le róluk.

Más kérdés, hogy a családi fotók tipikus esetben nem szerzői jogilag védett alkotások, mivel nem egyéni-eredetiek. Ezek tehát nem attól közkincsek, mert a fotós "lemondott" a jogairól, hanem mivel nem tartoznak szerzői jogi védelem alá.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki szabadon rendelkezne velük. Ugyanis a képmáshoz való jog a Polgári törvénykönyv alapján mindenkit megillet. Vagyis ilyen esetben a használathoz ha nem is a fotós, de mindenképp legalább a lefotózott személy engedélye szükséges.

80. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.

(2) Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.

Ebből az is következik, hogy ha bárki használja ezeket, akkor 1) a lefotózott személy engedélye kell hozzá, 2) a lefotózott személy eldöntheti, hogy ad-e, illetve kinek ad engedélyt a fotó használatára.

A fentebb mondottak pedig akkor is állnak, ha ezeket a családi fotókat ténylegesen egy szerzői műben kívánják felhasználni. --A 2005/12/1

Címerek felhasználhatósága

Vonatkozik-e egy átlagos grafikai műtől eltérő szabályozás a magyar települések címereire?

Pl. ha Miskolc címere 1905-ben készült el, és mondjuk tudjuk, hogy az eredeti szerző 70 éve elhunyt, akkor korlátozhatja-e a miskolci önkormányzat, vagy bárki más azt, hogy a címert ábrázoló képet tetszőleges célra felhasználjam és terjesszem?

Mi a helyzet a magyar címerrel?

Vonatkozik-e speciális szabályozás más országok (pl. Németország), külföldi települések, megyék, tartományok, szövetségi államok, stb. címereire?

Ha magam rajzolok egy rajzolóprogramban egy címert, mondjuk a meglévő Berlini címer alapján, akkor azt terjeszthetem-e szabadon?

Változik-e a szituáció ha a címer mondjuk 200 éves?

Az állami címer önmagában nem szerzői jogi oltalomban részesül, hanem az Alkotmány szabályozza, a városcímerről önkormányzati rendeletet hoznak. A "tetszőleges" cél nem értelmezhető. Más a helyzet a wikipédiában való felhasználással és más az ún. kereskedelmi felhasználással. A szerzői jog a másolatok és a többszörözés kérdését szabályozza és itt nem érdemes arról beszélni, mit tehet a miskolci önkormányzat, ha a a címerét valaki trikókra másolja és árusítja. A Wikipédiában ugyanis a miskolci címer- az idézés szabályai szerint - feltüntethető. Továbbá: jó lenne, ha senki sem rajzolna berlini címert. A címernél ugyanis a pontos, hiteles feltüntetés kötelező, és nem tanácsolnám, hogy bárki nem hű rajzokkal próbálkozzon. A címer feladata a tulajdonosának a jelzése, hitelesítése (pl. hatósági határozatokon címert ábrázoló pecsét elehyelzése, címeres levélpapír használata stb.). Ezzel szemben a Wikipédiában a cél a tájékoztatás, az pedig szabad felhasználás alá esik.--Millisits 2005. július 21., 18:34 (CEST)

1. Hol írja az Szjt, hogy a tájékoztatás szabad felhasználás alá esik? A tudományos ismeretterjesztésre (33. § (2)) gondolsz?
2. Az idézés az Szjt 34. § (1)? Ez ugye nem csak a Wikipédiára vonatkozik, hanem egy esetleges kereskedelmi felhasználásra is (tehát GFDL kompatibilis)? És nem gond, hogy ott csak a mű részletéről beszélnek?
3. A fő kérdés: akkor végülis milyen licenc alá kéne tenni a címereket?

--TG® 2005. július 25., 14:24 (CEST)

Változik-e a szituáció, ha a kép 2000-ben készült, és a kép rajzolója jó egészségnek örvend? --grin ✎ 2005. október 10., 22:45 (CEST)

A címert nem lehet "részben" idézni.

A címer használatát nem a szerzői jogi törvény szabályozza, hanem törvény(ek) és helyi önkormányzati rendelet(ek), amelyeket a rajzolónak is be kell tartania.

A felhasználási szerződés alapján a szerző átadja művét (a címer tervét) és többé nem rendelkezik vagyoni jogokkal a felhasználási szerződésben foglaltakon kívül. Ugyancsak nem vonhatja vissza egyoldalúan a hozzájárulását a címer használatához, mondjuk azért, mert díjigénye van a megrendelőjével szemben. A jogosulatlan címerhasználat ellen nem léphet fel a szerző a szerzői jogára hivatkozva, egyetlen országban sem, ez nem az ő dolga.

Mivel a címerhasználat a szerzői jogon kívüli kérdés, még akkor sem a rajzoló tiltakozhat mondjuk Zalaegerszeg címerének a Zalaegerszeg lapon való feltüntetése ellen, ha ez neki nem tetszik, hanem csak az, aki az önkormányzatot képviseli (az pedig sohasem a grafikus, még akkor sem, ha a helyi polgármester történetesen grafikus és van arca a címertervét eladni a saját önkormányzatának, mivel ilyenkor a polgármester - ha van arca - polgármesterként és nem szerzőként jár el.

Ismétlem: tök mindegy, él-e, hal-e a címer rajzolója. Olyan jogok, amelyek az életben őt nem illetik meg, a Wikipédián sem illetik meg.

A hivatalos címerek döntő többsége többszáz éves, tradicionális kép. Ezért a jelenlegi sablon, amely a szerzői jogi oltalmi időről beszél,hibás és értelmetlen.

--Linkoman 2005. október 12., 15:00 (CEST)

Az ezzel kapcsolatos kérdéseimet a vitalapon találod (ez a lap nem vitákra, hanem kérdésekre készült). --grin ✎ 2005. október 12., 15:16 (CEST)

Milyen korlátozásokkal használhatóak fel a magyar települések címerei?

Milyen jogszabály rendelkezik arról, hogy milyen formában használhatóak, illetve terjeszthetőek a magyar települések címerei?

Az önálló helyi önkormányzattal rendelkező települések képviselőtestületei rendeletben határozhatják meg a címert és annak használatát. (lásd pl. Zalaegerszeg szócikknél.--Linkoman

Régi címerek reprodukálása élvez-e önálló jogvédelmet?

Az olyan nagyon régi címereknél, amelyeknek eredeti alkotója (tervezője) már több mint 70 éve elhunyt, de a címert (pl. egy Kossuth-címert, Habsurg címert stb.) valaki többórás befektetéssel mondjuk egy számítógépes rajzolóprogram segítségével reprodukálja, akkor az élvez-e önálló jogvédelmet?

Másképpen fogalmazva: ha egy nagyon régi, mondjuk 19. századnál régebbi címerről készít valaki ez évben egy kétdimenziós ábrázolást, akkor az minden esetben közkincsnek minősül-e?

(Ugyanez a kérdés zászlóknál, bár azokat gyakran triviális reprodukálni, hacsak nincs bennük egy címer...)

-- nyenyec ☎ 2005. augusztus 23., 16:25 (CEST)

Nem élvez jogvédelmet a digitalizálás. A rosszul sikerült másolás terjesztésének viszont lehetnek hátrányos jogkövetkezményei (pl. piros-fehér-zöld helyett rózsaszín-ezüst-zöld sikeredik).--Linkoman 2005. október 12., 14:43 (CEST)

Gyakorlatban

A gyakorlatban a Wikipédia szerkesztői számára a kérdés az, hogy ha találnak egy 19. században kialakult (megtervezett címert):

1. bescannelhetik-e és szabadon terjeszthetik-e, hogyha az egy új kiadású lexikonban, történelemkönyvben stb. szerepel
2. lemásolhatják-e és szabadon terjeszthetik-e külön engedély nélkül, hogyha az egy websiteról származik

Közkincsnek fognak-e minősülni a képek ezekben az esetekben?

-- nyenyec ☎ 2005. augusztus 23., 16:36 (CEST)

Határozottan igen.--Linkoman 2005. október 12., 14:41 (CEST)

Felhasználhatóak-e szabadon a könyvborítók

Amennyiben nem használhatóak szabadon, akkor felhasználhatóak-e a könyvborítók, amennyiben az adott könyv ismertetőjének illusztrálására szolgálnak? Felhasználhatóak-e a könyv írójáról szóló cikk illusztrációjaként?

Amennyiben igen, akkor pontosan melyik törvény melyik paragrafusa alapján? (Jó lesz, ha erre mindenhol tudunk hivatkozni).

A fő szabály az, hogy a könyvborítók önálló szerzői alkotásnak minősülnek, vagyis szerzői jogi védelem alatt állnak.

Ugyanakkor ugyanazok a szabad felhasználási esetek vonatkoznak rájuk is, mint bármely más műre. Abban az esetben, ha egy könyvről ismertető készül, elképzelhető, hogy a könyv borítójának illusztrációként való felhasználása szabad a következő Szjt.-hely alapján:

37. § Egyes művek az időszerű, napi eseményekről való tájékoztatás céljára - a cél által indokolt terjedelemben - szabadon felhasználhatók. Ilyen felhasználás esetén a forrást - a szerző nevével együtt - fel kell tüntetni, hacsak ez lehetetlennek nem bizonyul.

Itt "időszerű eseménynek" a mű megjelenését lehet tekinteni. A teljes jogszerűséghez hozzátartozik a borító tervezője nevének a feltüntetése is, bár ezt a gyakorlat hajlamos elfelejteni.

A könyv írójáról szóló ismertetőben való szerepeltetéshez viszont nem elegendő ez a szabad felhasználás, mivel itt nem feltétlenül valósul meg az időszerűség követelménye.

Ilyenkor az idézés szabad felhasználási szabályára lehet hivatkozni, amely szerint

34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

Itt hangsúlyozni kell, hogy csak a borító egy részletére terjed ki ez a szabad felhasználás, tehát nem lehet az egészet felhasználni. Ez azonban teljesíthető úgy, hogy csak a borító első oldala kerül be a szerzőről szóló cikkbe. --A 2005/12/1

Felhasználhatóak-e szabadon az albumborítók

A szerzői jogi törvény IV. fejezetének alapján (szabad felhasználás) felhasználhatóak-e az albumborítók? „Idézetnek” minősülnek-e a borítóról készült képek?

Amennyiben nem használhatóak szabadon, akkor felhasználhatóak-e az albumborítók, amennyiben az adott album ismertetőjének illusztrálására szolgálnak? Felhasználhatóak-e az album szerzőjéről szóló cikk illusztrációjaként?

Az albumborító a könyvborítóhoz hasonlóan önálló szerzői mű lehet. ebből következően a felhasználásához fő szabály szerint engedély szükséges. A magyar szerzői jogi gyakorlat azt mondja, hogy az idézés szabadsága csak a szövegművekre vonatkozik. Ez az álláspont vitatható, de kétségtelen, hogy más műtípusok esetében a szerző és forrás megjelölése nem a szokásos, lábjegyzetelős technikával történik. Nehezen képzelhető el, hogy egy zeneműben megjelenjen egy lábjegyzet, miszerint a komponista az adott motívumot mástól kölcsönözte. Vagy egy képzőművészeti alkotásban magában megjelenjen a másik alkotás szerzőjének és címének az adata is. (Egy szerzőről szóló, pl. életrajzi cikk esetében azonban úgy, hogy a borító képe alatt feltüntetésre kerül a borító tervezőjének a neve, már meg tud valósulni a szabad felhasználás valamennyi feltétele.)

Tehát:

34. § (1) A mű részletét - az átvevő mű jellege és célja által indokolt terjedelemben és az eredetihez híven - a forrás, valamint az ott megjelölt szerző megnevezésével bárki idézheti.

Egyebekben ugyanazt kell mondani, mint a könyvborítók esetében, vagyis hogy az Szjt. 37. § (1) bekezdése alapján időszerű eseményekről szóló tudósítás részeként szabadon felhasználhatók (ld. lemezbemutató). De ez természetesen szintén limitált szabad felhasználhatóságot jelent. --A 2005/12/1

Felhasználhatóak-e szabadon a céges logók

A Wikipédiában az adott cikk illusztrációjára igen, felhasználhatók. Óvatosságból nem árt feltüntetni, hogy melyik cég emblémájáról, védjegyéről van szó. Ha nem tudjuk, kié a logó, inkább felejtsük el. Példa: a Toyota emblémája a cég engedélye nélkül feltüntethető a Toyota, japán autók, vagy a Toyota Corolla szócikk illusztrációjaként. Nem szerencsés viszont pl. a Mátyásföld szócikknél feltüntetni, ha arról szólunk, ki a japán autók kereskedeője. A megtévesztő használatot viszont nem a szerzői jogi törvény, hanem a védjegytörvény tiltja (13. §), vesd össze a védjegy szócikkel.--Millisits 2005. július 21., 18:44 (CEST)

Hol engedélyezi a céges logók felhasználását a szerzői jogi törvény? --TG® 2005. július 25., 14:25 (CEST)

• Linkoman válasza a vitalapon.

Esetleg pontosítás, Linkoman kérdése alapján: az eredeti szerző általában olyan felhasználási szerződést köt a megrendelővel, ami alapján a megrendelő azt kvázi szabadon használhatja (szerzői jogi szempontból).

• Igaz-e az az állítás, hogy ez nem kötelező, és a szerző nem köteles a szabad használatot átengedni a védegytulajdonosnak, avagy a megrendelőnek (aki nem feltétlenül egyezik a védjegytulajdonossal, hiszen ha a védjegytörvényt nem sértem, akkor én is megrendelhetek bármilyen ábrás védjegy rajzot bármilyen művésztől)?
• Szükséges-e ezen felhasználhatóságról nekünk megbizonyosodni, avagy jogosan feltételezhetjük, hogy minden ilyen ábra szerzői jogi kötöttségektől mentes? --grin ✎ 2005. október 11., 23:59 (CEST)

Egy másféle formájú kérdés:

• milyen megszorítások vonatkoznak egy céges védjegyet ábrázoló kép felhasználására és terjesztésére egy közkincsnek minősülő képhez (pl. Mona Lisa) képest?
• bejegyezheti-e védjegyként mondjuk egy cipőgyár a Mona Lisa képet? Hogyan változtatja meg ez a kép felhasználhatóságát?

-- nyenyec ☎ 2005. október 12., 00:21 (CEST)

Felhasználhatóak-e szabadon a kereskedelmi programokról készült képernyőképek

Egy program vagy operációs rendszer képernyőjéről készíthető fotó, avagy számítógépes elmentett kép. Vajon ezek felhasználhatóak-e illusztrációként? Publikálhatóak-e a szabad licenceink alapján?

Felhasználhatóak-e szabadon a televízióműsorokból, filmekből vett képkockák

Egy tévéműsor, film képernyőjéről készíthető fotó, avagy számítógépes elmentett kép. Vajon ezek felhasználhatóak-e illusztrációként? Publikálhatóak-e a szabad licenceink alapján?

Az így készült képek felhasználhatók idézésként (forrás, alkotó megjelölésével) a szabad felhasználásra vonatkozó szabályok alapján.

Az ezen túlterjeszkedő publikáláshoz azonban a szerző engedélye lehet szükséges, attól függ, hogy milyen célt szolgál. --A 2005/12/1

Olyan fotók felhasználhatósága, amelyek részletében egy jogvédett mű látható

Tegyük fel, hogy fotót készítek, aminek egy részlete egy jogvédett művet ábrázol. Például a kép egy kicsi (?) szegletében látszik a következő:

Egy jogvédet...

• fotó
• albumborító
• filmkocka (mondjuk egy televízió képernyőjén)
• festmény
• könyvborító
• plakát

stb.

Pl. otthon a lakásomban készítettem egy képet "könyvespolc" címmel és a képen több jogvédett könyvborító látható. Vagy a Mediamarktban "modern televíziók" címmel készítettem fotót, és a lefényképezett televíziókészülékeken a Keresztapa egyik filmkockája látszik. Esetleg utcán készítek egy fotót, amin látható egy jogvédett plakát.

Terjeszthetem-e a képet a jogtulajdonos engedélye nélkül? Tehetem-e szabad licenc (pl. GFDL, cc-by-sa) alá az ilyen képet?

Milyen törvény melyik cikkeje szabályozza az ilyenfajta felhasználhatóságot és terjeszthetőséget?

Ha megengedett az ilyen fotó külön engedély nélküli terjesztése, akkor honnan lehet tudni, mekkora az a részlet, ami már megengedett? Például képzeljük el, hogy egy képsorozatot készítek, amin egyre közelebbről fotózok le egy díjnyertes, jogvédett fotót (mondjuk a National Geographic egyik címlapján). Először kivehetetlen, 2 pixelnyi méretű, végül pedig, ahogy egyre közelebb jutok, tökéletesen betölt egy 10 megapixeles képet (gyakorlatilag mintha bescanneltem volna).

Hol kell megállnom, hol van az a pont, amikor még nem kell engedély?

-- nyenyec ☎ 2005. október 30., 17:57 (CET)

Mi a legrosszabb, ami történhet a szerzői jog esetleges megsértése esetén?

A szerzői jogi törvény szerint:

94. § (1) A szerző jogainak megsértése esetén - az eset körülményei szerint - a következő polgári jogi igényeket támaszthatja: a) követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását; b) követelheti a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől; c) követelheti, hogy a jogsértő - nyilatkozattal vagy más megfelelő módon - adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről és költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak; d) követelheti, hogy a jogsértő szolgáltasson adatot a jogsértéssel érintett dolgok vagy szolgáltatások előállításában, forgalmazásában, illetve teljesítésében részt vevőkről, a jogsértő felhasználásra kialakított üzleti kapcsolatokról; e) követelheti a jogsértéssel elért gazdagodás visszatérítését; f) követelheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását a jogsértő részéről vagy költségén, továbbá a kizárólag vagy elsősorban a jogsértéshez használt eszköz és anyag, valamint a jogsértéssel előállott dolog megsemmisítését, illetve jogsértő mivoltától megfosztását. (2) A szerzői jog megsértése esetén a polgári jogi felelősség szabályai szerint kártérítés jár. Kártérítésre alap az is, ha a szerző személyhez fűződő jogait megsértik.

Magyarországon volt már kártérítési követelésre precedens, mikor József Attila örököse visszamenőleg követelte a Magyar Elektronikus Könyvtártól a jogdíjakat J.A. verseinek interneten való publikálásáért.

Volt-e precedens arra nézve, hogy Magyarországon a szerzői jog megsértése miatt kártérítési pert indítottak egy website üzemeltetője ellen?

Mire lehet számítani akkor, hogyha önköltségi áron, mondjuk egy alapítvány forgalomba hozza a magyar Wikipédia tartalmát képekkel együtt DVD vagy papír formában, és több képről kiderül, hogy terjesztésük sérti a szerzői jogot?

A forgalomba hozó szervezet ugyanúgy fog felelni szerzői jogsértésért (engedély nélküli többszörözés + terjesztés), mint az eredeti jogsértő (aki elhelyezte a Wikipédián a jogsértő tartalmat). Ez független attól, hogy önköltségi áron tette-e vagy sem, illetve, hogy milyen szervezeti formában történt. --A 2005/12/1

Könyvek, televízióműsorok cselekményének részletes közzététele jelenthet-e szerző jogsértést

A Wikipédiában nagyon sok rajongó közreműködő van, akik pl. egy televíziósorozat valamennyi epizódjának cselekményét képesek rendkívüli részletességgel leírni.

Jelenthet-e szerzői jogsértést egy nagyon részletes cselekményismertető, ha az eredeti műhöz képest más szövegezésű (tehát nem idézet, vagy másolat)?

Példa: [2]

-- nyenyec ☎ 2007. február 9., 03:40 (CET)

Nem vagyok jogász, de akkor minden iskolai olvasónapló, újságbeli kritika, PestiEst filmbeharangozója stb. is sértené a szerzői jogot... --Burumbátor ^társalgó 2007. február 9., 04:40 (CET)

Ok, nem mondok én semmit, csak ugye melyik a szerzői jogvédelem alatt álló mű? Vagy a forgatókönyv, vagy a film maga, képi és hangi összességében. A képi és hangi összességről készülő rajongói összefoglaló, akár szóban akár írásban, nem sértheti szerintem egyiket sem. --Burumbátor ^társalgó 2007. február 9., 05:07 (CET)

Néhány kiemelt szál a jogi kcsmafalról (vitákból)

Ezekben a szálakban eldönthetetlen(nek látszó) viták alakultak ki:

Wikipédia:Kocsmafal (jogi)#Tatabánya város hozzáállása a címerhez és az ezt követő „törlendő” szakasz

meddig terjedhet egy rendelet értelmezésének szabadsága, és általánosan a SZJ sértése csak akkor érdekes, ha a sértett (károsult?) felszólalt?

Wikipédia:Kocsmafal (jogi)#Polgári eljárásokban a jogsértőnek kell bizonyítani, hogy jogszerűen járt el

a vita ismét az, hogy a Wikipédiának kötelessége-e megelőzni, hogy ne legyen jogsértő tartalma (azaz aktívan töröljük a szerintünk jogsértő képeket) avagy ezzel nem kell addig foglalkoznunk, míg valaki nem panaszkodik. (A véletlen vagy szándékos fogalmi keverésektől eltekintve.)

Wikipédia:Kocsmafal (jogi)#Honlapok copyrightja

Linkoman kifogásolja a „wikipédia szerzői jogi automata” létezését

• (Az oldal többi része gyakorlatilag ugyanezen kérdésekkel foglalkozik, megvizsgálva – de meg nem oldva – a különbféle részletekre vonatkozó problémákat.)

Kapcsolódó lapok, viták

• A közösség jogi kérdésekkel kapcsolatos vitái: Wikipédia:Kocsmafal (jogi)
• User:Tgr/jogi kérdések
• A képek jogi státusának, vagy éppen ennek hiányának jelzései: Képek licencei – ennek főként a vége felé található részeinek helyességét – ami a licenc és forrás nélküli képekre kerül – néhányan erősen vitatják (az előbb említett vitákban)