Szerkesztő:Tgr/jogi kérdések

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

TODO: keresztezni User:Nyenyec/Kérdéseim jogászokhoz lappal (kérdések oda, válaszok ide), összevetni User:Xbspiro/Képhasználati irányelvek lappal

Mit véd a szerzői jog?[szerkesztés]

  • Szjt. 1. § (2): Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása.
  • 1. § (3): A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
  • 16. § (1): A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére. E törvény eltérő rendelkezése hiányában a felhasználásra engedély felhasználási szerződéssel szerezhető.
  • 16. § (6): Jogosulatlan a felhasználás különösen akkor, ha arra törvény vagy az arra jogosult szerződéssel engedélyt nem ad, vagy ha a felhasználó jogosultságának határait túllépve használja fel a művet.
  • 26. § (1): A szerző kizárólagos joga, hogy a művét sugárzással a nyilvánossághoz közvetítse, és hogy erre másnak engedélyt adjon. Sugárzás a mű érzékelhetővé tétele távollévők számára hangoknak, képeknek és hangoknak, vagy technikai megjelenítésüknek vezeték vagy más hasonló eszköz nélkül megvalósuló átvitelével.

Nem szerzői művek[szerkesztés]

  • Szjt 1. § (3): A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.
  • BH 1980/332: Szerzői jogi oltalomban részesül minden olyan mű, melynek formáján az alkotó szellemi tevékenységéből fakadó eredetiség jegyei felismerhetők, függetlenül attól, hogy az alkotás milyen esztétikai értékelést vált ki.
  • SZJSZT 25/00: Tény- és híranyagok szerzői jogi védelme és szabad felhasználása
    • A szerzői jog egyik alapelve az, hogy nem védi a puszta információt. A tények, adatok megismerésére és közlésére senkinek sincs kizárólagos joga. Amit a szerzői jog véd, az az információ egyéni, eredeti módon való megfogalmazása.
  • SZJSZT 38/03: Külsős óraadók előadásainak szerzői jogi megítélése
    • ...a szerzői jogi védelemnek olyan tevékenység a tárgya, amely a szerző szellemi alkotását testesíti meg. Olyan szellemi alkotást, amely egyéni abban az értelemben, hogy az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra, s ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg azok egyikét vagy másikát, s amely eredeti abban az értelemben, hogy az nem csupán valamely már meglévő alkotás szolgai másolata.

  • SZJSZT 06/05: Sajtótermékek összehasonlító vizsgálata és a kapcsolódó szerzői jogi kérdések
    • (a betűrejtvény megoldása: Szakonyi Péter, Manager Magazin, Ringier Kiadói Kft., Magyar Hírlap)
    • Az egyes, gazdag magyarokról szóló leírások messze túlmennek az érintett személyekre vonatkozó adatok olyan puszta felsorolásán, amely önmagában nem lenne elegendő azok szerzői jogi műként való minősítéséhez. Valamennyi leírás egyéni, eredeti jellegű. Jellegükben olyan újságcikkeknek felelnek meg ezek a leírások, amelyekben az újságíró színes, olvasmányos módon tárja az olvasók elé a tényfeltáró újságírói munka eredményeit. Nem férhet kétség ahhoz, hogy - a fent említett feltételek alapján - minden egyes leírás szerzői jogi védelem alatt álló műnek számít.
    • Részletek A 100 leggazdagabb magyar 2004-ben (Ringier) kiadványból:
      • „A vállalkozás tulajdonosai, a MOVI és a Mai nap Rt. nem kívánták fedezni a veszteségeket, ezért az október 14-o, amolyan „búcsúközgyűlésre” Havas meghívja. A közgyűlés végére ér oda, a résztvevők már-már távoztak. Megkérdezte, hogy mennyi pénzre lenne szükség. Akkor még csak heti két körzeti műsor volt, ezért azt felelték, hogy adásonként 500 ezer forintra, ily módon december végéig 10,5 millióra. Elvállalta, hogy ha nem szerzi meg a pénzt, akkor is fizetnie kell. Megszerezte. Azóta minden hajnalban nézhető.”
      • „Maga csinálta ember, aki a legszívesebben egyedül végezne el mindent.”
      • „A kifutók világát a kilencvenes évek elején hagyta ott – mint fogalmazott –, a csúcson szeretett volna búcsúzni. Ezt követően Szabadság-hegyen lévő villájukban élt, s bár többször tervezte, hogy valamilyen üzletbe fog, végül mégsem vágott bele.”
      • „Egy évvel ezelőtt Kristyán Judit újból férjhez ment, ami a magazinok olvasói számára nem volt meglepetés, mivel a szerencsés választottal az elmúlt két évben már együtt élt.”
      • „A nagy szerelem a vitorlázás, Balatonalmádiban lévő vitorláskikötőjében, az Almádi Yacht klubban évente 60-70 gyerek vitorlásoktatásának megszervezésére is futja az idejéből.
        Mint mondja, számára 1997-ben megszűnt a munkahely, azóta 24 órát dolgozik, de nem tekinti munkának, amit csinál. Élete távol eső helyszíneinek összekötését segíti helikoptere, melyet maga vezet.
        Az év egyik legfontosabb eseményeként az athéni olimpiát említi, de nem az ötkarikás játékokra gondol, hanem hogy négy fia (21, 19, 15 és 13 évesek) társaságában Horvátországból Athénba hajóztak. A 12 napos túra feledhetetlen kalandnak bizonyult ötük számára.”
  • 36. § (1): Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők.
    • WIPO/OMPI kommentár a berni egyezmény 2. cikkelyének (8) pontjához: E rendelkezés értelme az, hogy az Egyezmény nem kívánja védeni a puszta híreket és különböző tényeket, miután azokban nem lelhetők fel azok a vonások, amelyek szükségesek lennének műként való elismerésükhöz. Másrészről azonban, a tudósítók és a hírekről beszámoló más újságírók által használt szavak, kifejezések védettek, amennyiben azok elegendő szellemi erőfeszítés eredményét hordozzák ahhoz, hogy irodalmi és művészeti művek létrejöttét meg lehessen állapítani. Más szavakkal, a hírek és tények önmagukban nem védettek, s ugyanúgy azok egyszerű elmondása sem, mert az ilyen fajta dolgok híján vannak az irodalmi és művészeti műként való minősítés feltételeinek. A rendelkezés csupán megerősíti azt az általános elvet, hogy csak az védhető műként, ami a szellemi alkotás elegendő elemét foglalja magában. (forrás)
    • TODO: ugyanarról szól a kettő? nem védett vagy szabad felhasználás?

  • SZJSZT 10/07: Fényképfelvétel szerzői jogi védelme (egy WIPO-konferenciáról idéz)
    • „Minden fénykép, amely eredeti elemeket tartalmaz szerzői jogi védelmet kell, hogy élvezzen. Minden fénykép esetében úgy kell tekinteni, hogy az eredeti elemeket tartalmaz, és hogy ennek megfelelően fényképészeti műnek minősül, kivéve az olyan fényképet, amelynek az esetében a fényképet készítő személynek nincs semmilyen befolyása a kép kompozíciójára vagy más egyéb lényeges elemére.”
    • „Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag az emberi lények által készített minden fénykép szükségképpen magában foglalja az eredetiségnek valamely elemeit. Amennyiben az eredetiség megállapítható, nincs alap annak a kijelentésére, hogy valamely alacsonyabb szintű eredetiség még nem elegendő, és hogy egy magasabb szintű eredetiségre van szükség a szerzői jogi védelemhez. Csak azok a fényképek zárhatók ki a szerzői jogi védelemből, amelyeknek az esetében nincs tere személyes döntésre és nincs lehetőség a kép kompozíciójának a befolyásolására (mint például az automatikus közlekedés-ellenőrzési készülékek által rögzített képek, bizonyos törvények szerint a pénzbedobással működő kamerák útján készített fényképek, stb.).”
  • CC-hungary threadek: [1], [2]

Az államigazgatás eszközei[szerkesztés]

  • Szjt 1. § (4)
    • TODO: jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
  • SZJSZT 34/00: Szabványok szerzői jogi védelme
    • Az ügyben a Német Szabványügyi Intézet (DIN) azt kifogásolta, hogy a – jogszabálynak minősülő – állami építésügyi szabályzat előírta a DIN által kidolgozott szabványok alkalmazását, mégpedig úgy, hogy nem foglalta bele azokat a szövegébe, hanem csupán utalt az alkalmazandó szabványokra. Ezáltal, a „hivatalos iratok” fogalmát kiterjesztve, megfosztotta a DIN szellemi tulajdonát képező szabványokat a szerzői jogi védelemtől, mintegy – kártalanítás nélkül – kisajátítva azokat. A bíróság elutasította a DIN keresetét a jogsértés megállapítására, s elegendőnek találta a szabványok „hivatalos irattá” minősítéséhez azoknak a jogszabályokba való ilyen, utalás útján történő, belefoglalását. Az Alkotmánybírósághoz aztán azért fordult a DIN, hogy az állapítsa meg az alkotmánysértést a magánjavak ellenszolgáltatás nélküli köztulajdonba vétele miatt. Az Alkotmánybíróság azzal az indokkal tagadta meg a kérelmet, hogy a DIN eredetileg hozzájárult a szabványoknak a szabályzatba való ilyen módon való belefoglalásához.
  • TODO: SZJSZT 09/01

Kétdimenziós alkotások reprodukciói[szerkesztés]

Adatbázis védelme[szerkesztés]

  • 60/A. § (1) E törvény alkalmazásában adatbázis: önálló művek, adatok vagy egyéb tartalmi elemek valamely rendszer vagy módszer szerint elrendezett gyűjteménye, amelynek tartalmi elemeihez - számítástechnikai eszközökkel vagy bármely más módon - egyedileg hozzá lehet férni.
  • 61. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjteményes műnek (7. §) minősülő adatbázis.
  • 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
  • 84/A. § (1) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az adatbázis (60/A. §) előállítójának hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy az adatbázis tartalmának egészét vagy jelentős részét
a) másolat készítése útján [18. § (1) bek. b) pont] többszörözzék (a továbbiakban: kimásolás);
(3) Az adatbázis előállítójának hozzájárulása nélkül ismételten és rendszeresen nem másolható ki, illetve nem hasznosítható újra az adatbázis tartalmának jelentéktelen része sem, ha ez sérelmes az adatbázis rendes felhasználására, vagy indokolatlanul károsítja az adatbázis előállítójának jogos érdekeit.
(5) Az adatbázis előállítóját akkor illetik meg az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok, ha az adatbázis tartalmának megszerzése, ellenőrzése vagy megjelenítése jelentős ráfordítást igényelt.
(7) Az adatbázis előállítóját az (1)-(3) bekezdésben szabályozott jogok attól függetlenül illetik meg, hogy az adatbázis szerzői jogi vagy bármilyen más jogi védelemben részesül-e. E jogok az adatbázis előállítóját megilletik akkor is, ha az adatbázis részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi - vagy bármilyen más jogi - védelemben.

Védelmi idő[szerkesztés]

Szjt 31–32. §: alapesetben a szerző halála + 70 év utáni jan. 1-én jár le. Ha a szerző személye nem állapítható meg (TODO: ez pontosan mit jelent?), akkor az első publikálástól számít a 70 év (TODO: magántulajdonban lévő fényképnél mi számít publikálásnak?). Ha az elkészültétől 70 évig nem hozzák nyilvánosságra, akkor mindenképpen lejár a védelmi idő, de a nyilvánosságra hozó 25 évre védelmet kap (az EU-ban; ezt a WMF valószínűleg nem fogadja el).

Szjt 108. § alapján ezek a határidők érvényesek, bármikor is készült a mű.

Nem publikált művek[szerkesztés]

  • Általában ugyanaz a szabály (halál+70), ha ez nem alkalmazható (pl. nem ismert a szerző), akkor a mű elkészültétől 70 évig védett (Szjt 31. § (7)).
  • Ha valaki már lejárt, de addig nem ismert művet nyilvánosságra hoz, 25 évre megkapja a vagyoni jogokat(Szjt 32. §, publication right).
  • TODO mi számít publikálásnak?
    • berni egyezmény §3.3: published with the consent of their authors, whatever may be the means of manufacture of the copies, provided that the availability of such copies has been such as to satisfy the reasonable requirements of the public, having regard to the nature of the work. The performance of a dramatic, dramatico-musical, cinematographic or musical work, the public recitation of a literary work, the communication by wire or the broadcasting of literary or artistic works, the exhibition of a work of art and the construction of a work of architecture shall not constitute publication.
    • Generally, material for which only one or two copies exist (for example, a handwritten letter, a typewritten letter and its carbon copy, a family photo) is unpublished because it was not intended for public distribution. ([5], USÁ-ra vonatkoztatva)

Melyik ország jogszabályai vonatkoznak a magyar Wikipédiára?[szerkesztés]

  • példák arra, hogy külföldi szerverrel kerülik meg a helyi jogot:
  • The UK law could apply to YouTube if it could be shown that the infringement took place in Britain, said Walker. That means that a TV company, for example, could sue under UK law if the person viewing the material was UK based.
    "Because this is intellectual property, the law that applies is that of the place the alleged infringement took place," said Walker. "That applies even if the servers are in Madras or the Channel Islands."
    [8]

TODO: commons:Commons talk:Licensing/Which copyright law applies?


  • levelezések: [9], [10], [11]. Ez alapján:
    • a Wikimedia Foundation felel az anyag USA jog szerinti jogtisztaságáért;
    • a feltöltő felel a magyar jog szerinti jogtisztaságáért;
    • a mű származási helye érdektelen.

Mi az Alapítvány álláspontja?[szerkesztés]

Nem szabad kép csak akkor engedhető meg, ha fontos ismeretterjesztő szerepet tölt be, nincs mód a szabad képpel való kiváltására, és megfelel mind az amerikai, mind a helyi jognak. (forrás).

TODO: Jimbo álláspontja, magyar közösség álláspontja

Kötelező közös jogkezelés[szerkesztés]

TODO

Megszűnt cégek tulajdonában volt művek[szerkesztés]

SZJSZT 2/2005:

  • ha van jogutód, azé a jog
  • ha nincs, a felszámolás során a felszámoló biztos bárkire átruházhatta
  • ha ez nem történt meg, akkor:
    • ha a szerző csak felhasználási engedélyt adott a műre, a jogok visszaszálltak a szerzőre
    • ha a szerző a vagyoni jogokat teljesen átruházta, akkor joghézag van, senkinél sincsenek a jogok (árva mű?)
    • hogy mikor melyik áll fent, az homályos; 1991 után munkaviszonyban, munkaköri kötelesség részeként készült műnél az utóbbi (Szjt. 30. §); különben az dönt, hogy a megegyezés kizárólagos jogot ad-e a cégnek (a szerző maga már nem használhatja a művet), ill. korlátozza-e a mű felhasználását a cég tevékenységi körére

Régen megrendelésre készült művek[szerkesztés]

  • Ki a jogtulajdonosa azoknak a műveknek, amik megrendelésre készültek valamelyik régi szerzői jogi törvény idején (pl. régi fényképek)?

TODO SZJSZT 2/2005

Árva művek[szerkesztés]

Szjt. 57./A-B. §: nem lenne rossz (ha a szerző személye vagy tartózkodási helye ismeretlen, ingyen használható mű, ha a szerző mégis előkerül, követelhjeti a díjat), de a gyakorlatban hasznavehetetlen a magas eljárási díjak miatt [12].

Idézés[szerkesztés]

Teljes művet nem lehet idézni (pl. Dudás: Szerzői jog a digitális korban 11.1.1.), "az idézés nem vezethet az idézett műrészlet és a mű közötti közvetlen konkuráláshoz, éppen ezért nem megengedett egy mű lényeges tartalmának átvétele sem" (SZJSZT-08/11.), " az átvevő műnek – az idézett műhöz képest – egyfajta önállósággal kell rendelkeznie azáltal, hogy domináns módon járul hozzá a teljes mű egyéni, eredeti jellegéhez. Az idézés tehát kizárólag kiegészítő szerepet tölthet be és nem szolgálhat a teljes mű egyéni, eredeti jellegének alapjául, csupán annak jellegét erősítheti." (uo.)

Mit véd az amerikai szerzői jog?[szerkesztés]

Védelmi idő az amerikai jogban[szerkesztés]

Lásd Copyright Term and the Public Domain in the United States.

TODO [13]

Kivételek az amerikai jogban[szerkesztés]

  • Compendium II of Copyright Office Practices 206.01: Edicts of government, such as judicial opinions, administrative rulings, legislative enactments, public ordinances, and similar official legal documents are not copyrightable for reasons of public policy. This applies to such works whether they are Federal, State, or local as well as to those of foreign governments.

Fair use az amerikai jogban[szerkesztés]

  • 17 U.S.C. § 107: Notwithstanding the provisions of sections 106 and 106A, the fair use of a copyrighted work, including such use by reproduction in copies or phonorecords or by any other means specified by that section, for purposes such as criticism, comment, news reporting, teaching (including multiple copies for classroom use), scholarship, or research, is not an infringement of copyright. In determining whether the use made of a work in any particular case is a fair use the factors to be considered shall include—
    (1) the purpose and character of the use, including whether such use is of a commercial nature or is for nonprofit educational purposes;
    (2) the nature of the copyrighted work;
    (3) the amount and substantiality of the portion used in relation to the copyrighted work as a whole; and
    (4) the effect of the use upon the potential market for or value of the copyrighted work.
The fact that a work is unpublished shall not itself bar a finding of fair use if such finding is made upon consideration of all the above factors.

Ki felel a jogsértésért?[szerkesztés]

A szolgáltató (a Wikimedia alapítvány) az esetleges jogsértésért lényegében nem vonható felelősségre, feltéve, hogy nem tud róla. Lásd Elker. 7-13. §. (TODO: Illetve Communications Decency Act §230?) Ezt egy 2007-es francia perben a bíróság is megerősítette ([14][15])

A jogsértés beszüntetése, jogdíj megfizetése, gazdagodás visszatérítése attól függetlenül követelhető, hogy a jogsértő tudtában volt-e a tettének. Kártérítést viszont nem lehet követelni, ha nem tudta, hogy jogvédett művet használ, és a tőle elvárható gondossággal járt el. (ASVA kézikönyv 45–51. o.) Egy LB döntés szerint az első csoportba eső követelésekkel csak személyesen a szerző élhet, de a bírósági gyakorlat nem feltétlenül követi ezt. ([16])

Kik az egyes szócikkek jogtulajdonosai?[szerkesztés]

  • Szjt. 5. § (1) Több szerző közös művére, ha annak részei nem használhatók fel önállóan, a szerzői jog együttesen és - kétség esetén - egyenlő arányban illeti meg a szerzőtársakat; a szerzői jog megsértése ellen azonban bármelyik szerzőtárs önállóan is felléphet.
    (2) Ha a közös mű részei önállóan is felhasználhatók (összekapcsolt művek), a saját rész tekintetében a szerzői jogok önállóan gyakorolhatók. Az összekapcsolt művekből álló, együtt alkotott közös mű valamely részének más művel való összekapcsolásához az eredeti közös mű valamennyi szerzőjének hozzájárulása szükséges.
  • 6. § (1) Az együttesen létrehozott műre (pl. nemzeti szabványra) a szerzők jogutódjaként azt a természetes vagy jogi személyt, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságot illeti meg a szerzői jog, amelynek kezdeményezésére és irányításával a művet létrehozták, és amely azt a saját nevében nyilvánosságra hozta.
    (2) Együttesen létrehozottnak minősül a mű, ha a megalkotásában együttműködő szerzők hozzájárulásai olyan módon egyesülnek a létrejövő egységes műben, hogy nem lehetséges az egyes szerzők jogait külön-külön meghatározni.
  • 7. § (1) Szerzői jogi védelemben részesül a gyűjtemény, ha tartalmának összeválogatása, elrendezése vagy szerkesztése egyéni, eredeti jellegű (gyűjteményes mű). A védelem a gyűjteményes művet megilleti akkor is, ha annak részei, tartalmi elemei nem részesülnek, illetve nem részesülhetnek szerzői jogi védelemben.
    (2) A gyűjteményes mű egészére a szerzői jog a szerkesztőt illeti, ez azonban nem érinti a gyűjteménybe felvett egyes művek szerzőinek és szomszédos jogi teljesítmények jogosultjainak önálló jogait.
    (3) A gyűjteményes mű szerzői jogi védelme nem terjed ki a gyűjteményes mű tartalmi elemeire.
  • 8. § Ha a művet név nélkül vagy felvett néven hozták nyilvánosságra, a szerzői jogokat a szerző fellépéséig az gyakorolja, aki a művet először hozta nyilvánosságra.

Teljesen spekulatív értelmezés: amíg a szócikknek csak kevés szerzője van, és jól elkülöníthető, hogy az egyes részeket ki írta, addig a szócikk közös mű, amelynek részei felett a szerzők külön-külön gyakorolják a szerzői jogaikat. Ha már nem különathető el, a szerzők jogaikat közösen gyakorolják, és jogutódjuk a Wikimedia Alapítvány. Valószínűleg nem igaz, lásd [17]. A Wikipédia egésze, mint gyűjteményes mű, szerzői jogi védelem alatt áll; a szerzői jogot a Wikipédia közössége együttesen gyakorolja. Ez utóbbi jog nem terjed ki külön-külön az egyes szócikkekre. Amíg a szerző a valódi nevével nem azonosítja magát, a jogait a Wikimedia Alapítvány gyakorolja.

Érvényes-e a magyar jog szerint a GFDL/CC?[szerkesztés]

TODO

[18]

Kiskorúak szerzői joga[szerkesztés]

  • Ptk. 12. § Kiskorú az, aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött. A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya vagy a kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.
  • Ptk. 12/A. § (1) Korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki a tizennegyedik életévét már betöltötte és nem cselekvőképtelen.
    (2) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú nyilatkozatának érvényességéhez - ha jogszabály kivételt nem tesz - törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges. Ha a korlátozottan cselekvőképes kiskorú cselekvőképessé válik, maga dönt a függő jognyilatkozatainak érvényességéről.
  • CC-hungary thread: [19]

Értelmezés: a 18 év alatti szerkesztő által adott GFDL (vagy bármilyen más) licenc érvénytelen, hacsak a törvényes képviselő (szülő vagy gyám) jóvá nem hagyja, vagy nagykorúvá válása után ő maga jóvá nem hagyja.

TODO: Baidu és GFDL

Ki a felelős?[szerkesztés]

TODO
  • A Wikimedia Foundation a felelős a tartalomért, de az eddigi gyakorlat szerint nem büntethető érte, ha az eltávolítási kötelezettségét betartja (lásd fentebb).
  • A beíró/feltöltő is felelős, szélsőséges esetben büntethető (pl. Skutt per, Seigenthaler-ügy?).
  • A helyi alapítvány nem felelős a tartalomért (TODO: benne van a szerződésben?)
  • A helyi domain tulajdonosa felelős lehet azért, hogy hozzáférést biztosít a tartalomhoz? Tron per

Speciális esetek[szerkesztés]

Emberekről készült fényképek[szerkesztés]

Nemcsak a jogtulajdonos, hanem az ábrázolt személy beleegyezése is kell! Ptk. 80. § (2): Képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához - a nyilvános közszereplés kivételével - az érintett személy hozzájárulása szükséges.

  • Valamely nyilvános eseményen, rendezvényen, nyilvános összejövetelen, gyűlésen aktív szerepet vállaló személy kétségkívül közszereplőnek tekinthető képmása, hangfelvétele, tehát engedély nélkül nyilvánosságra hozható. (...) Közszereplésnek tekinthető minden olyan megnyilvánulás, amely befolyásolja a szűkebb vagy tágabb értelemben a társadalom életét, a helyi vagy országos viszonyok kialakulását. [20] (lásd még [21])
  • BH 1985. 17. A képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökit meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. A nyilvánosságra hozatalhoz a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van viszont szükség, ha - az összes körülményre tekintettel - megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni "képmás"-jellege.
  • BH 2006. 282. A közszereplı képmása csak közszerepléseivel összefüggésben, a közéleti megnyilvánulásai által meghatározott keretben, annak bemutatására használható fel az érintett hozzájárulása nélkül. A közszereplı képmása ezért nem szabad felhasználás tárgya, nem szolgálhat különbözı, a közszereplı konkrét megnyilvánulásaitól független gondolati tartalmak, vélemények illusztrálására.
  • TODO: nem élő ábrázolt személynél kell beleegyezés?
  • TODO: jogszabályok ([22]), SZJSZT 41/2006, [23], [24]

Igazolványképek[szerkesztés]

  • nem feltétlenül van egyéni-eredeti jellege, de nehéz meghúzni a határokat: [25], [26], SZJSZT 10/07

Körözési képek[szerkesztés]

A körözés idejére (de csak addig) az alany beleegyezése nem szükséges: [27] (Ptk. 80. § (3) alapján?)

  • szerzői jogi vonatkozás bizonytalan, Szjt. 1. § (4) alapján használható? Esetleg SZJSZT 34/2002 alapján csak a körözés alatt?

Jelképek[szerkesztés]

Használhatóak-e olyan 1) címert; 2) logót; 3) zászlót ábrázoló képek, ahol a védelmi idő (szerző halála + 70 év) még nem járt le, és a mű egyéni-eredeti jellegű (a legtöbb zászló nem az, mert túl egyszerű hozzá)?

  • a logók felhasználását a védjegytörvény, a címerekét az önkormányzatokról szóló törvény korlátozza, de ez nem szerzői jogi korlátozás
  • a logókat a védjegytörvényen túl gyakran a szerzői joggal is korlátozzák, pl. [28], CC-Hungary [29] [30], SZJSZT-21/05: "A szellemi alkotások jogterületének alapvető elve a párhuzamos oltalom lehetősége. Az a tény, hogy egy szellemi termék valamelyik oltalmi forma követelményeinek megfelel, nem zárja ki, hogy egy másik oltalmi forma alatt is védelemben részesüljön. A védjegyjog által oltalmazott, különösen az ábrás megjelölések jelentős része szerzői jogi oltalom alatt is áll..."
  • CC-Hungary thread: [31]
  • SZJSZT-16/03
  • TODO: en:Wikipedia:Copyright on emblems
  • településcímerek használhatóak Szjt. 1.§ (4) alapján, mert önkormányzati jogszabályban vannak definiálva.CC-Hungary
    • SZJSZT 09/2001 ennek ellentmondani látszik: "A szerzői jogi védelem kizárásának a feltétele a „közérdekű” megismerést, érzékelhetővé tételt jelentő, kifelé ható felhasználási mód. Hiába mutat egyéni eredeti jelleget egy jogszabálytervezet, jogszabály, vagy bírósági/hatósági határozat, e funkciójában nem részesül szerzői jogvédelemben, és közlése előtt szerzői jogi akadály nem áll. ... Ha azonban egy, a kizárás körébe eső szerzői művet nem „külső célú” ügyiratként használnak fel, a védelem fennáll."
    • attól, hogy egy címer általában nem jogvédett, egy konkrét megvalósítása még lehet az, ha egyéni-eredeti jellege van, pl. SZJSZT 34/2002
    • TODO: önkormányzati rendelet mennyiben korlátozhat?

Borítók[szerkesztés]

  • képet nem lehet idézni: Szjt. 67. § (5) A 34. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés képzőművészeti, fotóművészeti és iparművészeti alkotások felhasználására nem alkalmazható.
  • CC-Hungary threadek: [32], [33]

Bankjegyek[szerkesztés]

Screenshotok[szerkesztés]

Nem képzőművészeti/fotóművészeti alkotás, valószínűleg lehet belőle idézni, de figyelni kell belőle, mit (pl. a splash screen lehet önálló képzőművészeti alkotás).

Filmkockák[szerkesztés]

Nem képzőművészeti/fotóművészeti alkotás, valószínűleg lehet belőle idézni. (CC-Hungary)

Képregényrészletek[szerkesztés]

Nem képzőművészeti/fotóművészeti alkotás, valószínűleg lehet belőle idézni. (CC-Hungary)

Épületekről készült képek[szerkesztés]

TODO
  • panorámaszabadság feltételei
  • épületbelsőre nem vonatkozik: CC-Hungary

Diploma/szakdolgozat/házidolgozat[szerkesztés]

  • ha a hallgatói szerződés másképp nem rendelkezik, a jogokat az intézmény kapja [34]

Milyen külső kényszerek határozzák meg a magyar jogot?[szerkesztés]

TODO

TODO[szerkesztés]