Portál:Autópálya/A hét szócikke
Egy kis segítség a már meglévő allapok szerkesztéséhez. Másold be a keresőbe és írd utána az év és a hét számát kötőjellel elválasztva: Portál:Autópálya/A hét szócikke/
Jelenlegi[szerkesztés]
A Nagybánya–Nyíregyháza autópálya (románul: Autostrada Baia Mare–Nyíregyháza) egy a jövőbeli, tervezett román-magyar infrastruktúra eleme közé sorolható. Az út több részre tagolható, ezért előfordulhat, hogy Nagybánya–Szatmárnémeti–Vaja–Nyíregyháza autópályának nevezik, az amúgy rövidebb nevű autópálya-korridort. Ezt az utat három nagy szakaszra oszhatjuk. A román kormány tervei szerint 2009-ben elkezdődhet a régészeti feltárás és még ez év nyarán, illetve 2010 tavaszán megkezdődhetnek az út munkálatai.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Interstate 25 - M5-ös autópálya (Magyarország) - M43-as autópálya (Magyarország) - Magyarország autópályái
 Szócikkek az Autópályaportálon
| |
| A múlt héten: | 15. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
| Ezen a héten: | 16. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
| A jövő héten: | 17. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
| Két hét múlva: | 18. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
| Három hét múlva: | 19. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
| Négy hét múlva: | 20. hét (Az összefoglaló még nincs megírva!) |
01 | 02 | 03 | 04 | 05 | 06 | 07 | 08 | 09 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 | 30 | 31 | 32 | 33 | 34 | 35 | 36 | 37 | 38 | 39 | 40 | 41 | 42 | 43 | 44 | 45 | 46 | 47 | 48 | 49 | 50 | 51 | 52 | 53 | 01
2009[szerkesztés]
01. hét[szerkesztés]
Az 1990-es évek közepéig Magyarország autópályái ingyenesek voltak. Ezt követően előbb a közvetlen, ún. „kapus” díjszedési mód kezdett terjedni, de ezt az ezredforduló környékén kiszorította az adott időtartamra az egész hálózat használatára feljogosító matricák rendszere.
2008. január 1-től a szélvédőre ragasztandó matrica megszűnt, az autópályákat jelenleg előre váltott "e-matricával" lehet igénybe venni. A vásárláskor a vevő csak bizonylatot kap, amellyel igazolhatja az útdíj megfizetését. Az útdíjat még az autópályára történő felhajtás előtt ki kell fizetni. Az úthasználati jogosultság Magyarország összes díjköteles útszakaszán (autópályák, tranzit főútvonal-szakaszok) érvényes. 2006-tól mobiltelefonon és interneten is vásárolható „autópálya-matrica”.
Jelenleg előkészületek zajlanak a használattal arányos, elektronikus díjszedési rendszer bevezetésére.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: A3-as autópálya (Románia)
02. hét[szerkesztés]
Az M2 egy autópálya az angol Kent grófságban. 41,4 km hosszú és igazából csak az A2 egy településeket elkerülő szakaszának készült. Kent északi részén halad Sittingsbourne-tól és Faversham-től délre és ez az egyetlen M-mel jelölt brit autópálya mely egyetlen más M-mel jelölt autópályával sem áll közvetlen összeköttetésben. Az M2 az egyetlen autópálya melynek közvetlen úticélja sincs. A nyugati végén Londont, míg a keletin Canterbury-t, a Csatorna-alagutat vagy Dovert szokták célként megjelölni, ezeket azonban meg sem közelíti az autópálya. A Kent északi részét elkerülő szakaszát 1963-ban, míg a többi szakaszt 1965-ben építették meg. Tervezték, hogy Londonig ill. Doverig meghosszabbítják, hogy ez legyen a fő összekötő út a főváros és a kikötők között, de ez sosem történt meg. Valójában A2(M)-nek kellene nevezni, de a Daily Telegraph egyik első híradásában tévesen M2-ként hivatkozott rá, s a közlekedési minisztérium átnevezte M2-re.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Díjfizetés Magyarország autópályáin - A3-as autópálya (Románia)
03. hét[szerkesztés]
Az országhatár két politikai-adminisztratív szempontból egymástól független ország között húzódó adminisztrációs vonal, amelynek többféle funkciója, megjelenése, értelmezése és hatása van, ezek következtében pedig több lehetséges meghatározása is lehetséges. A mindennapi szóhasználatban ország- vagy államhatárnak, esetleg röviden határnak nevezik a fenti vonalon kívül a határvonalnak azt a közvetlen környezetét is, ahol az országhatárhoz kapcsolódó intézmények, objektumok (például határátkelőhelyek) is megvalósulnak. Elméletileg az országhatár az ország területének legszélével egybeeső, annak mentén haladó, a felszínre (talaj ill. vízfelület) merőleges, egymással zártan illeszkedő képzeletbeli síkok sorozata. A síkok és a felszín metszésében kirajzolható vonal a határvonal. A határvonal bizonyos szempontból meghatározott rövidebb részei a határszakaszok.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: M2-es autópálya (Nagy-Britannia) - Díjfizetés Magyarország autópályáin - A3-as autópálya (Románia)
04. hét[szerkesztés]
A Interstate 40, autópálya az Amerikai Egyesült Államok interkontinentális-autópályái közé sorolható, ugyanis kelet-nyugat irányban átszeli az országot. Hossza több mint 4.000 kilométer és ezzel a leghosszabb autópályák között is szerepel. Útvonala során 8 államot és 25 nagyobb várost érint, valamint 24 egyéb Interstate-autópályával is kereszteződik az útvonala. Az autópálya a Kalifornia állambeli Barstow városból indul. Needles Freeway az autópálya beceneve, sokan ugyanis így emlegetik, főleg Kaliforniában. A nevét Needles városáról kapta, ez az autópálya ugyanis a település főútja. Itt lépi át a California-Arizona határvonalat. Californiai hossza 249 kilométer. Arizona államban 578 kilométer hosszan halad keresztül, közvetlenül a Grand Canyon mellett. Útvonala során érinti a Grand Canyon Nemzeti Parkot is.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Országhatár - M2-es autópálya (Nagy-Britannia) - Díjfizetés Magyarország autópályáin - A3-as autópálya (Románia)
05. hét[szerkesztés]
Az A30 (németül: Bundesautobahn 30, rövidebben: BAB 30, vagy A30) egy autópálya északnyugat Németországban. Hossza: 129 km. A holland határtól indul, nyugat-keleti irányban halad. A holland határnál csatlakozik az A1-es autópályához. Az A30-as egy nagyon fontos szerepet betöltő autópálya, hiszen kapcsolatot teremt Amsterdam és Berlin között. Az út része az E30-as európai útnak. Az A30-as autópálya a holland A1-es autópálya folytatásaként épült meg Nordhorn és Bad Bentheim között. Az autópálya kelet felé haladva először az A31-es autópályát keresztezi Schüttorf közelében, ahol a Ruhr-vidék felé (délre) és Emden felé (északra) haladhatunk. Tovább haladva Rajna és Osnabrück közelében keresztezi az A1-es és az A33-as. Az A1-es csomópontnál Bréma (északra) és Münster (délre) felé haladhatunk, míg az A33-as csomópontnál Bielefeld felé. Körülbelül 50 kilométerre keletre Bad Oeynhausennél végződik az út. Innen építési munkálatok miatt a forgalmat a B61-re terelik. Az út keresztülhalad Bad Oeynhausenen. Itt csatlakozhatunk az A2-es autópályához.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: I40-es autópálya (USA) - Országhatár - M2-es autópálya (Nagy-Britannia) - Díjfizetés Magyarország autópályáin
06. hét[szerkesztés]
Románia EU-csatlakozást követő első hat év fejlesztési elképzelései szerint a főképp magyarok lakta Hargita megye jelenleg elhanyagolt infrastruktúrája látványos fejlődésen megy keresztül: modernizált és gyorsforgalmi utak mellett nem kizárt, hogy Csíkszeredából Székelyudvarhely felé autópálya vezet majd. Az észak-erdélyi autópálya a megyét mintegy ötven kilométerrel elkerüli majd, de az utóbbi időben annyira megnőtt a befektetők érdeklődése a megye iránt, hogy az illetékesek hajlandók finanszírozni a térséget az autópályába bekötő gyorsforgalmi utakat. Ezek a kétszer kétsávos utak Székelyudvarhelyen át Csíkszeredába, illetve a Libán-tetőn át Gyergyószentmiklósra vezetnének. Előfordulhat azonban, hogy a megye felé nem is gyorsforgalmi út, hanem autópálya vezet majd, a román kormány ugyanis szeretne Moldvának is összeköttetést biztosítani az észak-erdélyi autópályához, így az elképzelések úgy találkoznának, hogy ez Székelyudvarhelyen és Csíkszeredán át Csíkszépvíz felé folytatódna a moldvai Bákó irányába. Mindenesetre a Csíkszereda–Székelyudvarhely autópálya egyelőre csak ötlet, sem tervei, sem pedig megvalósíthatósági tanulmányai nem készültek el.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: A30-as autópálya (Németország) - I40-es autópálya (USA) - Országhatár - M2-es autópálya (Nagy-Britannia)
07. hét[szerkesztés]
Az Intertoll egy autópályaépítések finanszírozásával és a megépített autópályák üzemeltetésével foglalkozó nemzetközi vállalat. A cégnek Dél-Afrikában, Magyarországon és Lengyelországban vannak érdekeltségei. Jelenleg Magyarországon az M5-ös és az M6-os autópályák üzemeltetését végzi. Az Intertollt Dél-Afrikában alapították az 1980-as években. Az első cég által üzemeltetett autópálya 1984-ben nyílt meg. A cég 21 autópálya-szakaszt üzemeltet az afrikai országban. Az Intertoll európai részlegét 1998-ban hozták létre, bár a vállalat már korábban megjelent Magyarországon. Az Intertoll Europe Zrt. székhelye jelenleg is Budapest. 2008 óta a lengyel A1-es autópálya egyik szakaszának díjszedését és üzemeltetését is az Intertoll végzi. A cég tervei között szerepel a szlovákiai és lengyelországi autópályák elektronikus díjszedési rendszerének kiépítése, illetve egy szentpétervári díjas útszakasz üzemeltetése is.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Románia autópályáinak listája - A30-as autópálya (Németország) - I40-es autópálya (USA) - Országhatár
08. hét[szerkesztés]
A Pont de Avignon, azaz az avignoni híd (franciául: Pont Saint-Bénezet) a legismertebb híd Franciaországban. Dél-Franciaországban található, a Rhône folyót ívelné át. Igazából csak egy fél híd, mert annyiszor vitte el az áradat, hogy a 18. században (egy áradás elsodorta a nagyobbik részét, de a városhoz közelebb eső fele megmaradt) megunták az újjáépítését. A híd eredetileg áthidalta a Rhône folyót, Avignon és Villeneuve-lès-Avignon között. Eredeti hosszát 1171. és 1185. között építették (900 m), de az árvizek miatt elszenvedett beomlások miatt sokszor újjá kellett építeni. Később ez egyre inkább veszélyessé vált, a pótlóanyagok, pl. rozoga fából készült szekciók miatt.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Intertoll - Románia autópályáinak listája - A30-as autópálya (Németország) - I40-es autópálya (USA)
09. hét[szerkesztés]
Franciaország nagyon fejlett úthálózattal rendelkezik (12 000 kilométer, 7450 mérföld). Európában itt található a leghosszabb úthálózat, amely behálózza az ország összes települését. Az autópályák jelzése kék alapon feltüntetett autópálya logóból áll.
Az autópályák aránya is igen magas, Auvergne régió kivételével nagyon sűrű hálózatot alkotnak. Túlnyomó többségük magán kézben van és fizetősek. Az árak általában a megtett távolság függvényében változnak: az autópályára felhajtáskor egy jegyet kell húzni, amelyet lehajtáskor a fizető kapunál le kell adni, és ez alapján számolják ki az autópályadíjat. Ha a felhajtáskor kapott kártya elveszett (vagy, ha lejárt, azaz 3 napnál régebbi), a legtávolabbi felhajtótól számolják az útdíjat. Az árak európai viszonylatban elég magasak, de nagy különbségeket mutatnak.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Pont d'Avignon - Intertoll - Románia autópályáinak listája - A30-as autópálya (Németország)
10. hét[szerkesztés]
A déli autópálya (röviden: DAP) egy egykori tervezett gyorsforgalmi út Magyarország déli határai mentén. Az út megépítésének ötlete az 1990-es rendszerváltást követően merült fel. A körülbelül 700 kilométer hosszú út Magyarország leghosszabb autópályája lett volna, megépítésére egy részvénytársaság is létrejött. A vállalkozás több éven át hiába kísérletezett az út engedélyeztetésével és nem sikerült megteremteni az útépítés pénzügyi feltételeit sem. A déli autópálya végül csak terv maradt. Napjainkra ugyan rövidebb gyorsforgalmi útszakaszok már megépültek az egykori nyomvonal mentén, de a teljes déli autópálya megépítése továbbra sem valószínű.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Franciaország autópályái - Pont d'Avignon - Intertoll - Románia autópályáinak listája
11. hét[szerkesztés]
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - NIF Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Rt.) 100%-ban a Magyar Állam tulajdona, a tulajdonosi jogok gyakorlója a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium. Állami tulajdonú fejlesztő társaságként - elsősorban társadalmi igényeket kiszolgálva - gazdasági és közlekedési szakmai programokat valósítanak meg. Beruházói - gyorsforgalmi utak, közutak, vasútfejlesztés - feladataikat költséghatékonyan végezik, megteremtve mindenki számára az európai színvonalú közlekedés lehetőségét.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Déli autópálya - Franciaország autópályái - Pont d'Avignon - Intertoll
12. hét[szerkesztés]
Az A8-as (németül Bundesautobahn 8, rövidítve A8, vagy BAB 8) egy németországi autópálya, ami a luxemburgi határtól Karlsruhe, Stuttgart és München mellett elhaladva éri el az osztrák határt Salzburg közelében. Az A8-as egyike a legfontosabb délnémet autópályák egyikének, illetve Közép-Európában is jelentős szerepet tölt be, mint nyugat-keleti útvonal. A Magyarországról érkező autósok is leggyakrabban az A8-ast veszik igénybe az A3-as mellett, amely Passaunál végződik. A terheltsége a jövőben várhatóan csökkenni fog a vele nagyjából párhuzamosan épülő A98-as átadásával. Télen, illetve a nyári szabadságolások idején nagy forgalmi dugók szoktak kialakulni több szakaszán is. A Felső-Bajorországon áthaladó szakasz ugyancsak gyakran a híradásokban, mint Németország egyik legmagasabban fekvő Autobahn-ja, ahol a havazás gyakran bénítja a közlekedést. Az A8-as történetében az első kapavágást 1934. március 21-én tette meg Adolf Hitler Unterhachingban, mint az első szakasz (München-Salzburg) építésének elindító aktusaként. A munka fő nyitánya volt az úgynevezett „Munkacsata” megindulásának, egyidejűleg még 22 másik helyen kezdődött meg az Autobahnok építése a Német Birodalomban.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - Déli autópálya - Franciaország autópályái - Pont d'Avignon
13. hét[szerkesztés]
Az M7-es autópálya délnyugat felé haladva Budapestet köti össze Letenyével. Az autópálya az alábbi városok mentén halad: Érd, Székesfehérvár, Siófok, Nagykanizsa. Az M7-es autópálya részét képezi az V. számú helsinki folyosónak, melynek az a célja, hogy az Adriai-tenger kikötői és a kelet-európai országok között létesítsen közúti kapcsolatot. Az M7-es autópálya Letenyétől nyugatra a 228. kilométer szelvénynél kettéágazik, az M7-es ágon a horvát, míg az M70-es ágon a szlovén határig utazhatunk.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: A8-as autópálya (Németország) - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - Déli autópálya - Franciaország autópályái
14. hét[szerkesztés]
Az Aquitania híd (franciául: Pont d'Aquitaine) egy franciaországi autópályahíd. Az Bordeaux-t elkerülő A630-as autópálya és az E5-ös európai út részeként Bordeaux-tól északra ível át a Garonne folyó fölött. Ez a híd a Garonne utolsó hídja, mielőtt a folyó elérné a Gironde-t. Bordeaux az Atlanti-óceántól 110 kilométernyire fekvő kikötőváros. A hajók a néhol több kilométer széles, északnyugat-délkelet irányban húzódó Gironde-on keresztül képesek felhajózni a városig. A Gironde és az abba torkolló Garonne volt évszázadokon át Bordeaux legfőbb közlekedési útja. A második világháború befejeződéséig Bordeaux belvárosa és az óceán között egyetlen híd sem épült, hogy a hidak ne akadályozzák a hajók közlekedését. Az első bordeauxi hidat 1822-ben adták át. A két part közötti összeköttetést a századfordulón a mai hídtól kissé délre felépített lebegőkomppal próbálták meg biztosítani. A hidat 1967. április 1-jén adták át a forgalomnak.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: M7-es autópálya (Magyarország) - A8-as autópálya (Németország) - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. - Déli autópálya
15. hét[szerkesztés]
A 4-es számú Interstate autópálya egy Florida államon belül található kelet-nyugat irányú autópályája. Tampa várost köti össze Daytona Beach várossal. Dayton Beach-nél becsatlakozik az I-95-höz. Hossza 212,95 km (132,3 mi). Az utat az FDOT tartja fenn. A Floridai Közlekedési Tanács a 400-as számú útnak is számontartja. Összesen 132 kijárat található rajta. Az I-4 egy diagonális, északkelet-délnyugat irányú autópálya Florida államban. Áthalad Orange County és Seminole County megyéken.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Aquitania híd - M7-es autópálya (Magyarország) - A8-as autópálya (Németország) - Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.
16. hét[szerkesztés]
A szerb autópályák az egykori szocialista tömbben elsősorban Jugoszláviában épültek. Valószínűleg komoly szerepet játszott ebben a nyugati minta, hiszen Belgrád mindig is megőrizte különállását a „béketábortól”, és a nyugati világgal való kapcsolatai is kiterjedtebbek voltak, mint a többi kommunista országnak. Természetesen a növekvő igények miatt már nem volt elég a 2×1 sávos úthálózat teherbírása, ezért újjá kellett építeni, és a legforgalmasabb szakaszokon legalább 2×2 sávos autóúttá vagy inkább autópályává fejleszteni. Jelnleg három autópálya készült el, illetve fekszik tervezőasztalon. Az A1-es Horvátországot köti össze a fővároson keresztül Macedóniával. Az A2-es délről északra haladva, a többségében magyarlakta területeken - a Vajdaságon - vezet el Horgosig, itt rácsatlakozva a magyar M5-ösre. Az A3-as Ništől Dimitrovgrádig, a bolgár határt éri el.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Interstate 4 - Aquitania híd - M7-es autópálya (Magyarország) - A8-as autópálya (Németország)
17. hét[szerkesztés]
Az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt. (röviden: ELMKA) volt az első magyarországi magántulajdonú autópálya-építő vállalkozás. A Győr-Moson-Sopron megyében gyorsforgalmi utakat építő céget 1993-ban alapították. A cég 1996-ban kezdte meg az útdíjszedést az M1-es autópálya Győr és Hegyeshalom közötti szakaszán, ám hamarosan egyre súlyosbodó pénzügyi nehézségek akadályozták a vállalat tevékenységét. Az ELMKA 1999-ben a teljes pénzügyi ellehetetlenülés szélére sodródott, majd egy állami beavatkozást követően szerepkörét vesztvén megszűnt.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Szerbia autópályái - Interstate 4 - Aquitania híd - M7-es autópálya (Magyarország)
18. hét[szerkesztés]
Csehország jelenleg 7 autópályával rendelkezik, a D1, D2, D3, D5, D8, D11 és D47 autópályákkal, valamint több autóúttal, melyek az R betűs jelzést kapták. 878 km autópálya és gyorsforgalmi út üzemel, melyből 500 km az autópálya. A közutak minősége jó, városokban és a főutakon nem jellemzőek a kátyúk. A cseh autópályák is matricás rendszerben működnek: matricát lehet váltani benzinkutaknál, határátkelőknél és postákon is. A határátkelőknél általában mindenféle fizetőeszközt elfogadnak. A közlekedési szabályok és a sebességhatárok többnyire megegyeznek a magyarországival.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: ELMKA - Szerbia autópályái - Interstate 4 - Aquitania híd
19. hét[szerkesztés]
Magyarországon a 2002 előtti közel negyven évben hozzávetőlegesen ötszáz kilométer autópálya épült meg, 2002 és 2008 között szintén félezer kilométernyi hosszúságú sztrádaszakaszt adtak át, ezzel napjainkra már mintegy 1100 kilométeren autózhatunk. Magyarországon az első autópályát, az M1-es és M7-es közös szakaszát 1964-ben építették. A motorizáció alacsony szintje miatt csak lassan haladt a magyar gyorsforgalmi úthálózat fejlődése. Az 1980-as években felpörgött az ütem. Az 1990-es rendszerváltás után leállt az építkezés, majd magánbefektetők bevonásával indult újra. Az úgynevezett autópálya-kereszt elemei 1996 után kezdték elérni a határokat, ekkortól kezdődött a magyar autópálya-hálózat másodlagos elemeinek (M15, M70, M30 stb.) kiépítése.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Csehország autópályái - ELMKA - Szerbia autópályái - Interstate 4
20. hét[szerkesztés]
Az M43-as autópálya jelenleg 3,2 km hosszú, az M5-ös autópályától az 5-ös főútig (Szeged-észak) tart. A kétszer kétsávos utat 2005. december 10-én adták át az M5-ös autópálya Kiskunfélegyháza-Szeged szakaszával együtt. Az út további része az M5-ös–Szeged–Makó–Nagylak útvonalon halad majd. A Makóig tartó, kétszer kétsávos szakaszt, és a főúti visszakötést a 43-as főútra várhatóan 2010 augusztusában adják át. A Makótól az országhatárig tartó, kétszer kétsávos szakasz építése várhatóan 2012-ig fejeződik majd be. Jelenleg a Szeged és Makó közötti szakaszon zajlanak az építkezések. A román határt átlépve – az E68-as európai korridor folytatásaként – Bukarest felé mehetünk az A1-esen.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Magyarország autópályái - Csehország autópályái - ELMKA - Szerbia autópályái
21. hét[szerkesztés]
Az M5-ös autópálya Budapestről délkelet felé haladva Kecskemétet, Szegedet (valamint a röszkei határátkelőt) kapcsolja össze a fővárossal. Ez volt Magyarországon a harmadik autópálya, amely elérte az országhatárt. Az autópályát az 1980-as években kezdték építeni, a szerb határt 2006 márciusában érte el. 1996-ban a pálya 35 évre az AKA Rt. tulajdonába került, ám a magas útdíjak okán kibontakozó közelégedetlenség miatt az állam 2004-ben az út részleges felvásárlására kényszerült. Az autópálya egésze a 10-es, míg Budapest és Szeged-Észak közötti szakasza a 4-es számú európai korridor része. Az M5-ösön fut az M0-s gyorsforgalmi út csomópontja és Újhartyán között az E60-as, Szerbia határáig pedig az E75-ös európai út is.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: M43-as autópálya (Magyarország) - Magyarország autópályái - Csehország autópályái - ELMKA
22. hét[szerkesztés]
Az I-25-ös Interstate autópálya az új-mexikói Las Cruses városát köti össze a wyomingi Buffallo városával. Hossza nem sokkal haladja meg az 1700 kilométert (1060 miles). Útvonala során olyan nagyobb városokat érint, mint El Paso, Albuquerque, Las Vegas, Denver illetve Cheyenne. Az út az I-10-es autópálya Las crusesi leágazásánál indul. Rögtön az elején egy elágazás található a 70-es és a 180-as US-autópályákra. Innentől kezdve egészen Albuquerque-ig szinte nem is található rajta kijárat, pihenőhely, alagút, vagy éppen híd.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: M5-ös autópálya (Magyarország) - M43-as autópálya (Magyarország) - Magyarország autópályái - Csehország autópályái
23. hét[szerkesztés]
A Nagybánya–Nyíregyháza autópálya (románul: Autostrada Baia Mare–Nyíregyháza) egy a jövőbeli, tervezett román-magyar infrastruktúra eleme közé sorolható. Az út több részre tagolható, ezért előfordulhat, hogy Nagybánya–Szatmárnémeti–Vaja–Nyíregyháza autópályának nevezik, az amúgy rövidebb nevű autópálya-korridort. Ezt az utat három nagy szakaszra oszhatjuk. A román kormány tervei szerint 2009-ben elkezdődhet a régészeti feltárás és még ez év nyarán, illetve 2010 tavaszán megkezdődhetnek az út munkálatai.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: Interstate 25 - M5-ös autópálya (Magyarország) - M43-as autópálya (Magyarország) - Magyarország autópályái
24. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
25. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
26. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
27. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
28. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
29. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
30. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
31. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
32. hét[szerkesztés]
A Kőröshegyi völgyhíd az M7-es autópálya viaduktja, Magyarország leghosszabb hídja. A Balaton déli partjával párhuzamosan fut, a Somogy megyei Zamárdi és Balatonszárszó között, Kőröshegy déli szomszédságában. 2007. augusztus 8-án adták át a forgalomnak. 1872 méter hosszú, legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert (23,80 m). A híd az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó közötti részén fekszik. A híd tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A híd és a pálya szerkezetét mindkét végéről indítva, egyszerre építették: különleges technikai érdekessége, hogy 2-2 pillér kúszózsalus technológiával, toronydarus kiszolgálással, a felszerkezet pedig két támaszon átívelő acél segédhídszerkezeten függő zsaluzókocsikkal, szabadbetonozásos technológiával készült. Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek:
33. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
34. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
35. hét[szerkesztés]
36. hét[szerkesztés]
Az M3 autópálya kelet felé haladva Nyíregyházával és az északkeleti országrésszel köti össze Budapestet. Az autópálya az V. számmal megjelölt Velence–Trieszt–Ljubljana–Budapest–Lviv–Kijev irányú közép-kelet európai közlekedési folyosó része, ezért fontos kelet-nyugati tranzitszerepet tölt be az áruszállításban. Az autópálya a magyar autópálya- és úthálózat egyik fontos ütőere, a délnyugat-északkeleti átlós irányú fő közlekedési vonal Budapesttől keletre eső részét alkotja. Ukrajnán keresztül Kelet-Európa, Szlovákián keresztül pedig északkelet-Európa országai felé teremt gyorsforgalmi közúti kapcsolatot. Jelenleg Budapest és Nyíregyháza között üzemel 2x2 forgalmi sávval és 1-1 leállósávval. A Nyíregyháza–Vásárosnamény közötti szakaszt 2010-ig tervezik megépíteni. Vajáig autópályaként, onnan autóútként, majd Vásárosnaménytól M34-es néven Záhonyig, M3 néven pedig a barabási ukrán határátkelőig. A Debrecen felé haladó M35-ös leágazása 2006 végére készült el.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek: ?
37. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
38. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
39. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
40. hét[szerkesztés]
A Megyeri híd (nem hivatalosan az M0-s északi Duna-hídja) egy híd a Duna felett, mely Újpestet köti össze Budakalásszal a Szentendrei-szigeten keresztül. A híd a magyar fővárost elkerülő M0-s autóút 2. számú főút és 11. számú főút közti szakaszának része, mely áthalad a Szentendrei-sziget és a Szentendrei-Duna-ág felett is. A híd valójában 5 híd (9 hídszerkezet) együttese, melyek közül a legnevezetesebb a Nagy-Duna-ág felett átívelő 591 m hosszú hídszerkezet, amely az ország első igazi ferdekábeles hídja. A híd összesen 1861 méter hosszú, Budakalász és Újpest között húzódik. Építési költsége 63 milliárd forint volt. A Szentendrei-Duna-ág felett acél gerendahíd, a Duna fő ága felett ferdekábeles acélhíd épült, az árterek és a sziget felett feszített vasbeton szerkezete van. A hídon irányonként 2 forgalmi sáv került kialakításra az átlagosnál szélesebb leállósávokkal, melyek később forgalmi sávvá alakíthatóak. Déli oldalára gyalogutat, északi oldalára kerékpárutat építettek, ami közvetlenül kapcsolódik a nemzetközi EuroVelo6 kerékpárútvonalhoz. A hídnak környezetvédelmi okokból nincs lejárója a Szentendrei-szigetre: a környező terület Budapest fő ivóvíztermelő bázisa, és az esetleges szigeti forgalom súlyosan veszélyeztetné az egészséges víz termelését, valamint a szigeten élő különleges növényfajokat. Ugyanezen okból a tervezéskor különös figyelmet fordítottak a csapadékvíz elvezetésére. A Lupa-sziget, és Békásmegyer védelme érdekében zajvédő fallal látják el a híd bal parti szakaszát, a forgalmi irányok közt hálót helyeztek el, hogy a szembejövő forgalom fényszórófényei ne zavarják a közlekedésben résztvevőket.
A portálon legutóbb megjelent szócikkek:
41. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
42. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
43. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
44. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
45. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
46. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
47. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
48. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
49. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
50. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
51. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
52. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
53. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!
2010[szerkesztés]
1. hét[szerkesztés]
Ehhez a héthez még nem adtak meg cikket. Írj cikkajánlót!