Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev
Vladimir A. Obruchev (timbre soviétique).jpg
Született 1863. október 10.
Klepenyino
Elhunyt 1956. június 19. (92 évesen)
Moszkva
Állampolgársága
Gyermekei Dmitriĭ Vladimirovich Obruchev
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Sztálin-díj
  • Lenin-rend
  • Szocialista Munka Hőse
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje
  • Emlékérem az 1941-1945-ös Nagy Honvédő Háborúban való bátor részvételért
  • Szent Vlagyimir-rend 4. fokozata
  • Medal "In Commemoration of the 800th Anniversary of Moscow"
  • Medal In memory of Alexaner III
  • Gold medal of Academy of Sciences of the USSR of A. P. Karpinsky
  • Munka Vörös Zászló érdemrendje (1938)
Sírhely Novogyevicsi temető

Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev aláírása
Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev témájú médiaállományokat.

Vlagyimir Afanaszjevics Obrucsev (oroszul: Владимир Афанасьевич Обручев; Klepenyino, 1863. október 10.Moszkva, 1956. június 19.) orosz geológus, geográfus, felfedező; a Szovjet Tudományos Akadémia tagja (1929), a Szovjet Földrajzi Társaság tiszteletbeli elnöke, a Szocialista Munka Hőse. Egyike volt az orosz tudományos-fantasztikus irodalom első íróinak.

Élete[szerkesztés]

Obrucsev a szentpétervári Bányászati Intézetben végzett 1886-ban. Még ebben az évben a Kaszpi-tengeren túli vasútvonal építésénél kezdett dolgozni mint geológus. 1886–1888 között három expedíciót is vezetett Közép-Ázsiában, a terület földtani viszonyainak a megismerésére. Utoljára erre a területre 1928-ban tért vissza a Szovjet Tudományos Akadémia megbízásából. 1889 és 1891 között Szibériában dolgozott Irkutszkban. 1892 és 1894 között részt vett egy expedícióban, amelynek célja Mongólia és Észak-Kína földtani viszonyainak a megismerése volt. 1905 és 1914 között Dzsungáriában kutatott, a mongol Altaj-hegységtől délre. Élete folyamán számos intézményben töltött be oktatói, kutatói szerepet: volt a Tomszki Állami Műszaki Egyetem professzora (1919–1921), a szimferopoli Taurida Egyetem oktatója (1918–1919), a moszkvai Bányászati Akadémia oktatója (1921–1929), a Szovjet Tudományos Akadémia állandóan fagyott területek kutatásával foglalkozó bizottságának a tagja (1939-ig), továbbá a Szovjet Tudományos Akadémia Földtani és Földrajzi Osztályának vezetője (1942–1949).

Tapasztalatait számos könyvben és tanulmányban örökítette meg, behatóbban foglalkozott a Közép-Ázsiában található lösz keletkezésével, Szibéria eljegesedésével és tektonikai, geológiai felépítésével. Kutatásaiért számos kitüntetésben részesült. A szovjet tudományos-fantasztikus irodalom megteremtőjének lehet tekinteni. Utazás Plutóniába című regénye (eredeti címe Плутония, Plutonyija) először 1924-ben jelent meg és több kiadást is megért, és mind a mai napig népszerű. Az obrucsevit nevű ásvány, egy hegyes terület Tuvában, egy hegyvidék a Vityim folyó felső folyásánál, egy oázis az Antarktiszon, egy kráter a Holdon viseli a nevét.

Obrucsev magyarul is megjelent művei[szerkesztés]

  • V. A. Obrucsjevː A hegyek és a szárazföldek keletkezése; ford. Wessely László; Szikra, Bp., 1949 (Marxista ismeretek kis könyvtára)
  • Középázsia hegyein és sivatagjain át; ford. Sándor Endre; Művelt Nép, Bp., 1950
  • Ismerkedés a geológiával; ford. Dessewffy Olivér; Művelt Nép, Bp., 1951 (Ember és világ)
  • Utazás Plutoniába. Regény; ford. Gellért György; Ifjúsági, Bp., 1954
  • Utazás Plutóniába. Fantasztikus képregény; szöveg, rajz Zórád Ernő; Táltos, Bp., 1983