Wikipédia:Javaslatok jó szócikkekre/Goldziher Ignác

Lezárva, a jószócikk státuszt nem kapta meg. - Tündi ^vita 2016. augusztus 11., 12:02 (CEST)

Goldziher Ignác

„Én, a jelölő igazolom, hogy a jelölt szócikk megfelel a „jó szócikk” kritériumainak”. –*feridiák ^vita 2016. július 26., 12:15 (CEST)

Kezdete: 2016. július 26.,
vége: 2016. augusztus 9. 12.15

Állásfoglalások

Bővebb információ a Wikipédia:Jószócikk-státusz elnyerésének folyamata oldalon.

• Már ott nem stimmel, hogy Irodalom, Lásd még és Külső hivatkozások vannak Források, Kapcsolódó szócikkek és További irodalom helyett. Biztos jó játék ez, hogy rányomunk egy névre, aztán "hadd szóljon". Gyurika ^vita 2016. július 29., 11:48 (CEST)
•  ellenzem, lásd a Forrásoknál leírtakat. – Hkoala 2016. július 29., 18:28 (CEST)
•  ellenzem, sajnos egyet kell értenem a forrásproblémákkal. – Némo ^(Morgóhely) 2016. augusztus 3., 21:30 (CEST)
•  ellenzem Rettenetesen hiányos, a legjelentősebb tudományos igényű elemzések az életéről nem szerepelnek források között (pl. (Simon Róbert). A külső hivatkozások a WP:FELÉP szerint is értelmezhetetlen.
•  ellenzem Szerintem nem is annyira a forrásokkal van a gond, hanem egyszerűen rövid, nem tárgyalja a kellő szinten az illető élettörténetét. – Történelem p^{Was gibt's Neues?} 2016. augusztus 11., 11:26 (CEST)

Megjegyzések és kérdések

Forma és stílus

Tartalom

Források

Egyes részek (leszámítva a rövidítések feloldását) szó szerinti egyezést mutatnak a Terebess Ázsia-lexikonnal, például ez: " Az általános vallástörténet szempontjából legjelentősebb, a régi héber társadalom és mitológiai hagyomány kapcsolatáról írt korai munkájában G. az evolucionista és a szimbolikus- mitológiai irányzat egyeztetésére tett kísérletet és lényegében a szigorú történeti kritika eszközeit alkalmazta a biblikus vallási hagyomány vizsgálatában, egyben pedig vitába szállt E. Renan a sémi népek igazi mitológiai-vallási kreativitását kétségbe vonó nézeteivel. Későbbi, javarészt német nyelvű és elsőként Németországban megjelenő munkái zömében az európai iszlámtudomány megteremtésén fáradozva G. alapvető megállapításokra jutott a Korán belső fejlődése, az iszlám és a zsidó-keresztény hagyomány viszonya, a muszlim hagyomány és írásmagyarázat fejlődése tárgyában. Beható tanulmányokat szentelt ezen túl olyan témáknak, mint a muszlim hittudomány fejlődése, az iszlám szektáinak és irányzatainak históriája, az arab költészet értékeinek feltárása. Mint a zsidó tudományoknak is jelentős művelője, G. számos munkát szentelt a zsidóság önértelmezésével összefüggő vallástörténeti kérdések feltárásának, elméleti írásaiban pedig az összehasonlító vallástudomány evolúciós irányzatának filológiailag megalapozott kritikai szemlélete mellett foglalt állást és sokat tett a modern vallástudományi szemlélet magyarországi megismertetéséért is." – Hkoala 2016. július 29., 18:27 (CEST)

Ez Petej jóvoltából került bele 2010-ben. Gyurika ^vita 2016. július 29., 18:38 (CEST)

---

---