Weinréb Fülöp

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Weinréb Fülöp
Budapest legkeskenyebb háza (hátsó homlokzata 550 cm, Döbrentei u. 22.)
Budapest legkeskenyebb háza (hátsó homlokzata 550 cm, Döbrentei u. 22.)
Született1863. augusztus 12.
Valkóc
Elhunyt1934. március 24. (70 évesen)[1]
Budapest I. kerülete
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaépítész
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Weinréb Fülöp témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Weinréb Fülöp (Valkóc, 1863. augusztus 12.[2]Budapest, 1934. március 24.)[3] építész, a magyar szecesszió jelentős képviselője a millennium környéki időszakban.

Élete[szerkesztés]

Zsidó családban született, mint Weinréb Sámuel kocsmáros és Fuchs Mária fia. 1895-ben Spiegel Frigyessel (1866-1933) építészirodát nyitott Budapesten. Néhány évnyi közös munka után, 1900 körül elváltak útjaik, viszont 1902-ben együtt lettek a Magyar Építőművészek Szövetsége alapító tagjai, Weinréb pedig a Fészek Klub tagja lett. A Tanácsköztársaság idején őt is megbízták szakmába vágó szereppel, így annak bukása után néhány évre a nejével, Spiegellel, Molnár Ferenccel és Karinthy Frigyessel együtt Nagyváradra költözött, ahol megalakították az emigránsok baráti társaságát.

1923-ban tért vissza Budapestre, tíz évvel később elhunyt, halálát szívizom-elfajulás okozta.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található.

Magánélete[szerkesztés]

Házastársa Planer Anna Hermin (1863–1930)[4] volt, Planer Bernát székesfehérvári orvos és Schlesinger Lujza lánya, akivel 1893. március 28-án Budapesten kötött házasságot.[5]

Épületei[szerkesztés]

Kosztolányi Dezső emléktáblája az Üllői út 21. sz. házon
  • VIII. kerület, Rákóczi út 69. a Makkhetes kocsmát befogadó földszintes ház helyén 1896-ban itt épült meg az általuk tervezett ötszintes bérház, kétszintes üzlethelyiségekkel. Weinréb főleg az épületszerkezeteket, míg Spiegel a kreatív munkát tervezte.[6]
  • VI. Izabella utca 94-96., Lindenbaum-házak, 1896-1897, Spiegel Frigyessel. A két épület egyike egy felújításnak köszönhetően régi fényében látszik, a másik még megmentésre vár.[7]
  • VI. kerület, Bajcsy-Zsilinszky út 63. – Jókai utca 40., átjáróház,[8][9] 1897, Spiegel Frigyessel közösen. A Nyugati téri felüljáró közelében épült a város egyik első szecessziós lakóházaként
  • IX. kerület, Üllői út 21., lakóház 1897–1898, Spiegel Frigyessel közösen, az Üllői-úti fák című Kosztolányi Dezső-vers keletkezési helye (1906), a költő egykori lakása[10]
  • I. kerület, Várkert rakpart 16. – Döbrentei u. 22., a főváros legkeskenyebb (elülső – a Dunára néző, szélesebb – homlokzata 620, a Tabánra néző pedig csak 550 cm széles), neogótikus háza, az Erzsébet híd budai hídfőjétől északra, Spiegel Frigyessel közösen épített lakóház, 1898[11]
  • XIII. kerület, Váci út-Árbóc-Visegrádi-Süllő utca tömbje 1896-97-ben, Spiegel Frigyessel közösen. Szoba-konyhás munkás lakóházak (tizenháromház és hétház).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]