Wikipédia:Közlekedésműhely/Alapfogalmak

Közlekedésműhely – Alapfogalmak listája

Műhely: Nyitólap • Vitalap • Tennivalók • Sablonok • Engedélyek, engedélykérés, levélminták • A nap közlekedéses képe • Viszonylatok • Formai követelmények viszonylatok cikkeinél • Fogalmak • A műhely tagjai
Cikkértékelés: Kiemelt cikkek • Építés alatt lévő cikkek • Kért cikkek • Problémás cikkek • Értékelt cikkek • Statisztika • Cikkek besorolása
Társműhelyek: Autópálya • Repülési • Vasút • Cikkértékelési
Szerkesztői allapok: Térképek • Sablonok felújítása
Portálok: Közlekedés (vita) (cikkek) • Autópálya (vita) (cikkek) • Hidak (vita) • Vasút (vita) • Volántársaságok (vita) (cikkek)
Vitalapok: Vitalap • Kért cikkek • Engedélykérőlevél-minták • A nap képe • Kategóriák

Fogalommagyarázatok

Alvállalkozó

„Saját eszköz- és/vagy személyállománnyal rendelkező társulás, mely az alaptevékenységet a számára szerződésben meghatározott járatokon és feltételekkel működteti.”^[1]

Forgalmi zavar

„A közösségi közlekedés meghatározott rendjének járművek haladását akadályozó tényezők miatti ellehetetlenülése.”^[1]

Hálózat

→ #közlekedési hálózat

Közlekedési hálózat

„Azon útvonalak és kötöttpályás közlekedési vonalak összessége, amelyeken a #közösségi közlekedés történik.”^[1] Beszélhetünk autóbusz-, villamos-, trolibusz-, HÉV-, illetve metróhálózatról.

Közforgalmú menetrend

„Kihirdetett (nyilvános) szolgáltatási előírás, amely a közlekedési rendet határozza meg, tartalmaznia kell a járművek közlekedésének útvonalát, állomásait, és megállóhelyeit, a közlekedés időszakát és időpontját, amikor a járművek a megállóhelyekről indulnak és oda érkeznek.”^[1] Lásd a menetrend cikket.

Közösségi közlekedés

„Alapvető utazási igényeket kiszolgáló szolgáltatás, mely meghatározott viszonylatokon és paraméterek szerint, szabályozott ár ellenében történik.”^[1]

Paraméterek

„A viszonylatokon érvényes főbb menetrendi adatok (járműtípus, járatgyakoriság, üzemidő, stb.)”^[1]

Üzemidő

A járatok napi első indulási, és utolsó érkezési idejével behatárolt idő.

Viszonylat

A városi közösségi közlekedési hálózat eleme. A viszonylatokra a gyakorlatban a viszonylatjelzéssel (általában viszonylatszámmal) hivatkoznak. A viszonylatjelzéshez rendelik hozzá a megállóhelyeket – ideértve az induló és érkező végállomást –, valamint az útvonalat és a járatokat.

„Két végpont között adott útvonalon és megállókkal definiált közlekedési szolgáltatás, melyet a viszonylatjelzés (szám, betű, vagy név) különböztet meg a más hasonló szolgáltatásoktól.”^[1]

Útvonal

A városi közlekedési pályák („mindent” ideértve: közút, villamospálya, vasút, trolibusz-felsővezeték, stb.) azon elemei, amelyeket egy adott viszonylat az induló és az érkező végállomás között igénybe vesz.

Fejállomás

Menetidő

Menetrend

→ #közforgalmú menetrend

Megállóhely(ek)

Hármas megállóhely (MM+M)

A hármas megállóhely (MM+M) Budapesten hivatalosan 2008 utolsó negyedéve óta létezik. Eddig 3 megállóhely lett hármasnak minősítve: Blaha Lujza tér (Keleti pályaudvar felé) és a Ferenciek tere (Dél-Buda, ill. a Keleti pályudvar felé). Ezekre a megállókra a következő szabályok vonatkoznak: A harmadiknak odaérkező busz (nappal) ajtót kell nyisson a leszálló utasok számára, majd a megálló elején újból megáll (a felszálló utasok miatt). A kijelölt megállók elég hosszúak ahhoz, hogy három busz biztonságosan meg tudjon állni, és az utasforgalom is kiemelkedő. ( megjegyzés: Egyes buszvezetők ezt korábban is megtették, de ez szabályellenes volt.) Éjszaka a megállók továbbra is kettes megállóként üzemelnek. A rövidítésben szereplő pluszjel arra utal, hogy: 1) a harmadik busznak újból meg kell állnia, 2) éjszaka kettes megállóhelyként üzemel.

Végállomás

Útirány

Az irányra általában a két végállomás nevével, esetleg a köztes közterületek felsorolásával hivatkoznak.

Útvonaldiagram

A tömegközlekedési útvonalat, az útvonal fontosabb objektumait (végállomások, megállóhelyek, hidak, vasúti átjáró, városhatár stb.) bemutató sematikus ábra.

Járat

A járatokra rendszerint az indulási időponttal hivatkoznak. (Szokásos gyakorlat, hogy a 10 percnél sűrűbben indított járatok esetén, a városi közlekedés sajátosságai miatt, az indulási időpontok helyett a járatsűrűséget adják meg.)

Hurokjárat

Például elindul az autóbusz a belvárosi végállomásról, megy egy útvonalon, majd az alacsonyabb laksűrűségű területre érve hurkot (kört) jár be, így feltárva a ritkábban lakott külvárosi területet, majd – ugyanazon az útvonalon, ahol jött – visszamegy a belvárosi végállomásra. A külvárosban nincs végállomása, vagy csak jelképes végállomása van a követési idők kiegyenlítésének céljából. Az oda-vissza irány fogalma részben értelmezhető. (Tehát pl. a kecskeméti 22-esnek egyetlen Strand megállóhelye, de két Hőközpont megállóhelye van – egy oda, egy vissza irányban.)

Körjárat, körforgalmi járat, körforgalom

Rögtön hurokkal indít, az oda-vissza irány fogalma ~~nem~~ speciálisan értelmezhető. Egyetlen végállomása van. (A kecskeméti 21-es körjáratnak egyébként azért 21-1-es a becses neve, mert pár éve még volt egy 21-2-es busz, ami ugyanazon az útvonalon, de ellentétes irányban ment körbe.)

Alapjárat

Az alapjáratok az útvonalon rendszeresített valamennyi megállóhelyen megállnak. Viszonylatjelzésük általában betűt nem tartalmaz (pl. 7, 178).

Betétjárat

A betétjáratok mindig egy alapjárathoz kapcsolódnak. Rövidített útvonalon közlekednek, a viszonylat forgalmasabb szakaszán segítik az utazást. Egy alapjáratnak több betétjárata is lehet. A betétjáratokat általában A, B, C... betűkkel jelölik (pl. 16A, 66B).

Y-járat / elágazójárat

Az Y-járat (vagy elágazójárat), az alapjárat útvonalától részben eltérő betétjárat. Korábban az alapjárat száma utáni Y (pl. 99Y, 132Y) betűvel jelölték, de napjainkban nincs bevett, állandó jelzés rá: Az Y jelölést alkalmazzák például Debrecenben, Egerben, Kaposváron, Nagykanizsán, Sopronban, Szolnokon, Pécsett, ugyanakkor jelölhetik 100-as előjellel (pl. 38 → 138), B betűvel (pl. 37 → 37B), de sokszor egyáltalán nem jelölik, hanem külön viszonylatjelzést kap (pl. 4-es és 6-os villamosok; 54-es, 55-ös autóbuszok).

Expresszjárat, gyorsjárat

Az expresszjáratok (gyorsjáratok) rendszerint csak az útvonalukba eső fontosabb, forgalmasabb megállóhelyeken (átszállóhelyeken) állnak meg, ezzel rövidítve a menetidőt az utasok célhelyre való gyorsabb eljutása érdekében. Budapesten E betűvel, más helyeken a régi módszer szerint 100-as számmal és/vagy piros számokkal jelölik (pl. 7E, 200E).

Zónázó járat

A zónázó járatok célja egy adott (általában külső) városrészben lakó utasok lehető leggyorsabb eljuttatása a város belsőbb területén lévő közlekedési csomópontba. A belvárosi szakaszon expresszjáratként, a külvárosi területen alapjáratként közlekedik (pl. 20E, 23E, 97E, 261E).

Céljárat

A céljárat csak a két végállomáson áll meg, az érintett köztes megállóhelyeken nem.

sugaras (félátmérős) járat

Különjárat

Nem menetrend szerint közlekedő járat!

Szerződéses járat

Menetrend szerint közlekedő járat! Általában gyárakkal, áruházakkal kötött szerződés által közlekedtetett járat. (pl. 224-es busz)

Szolgálati járat

Buszsofőrök közt: üresjárat. Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!

Garázsmenet

Nem menetrend szerint közlekedő járat és nem szállít utasokat!

Átmérős járat

Gyakran használt rövidítések

aut.áll.	autóbusz-állomás
aut.ford.	autóbusz-forduló
aut.vt.	autóbusz-váróterem
bej.út	bejárati út
H	HÉV-állomás
HÉV	Helyiérdekű vasút
M	megállóhely^[2] vagy metróállomás^[3]
mh.	megállóhely
M+H	metró- és HÉV-állomás
MM	kettős megállóhely
MM+M	hármas megállóhely
pu.	pályaudvar
vá.	végállomás vagy vasútállomás
vh.	városháza
vmh.	vasúti megállóhely
vt.	váróterem

Lásd még

Források, jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g BKV ÜSZ 2010
↑ Akkor, ha a megállót jelző kék tábla alatt van.
↑ Megállóhely nevében jelzik (pl. Széll Kálmán tér M, Kelenföld vasútállomás M).

Külső hivatkozások

A BKV személyszállítási üzletszabályzata, I. 2. Fogalomtár, 2010. július 15.

[bkv-üsz-1] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g BKV ÜSZ 2010

[2] Akkor, ha a megállót jelző kék tábla alatt van.

[3] Megállóhely nevében jelzik (pl. Széll Kálmán tér M, Kelenföld vasútállomás M).

[1]

[2]

[3]