Vita:Románia megyéi/Archív01

Nem tudom, miért kell magyar helyesírással írni Dolj és Gorj megyék nevét? A kiejtés tényleg "Dolzs" és "Gorzs", de ez nem ok az átírásra. A megyék Románia déli részén terülnek el, hagyományos magyar nevük nincs. --Hkoala 2006. május 10., 20:20 (CEST)

Hát igen, szerintem Szucsáva se nagyon, Valcsáról, Mehedincről nem is beszélve... - Gaja ✉ 2006. május 10., 23:19 (CEST)

Ezen én is elgondolkoztam. Lehet hogy át kell helyezni az egészet. Tőlem átrakhatjátok, de akkor javítani kell a megyék listáját és a romanmegye sablont.lakeof 2006. május 11., 20:36 (CEST)

Rendbe kell tenni

Nekiállok rendbetenni. Mindez időigényes, ezért kérem, hogy ha lehet ne kapkodjon bele senki a következő pár napban, csak ha az alábbiakra tekintettel teszi. A következőket fogom tenni.

1. A megyék és a székhelyek nevét az akadémiai szabályzatnak megfelelően a román leírásra cserélem.
2. A cikkek elsődleges címe a hivatalos román név lesz, a többi átirányítás lehet.
3. Ahol tudok forrással igazolt magyar névről, ott azt mellé teszem.
4. Ahol nem ismerem az állítólagos magyar név forrását, azt törlöm.
5. Aki tud általám törölt, illetve nem megadott magyar nevet forrással, az bátran tegye hozzá.

Köszönöm.

--Peyerk 2007. július 27., 16:52 (CEST)

Köszi hogy nekiállsz, de! Szerintem elég egyszerű az ügy: amely megyék egykor Magyarországhoz tartoztak, azoknak van járatos és megszokott magyar elnevezése, ott feltétlenül ezt használjuk! (A táblázatban a magyar név mögött természetesen meg kellene adni a román nevét is!)

Azoknál a megyéknél, amelyek nem tartoztak Magyarországhoz, azoknak általában nincs is magyar nevük, ilyenkor egyszerű. Néhány Kárpátokon túli megye lehet csak kérdéses, amelyeket néha lehet valamilyen átaírásban olvasni. Pl.: Szucsáva, Nyámc (így láttam valahol leírva), illetve Konstanza (nekem mindig ez a németes alak jön elő), stb. Ezen gondolkodhatunk, de a lényeg, hogy egységes legyen a végeredmény!

A szócikkek elnevezése szerintem így lenne korrekt: "Kovászna megye (Románia)", stb., és legyen egy Covasna szócikk, ami ide irányít! Véleményetek?

Kabóca 2007. augusztus 27., 08:20 (CEST)

Köszönöm a bíztatást, meg a segítség-kísérletet is. De! Amit leírtál, az egy tapodtat sem vitt előrébb. Annyit eddig is tudtunk, hogy vannak az egykori magyar megyenevek, amiket lehet használni, meg hogy vannak a Kárpátokon túli megyék, amelyek némelyikének van van, másoknak nincs.

Már mások is felhoztak elképesztően kinéző "fonetikusan" átírt, valójában egyáltalán nem magyar neveket, csak megbízható támpontunk nincs arra, melyik valódi, és melyik saját "alkotás".

Ami "Konstanza" esetét illeti, ott szó sincs magyar névről, hanem egy németes helyesírási változatról csupán, ami vélhetően a létező Konstanz német város nevéből indul ki. Egyébként magyar névként teljesen megalapozatlan.

--Peyerk 2007. augusztus 27., 11:33 (CEST)

Jót röhögtem:))))))))))))– Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 07:52 (CET)

Én kevésbé tudok röhögni ezen. Miután nekiálltam volna, egy EU-s jogszabály (különben a madárinfluenzáról szól) szövegében található, isten tudja honnan vett "magyar" elnevezésekre hivatkozva lett ez a lap olyan, amilyen.

A gáz az, hogy ez elég kemény forrásnak tűnik. Ha nem tudnám, hogyan készülnek ezek a fordítások, akkor nem is zavarna. De sajnos tudom :(

– Peyerk 2007. november 13., 08:09 (CET)

Sziasztok! Szerintem is Erdély és Kelet-Alföld (Partium, Bánát) megyéit kellene magyarul, a Regát megyéit pedig románul megadni. Úgy tudom az utóbbiakat a romániai magyarok is a román nevükön használják. Jó lenne, ha ezt egy romániai szerkesztőnk, pl. Albertistvan/Istvánka is megerősítené. --Adapa 2007. november 13., 08:51 (CET)

Én földrajzot végeztem, 4 év egyetem alatt nem hallottam Kalarász, meg Gyurgyevó megyékről pedig magyar tagozaton tanultam.:). A Mehedinc helyett hallottam viszont Mehádiáról. A Nemc megint röhejes. EU-s jogszabály ide vagy oda lássuk be, ez így ökörség. – Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 08:55 (CET)

Kérdezzük meg erről a most szereplő neveket beíró szerkesztőtársat!

Szólok neki.

– Peyerk 2007. november 13., 09:08 (CET)

http://szabo.adatbank.transindex.ro/– Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 09:15 (CET)

Szerintem a Peyerk által a fejezet elején ajánlott módszer nagyjából ugyanoda fog vezetni, mint az Adapa-féle:

• Erdély, Partium, Bánság: mindkét módszerrel magyar név + a románról átirányítás
• Regát és Dobrudzsa: mindkét módszerrel román név. Esetleg a Gyurgyevó jelenthet problémát, arra nézve ugyanaz a véleményem, mint a lentebb a Moldva északi megyéinél leírtaknál.
• Moldva: déli megyék mindkét módszerrel román név.
• Moldva északi megyéi jelentenek csak valódi problémát: az itt levő helységeknek valamikor volt magyar neve (lásd pl. Karácsonkő), de ez mára eléggé kikopott a köztudatból, nemcsak a magyarországi köztudatból, hanem a romániai magyar köztudatból is. A jelenlegi megyéknek azonban hajdan sem volt magyar neve, mert a jelenlegi megyéket 1965 körül jelölték ki. Ezért én azt javasolom, hogy itt is a román nevet tartsuk meg. – Hkoala 2007. november 13., 12:57 (CET)

A vitához a következőket tenném hozzá, részben ismételve a fenttebb elhangzottakat: 1.az erdélyi és bánsági megyék illetve települések nevének létezik magyar megfelelője a magyar nyelvben, ez tény. Semmi gond azzal, hogy az egyes megyék leírása a magyar megnevezés alatt fut, de hiányolom, hogy a hivatalos román elnevezésről még egy redirect sincs, pedig lássuk be, nincs mindenki tisztában a magyar elnevezésekkel, ezen felül a tájékozódásban és térképolvasásban is sokkal nagyobb segítséget jelentene.

2. a moldvai megyék esetében érdekesebb a helyzet mivel léteznek ugyan magyar elnevezések, de ezek nem fedik le az össze települést, földrajzi helyet. Külön kategória itt a Csángóvidék helyzete, ahol léteznek magyar elnevezések, de ezek erős román ráhatással keletkeztek. Mivel egy ideig a Magyar Királysághoz tartozott számos moldvai település neve románból át lett magyarosítva. A romániai közigazgatási rendszer (mely egyértelműen az I. világháború után jött létre) az újdonsült megyéket a megyeszékhelyek után nevezte el és ha figyelembe vesszük a magyar megnevezéseket és a következetességet, akkor egyértelműen a Nemc és Jász elnevezések helytelenek. Ha pedig a román elnevezéseket akarjuk átmagyarosítani (pld Galaţi-Galac, Suceava-Szucsáva, Brăila-Brajla, Botoşani-Botosány) akkor egy eléggé lehetetlen helyzetet generálunk, hiszen a földrajzi névhasználatban ezek nem elfogadott nevek, térképen, atlaszban (kivételek az 1918 előtti térképek) nem használatosak. A szócikkekbe (elsősorban a városokhoz) be lehet írni, hogy réges-régen:) így is nevezték őket, de megyék esetében semmi esetre sem helyes a használatuk.

3. a havasalföldi megyék esetében jóval kevesebb településnek és földrajzni helynek van magyar neve, így a megyéknek is. A forrásként megnevezett tripodos oldal egy komoly forrásokkal alá nem támasztott lista, amely valószínűleg a szerző nemzeti öntudata egyik fellángolásának eredménye:). Ez esetben szintén a román megnevezéseket javallott használni.

A jelenlegi skizofrén állapotot fel kell számolni és egyfajta konzekvenciát kell belevinni a dologba a gyakorlatiasság és használhatóság figyelembe vételével.– Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 13:49 (CET)

Nem vagyok nyelvész sem térképész, ezért az általam írt cikkeket/sablonokat az ott megjelölt források szerint neveztem el. Ezeknek a forrásoknak a megbízhatósága megkérdőjelezhető, még azoké is, ahonnan az erdélyi magyar neveket vettem. A mai romániai településnevek csak félig-meddig hivatalosak, a valaha magyar fennhatóság alá tartozó területek legutolsó hivatalos névtára pedig túl régi (90 éves). Friss, hivatalos forrás marad az ominózus EU-s dokumentum, illetve román kormányzati honlapokon fellelhető jónéhány moldvai falu magyar neve, pl: GUVERNUL ROMANIEI Departamentul pentru Relatii Interetnice. Egy valami nekem az eddig megírt cikkek alapján elég bizonyosnak tűnik: egységes akadémiai (vagy bármiféle) szabályozás nincs a magyarok lakta szomszédos országok földrajzi neveiről, vagy ha van, az nem nagyon az említett országok magyarságának bevonásával készült.

Az, hogy romániai oktatási intézményekben – legyen az akár magyar tannyelvű is – nem nagyon propagálják a magyar elnevezéseket, pláne kiterjesztésüket magyarok által soha nem uralt vagy lakott romániai vidékekre, nem lep meg.

Az, hogy egyes magyar nevek az idegennyelvűek fonetikus átírásai, még nem érv használatuk ellen. Sok magyarországi helynév is idegenből magyarosodott át, sok erdélyi román településnév pedig a magyar fonetikus átírása, amit az ottlakó magyarok szinte soha, csak a román adminisztráció használ. Sőt, a „román újraegyesítés” alkalmával a legtöbb magyar településnevet, aminek – román ajkú lakosság híján – nem volt román neve, átírták románra, és úgy hivatalosították, pl. Bélafalu -> Belafalău.

A moldvai települések magyar nevei nem nagyon maradtak fenn írásban, tekintve, hogy a moldvai csángóknak kb. 300 éve nincs értelmisége (= magyar papja, tanára). Így mikor azon a területen épkézláb adminisztrációt vezettek be, minden földrajzi nevet román nyelven tettek hivatalossá. Ezekután nem kizárt, hogy az ottani magyarok által használt településnevek némelyike a román változat magyarosításának tűnik, holott lehet, hogy csak a visszamagyarosítása. Csángó településnevek itt és itt.

A 20% feletti magyar etnikumú lakossal rendelkező települések magyar neveit (vagyis ahová magyar helységnévtábla is kikerült) állítólag a Román Akadémia is jóváhagyta, ami mégiscsak valamiféle hivatalosságot jelent.

A hosszútávú megoldást az jelentené, ha a nem csekély létszámú romániai (szlovákiai, vajdasági, ukrajnai stb.) magyar értelmiség megteremtené a maga hivatalos településnévtárát. Pl. Finnországban igen sok településnek van svéd neve, melyeket igen gyakran a nem svédek által készített térképek is feltüntetnek.

Mindenesetre nem tartom provincializmusnak a magyar(os) nevek preferálását, végülis a külhoni magyaroknak, mint a szomszédos országok teljes jogú állampolgárainak miért ne lenne joga a maga hagyományos (vagy kreált) településneveit használni? (pl. a cigányok is kreálnak cigány helyesírás szerinti neveket azoknak a romániai településeknek, ahol népességük eléri a 20%-ot és kitehetik a cigány nyelvű helységnévtáblát, pl. Budeshti).

A legfontosabb szemelőtt tartani, hogy ez a magyar, nem pedig a magyarországi wikipédia. Amíg azonban nincs kellő számú kisebbségben élő magyar felhasználó, addig elég nehéz ilyen dolgokban dűlőre jutni. Hivatalos források és kellő számú érdeklődő wikipédista híján nemigen fogunk hosszútávra szóló konszenzust alkotni. Mellesleg 40 éven keresztül nem volt „divat” Magyarországon határon túli magyarokról beszélni, minden ilyen megnyilvánulás revízionistának volt feltüntetve. Azóta nem voltak látványos kezdeményezések a hiányok pusztán szakmai alapokra helyezett pótlására.

Az, hogy mit a könnyebb megtalálni, nem lehet perdöntő egy név mellett. Átirányításokkal és egyértelműsítő lapokkal minden ilyen technikai akadály leküzdhető.

Én a (valamilyen elfogadható forrásban fellelhető) magyar vagy magyaros neveket támogatom, de óromán területek esetén nem ragaszkodom ehhez. De ha már létezik, akkor mégis inkább a magyar(os) neveket javaslom használni, a többi persze redirekt. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. november 13., 18:59 (CET)

Abban igazad van, hogy mai napig nem létezik egységes álláspont a határontúli magyar földrajzi nevek nevek írására és éppen ezért javasolnám ne tegyük le a sulykot egyetlen javasolt forma mellett sem, hanem használjuk a hivatalos román megnevezést addig, amíg valamilyen hivatalos döntés nem születik ez ügyben. Én NEM a települések neveinek magyarosításáról beszélek, hanem a megyékről, melyek az 1960-as évek tájékán "születtek" és így nagyon nehéz magyar nyelven megfelelősíteni őket. A gond csak ott van, amikor átesünk a ló túloldalára és erőltetjük a magyarítást, fonetikus átírást stb., és megszüljük a wikipédián is használt elnevezéseket. Azért, mert Magyarországon sőt Erdélyben sem volt "divat" az elmúlt 40 évben a magyarsá témája, nem jelenti azt, hogy a gyakorlatiasság és használhatóság terén feláldozzunk valamit, pusztán azért, mert nem magyar. Fentebb is utaltak rá tisztelt szerk. kollégák, hogy egy adott Kárpátokon-kívüli településnek akár több neve is lehet. Kérdem én létezik-e bármilyen döntés a helyes formáról? Hiszen a megyeszékhely, egyben a megye elnevezését is adja. Javasolnám az Adapa és Hkoala által felvázolt nevezéktant bevezetni, legalábbis addig, amíg akadémiai vagy parlamenti (legyen az magyar vahgy román) döntés nem születik a hivatalosan is elfogadott formákról.– Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 19:11 (CET)

Kis belekotyogás. Ez megint valami olyasmi probléma, amellyel nem mi szembesülünk először a történelem folyamán, azaz nem kell kitalálnunk semmi újat. A történettudomány és társdiszciplinái (néprajz pölö) szakirodalmában vezérzsinór a történeti Magyarország területét tekintve az utolsó teljes, és az országos helységnévrendezést (1898–1912) követő egyetlen, 1913-as kiadású helységnévtár. Egy adott települést néprajzi szakirodalomban illik az 1913-as helységnévtárban megadott nevén említeni, ha megszűnt, ha a harmadik nevét viseli már azóta, ha kivált belőle társközsége, ha egyesült valamivel, minden egyes esetben, kivéve természetesen az azóta alakult településeket (ortodoxok ezeknél is jelölhetik az 1913-as kataszter szerinti helyét). Időnként furán hat (pl. „1989-es gyűjtésem helyszíne Rachiş (Oláhrákos, Alsó-Fehér vm.)”, de legalább biztosítja a kataszter egységességét. Ugyanez a helyzet földrajzi mutatók esetében: az egységesség szolgálatában az 1913-as hivatalos neveken tüntetik fel ott is az egyes településeket. Amennyire a fentiekből kiveszem, a száz évvel ezelőtti, ún. történeti Mo. területén lévő toponímák képezik a legkevésbé kérdéses pontot, bár ettől függetlenül láttam már vitát a Wikipédián, hogy burgenlandi települések most németül vagy magyarul szerepeljenek-e. Szerintem ez a történettudományi szokásjog bízvást átemelhető a Wikipédiába.
Ami mármost a történeti Magyarország területein kívül eső településeket és közigazgatási fogalmakat illeti, itt sem kell újrafújnunk a passzátszelet, hála égnek számos helységnévtár jelent már meg kis honunkban, amelyek ezekre is kitérnek és megnyugtatóan tisztázzák abban az értelemben, hogy lelkiismeretes szerkesztők ezeket a kiadványokat használják bátorságosan, ezzel is szarvánál ragadva meg a problémát és vezérzsinórrá avatva az adott kiadványokat. :-) Két recens könyvet illik e vonatkozásban említeni, Lelkes György Magyar helységnév-azonosító szótárát, amely a horvát--szlavónországi és a moldvai településnevek egységesített használatát is lehetővé teszi, valamint Hajdú-Moharos József Magyar településtárát, amely ugyan helyenként pontosításra szorul, de még nagyobb merítésű.
Annak idején volt szerencsém egy moldvai vonatkozású könyv szerkesztésében részt vehetni, és többek között elég sokat birkóztunk a helységnevekkel is, ezért ajánlom bátran például Lelkest, a magam részéről megbízom benne.
Ha érdekel, hogy vannak ezekben adott település- és megyenevek, szívesen állok bárki szolgálatára. Pasztilla 2007. november 14., 20:28 (CET)

Kedves Pasztilla! A településekkel nincs baj, csak a megyékkel. Azokkal is csak azért, mert valaki útjára indított egy (többünk szerint erőltetetten) magyarosított változatot, aminek a forrását azóta sem tudjuk, de a jólneveltség megakadályoz benne, hogy szó nélkül felülírjuk. A lenti konkrét javaslatra érkezett reagálások alapján úgy tűnik, hogy a jelenlevő szerkesztők egyike sem pártolja a regáti (óromán) megyenevek kiejtés szerinti magyarosítását, tehát remélhetőleg sikerül konszenzusra jutni. A szakirodalomra viszont ettől eltekintve szükség van – jó pap holtig tanul –, tehát kérlek, hogy írjál ide megyelistát vagy listákat. – Hkoala 2007. november 14., 20:37 (CET)

Nos. Itt fent több helyütt is folyik elmélkedés településnevekről, ezért vontam be őket, valamint azért, hogy ha már egyszer eleresztem magam e tárgyban, hát írjam le ezt is, mert a településnevekkel igenis baj van, nemrég lehettem tanúja szlavóniai településnevek visszahorvátosításának a Wikipédián. Ami a romániai megyeneveket illeti, a regáti, pontosabban az egykori havasalföldi területen lévő megyék magyarítását az én fenti könyveim sem ismerik, szerintem helyesen teszik, sem kulturális, sem történeti, sem nyelvtörténeti indokai nem lennének. Ami viszont a velünk együtt a Habsburg-birodalomhoz tartozó egykori tartományt, Moldvát illeti, magyar település- és megyeneveket használ mindkét könyv. Íme, a harmadik indok, miért nem tekinthetünk el a településnevek kérdésétől Moldva esetében, mert a magyar névvel a középkor és az újkor óta rendelkező településnevek (Bákó, Jászvásár stb.) voltak névadói ezeknek a bármikor alakult megyéknek, hiába csak az 1960-as években alakultak maguk a közigazgatási egységek. Párhuzamos példa: Szlovákia közigazgatását a közelmúltban átszervezték, de a Košický krajt remélhetőleg pusztán friss alapítása miatt nem Košicei kerületnek, hanem Kassai kerületnek fogjuk fordítani. Szóval, visszatérve, a moldvai megyék és magyar (csángó) vonatkozású településnevek magyarul szerepelnek a helységnévtárakban, és egyet is értek velük és Bennóval: ha mi, magyarok nem, ki fogja hát számon tartani ezen magyar vonatkozású településnevek magyar nevét? Hogy nincs írott forrás róluk, azt nem egészen értem, dugig vagyunk magyar nyelvű moldvai forrásokkal (persze elkelne több is), például a majd hetven éve készült, Lükő-féle Moldva-monográfia, ami egyébként párját ritkítóan kiváló könyv, szintén magyar toponímákkal dolgozik. Szóval a magam részéről, a fenti források támogatását élvezve és meggondolásaikat magamévá téve, magyar megyenévpárti vagyok Moldva tekintetében. Pasztilla 2007. november 15., 07:38 (CET)

Teljesen egyetértek a névtani meglátásaiddal, magam is többször kifejtettem ugyanezt a WP-n. Engedd meg azonban, hogy értetlenségemet fejezzem ki azzal az állítással kapcsolatban, hogy Moldva bármikor is a Habsburg birodalom része lett volna.

– Peyerk 2007. november 15., 10:08 (CET)

Nem a történeti Moldva egészére gondolok, hanem egyes, és elég nagy részeire (Bukovina, Szucsava), amelyek a Habsburg-birodalomhoz kerültek vmikor a 18. században. Ugyanakkor abban igazad van, hogy ez a rész nem azonos a jellemzően csángók lakta Bákó megyével, tehát itt sántít a kapcsolódási pont. Pasztilla 2007. november 15., 10:31 (CET)

Ok, de az nem Moldva, hanem Bukovina. Egyetlen mai megye (Suceava).

– Peyerk 2007. november 15., 10:39 (CET)

Persze, ezért mondom, hogy bicegett nálam. (+Ukrajna). Pasztilla 2007. november 15., 11:41 (CET)

Pasztilla! Leírnád, hogy a te forrásaidban milyen magyar nyelvű megnevezések alatt futnak a moldvai megyék. Köszönöm– Istvánka ^postafiók 2007. november 15., 11:26 (CET)

Amint hazaértem, megteszem, Istenuccse. Pasztilla 2007. november 15., 11:41 (CET)

Az, hogy itt megszólalok, egyértelmű jele annak, hogy függő vagyok, mert szigorú szabadság alatt is visszajárok elolvasni az új dolgokat :)

Amit olvasok, annak nagyon örülök, mert a névhasználat elveinek tisztázásával messzemenőkig egyetértek. A témához érdemben nem kívánok hozzászólni, mert nem értek hozzá, így csak olyat írhatnék, hogy ahol létezik és legalább néhány ember ismeri azt a jelenlegi lakosok közül, ott használjuk a magyar megnevezéseket. Ez szép és hazafias, de nem biztos, hogy a legjobb megoldás. Így inkább csak figyelem a megoldás kialakulását, az elhangzó érveket és ellenérveket. Annyit tennék mégis hozzá, hogy számomra pl. Gyurgyevó teljesen ismerten cseng, biztos vagyok benne, hogy több helyen olvastam, de nem tudom hol.

Az ok, hogy írok az az, hogy megtudjam, miért halott a Wikipédia:Magyar települések műhelye, miközben a téma él és a műhelymunka zajlik, csak más keretek között? Ennek a vitának, a megszülető eredményekkel ott kellene zajlania, hogy eredményei megtalálhatók legyenek, illetve hivatkozási alappal szolgálhassanak a későbbi viták során. Samat ^{üzenetrögzítő} 2007. november 15., 15:52 (CET)

Akad-e valaki tulajdonában Probáld Ferenc:Európa földrajza könyv??– Istvánka ^postafiók 2007. november 15., 18:08 (CET)

Konkrét javaslat

A fenti eszmefuttatásokban több helyen is elkanyarodtunk a megyéktől és a települések nevéről kezdtünk vitát. Ezért az áttekinthetőség kedvéért megpróbálom csoportosítani a megyéket, hogy lássuk, miben van egyetértés, miben nincs. A javaslatom a következő:

Van széles körben ismert magyar név

A szócikk címe legyen a magyar név, a román hivatalosról pedig minden esetben átirányítás.

• Arad
• Beszterce-Naszód
• Bihar
• Brassó
• Fehér
• Hargita
• Hunyad
• Kolozs
• Kovászna
• Krassó-Szörény
• Máramaros
• Maros
• Szatmár
• Szeben
• Szilágy
• Temes

Nincs hagyományos magyar név

A szócikk címe legyen a hivatalos román név, és ha valaki igényli az átirányítást a kiejtés szerinti magyar alakról, akkor legyen az is.

• Argeş
• Brăila
• Călăraşi
• Constanţa
• Dâmboviţa
• Dolj
• Galaţi
• Gorj
• Ialomiţa
• Ilfov
• Tulcea
• Vaslui
• Vâlcea
• Vrancea

Magyar kiejtés szerinti név megegyezik a román névvel

Ezek nem jelentenek problémát.

• Olt
• Prahova
• Teleorman

Van (volt) magyar név, de ez nem mondható közismertnek

Ezt a néhányat vitassuk meg szélesebb körben, a helyesírási kocsmafalon.

• Bákó vagy Bacău
• Buzău vagy Bodza
• Botoşani vagy Botosány
• Giurgiu vagy Gyurgyevó megye
• Iaşi vagy Jász vagy Jászvásár
• Mehedinţi vagy Mehedinc vagy Mehádia
• Neamţ vagy Nemc
• Suceava vagy Szucsáva megye

– Hkoala 2007. november 13., 20:47 (CET)

Ide várom a véleményeket a fentiekről

Egyetértek User:Hkoala véleményével. A vitatott megyenevek esetében a következő megjegyzéseim lennének:

• Nemc megye maradjon Neamt, hiszen a '60-as évekbeli közigazgatási reform eredményeként született, elnevezése történelmileg nem vezethető vissza
• Iasi megye legyen Jász helyett, mert a város (Jászvásár) után kapta a nevét.
• maradjon Mehedinti

– Istvánka ^postafiók 2007. november 13., 22:06 (CET)

A többinek utána tudnál így nézni valahol? Mert amit pl. Neamtról írtál, az tök logikusan hangzik. – Alensha ^üzi 2007. november 14., 00:11 (CET)

•  támogatom Hkoala javaslatát --Adapa 2007. november 14., 10:10 (CET)

•  támogatom
  • Neamţ - lásd User:Albertistvan érvelését, Botoşani, Giurgiu, Iaşi, Mehedinţi marad románul.
  • Bákó, Szucsáva, Bodza magyar nevek, Székelyföldön elterjedt magyar irásmód (székelyföldi megyékkel határos megyék), de későbbi viták elkerülése végett martadhatnak ugyancsak románul. Mindkét változat megfelel.

lakeof 2007. november 14., 18:33 (CET)

•  támogatom abban a szigorú formában, hogy a Kárpátokon belül a magyar, kívül a román nevet használjuk. – Peyerk 2007. november 15., 10:11 (CET)

•  támogatom eddig is eléggé zavartak az ilyen alakok, mint Gorzs - de néhány fenntartással
  • Kis történeti háttér: a 19. század közepéig a román nyelvnek nem létezett rendszeresen használt latin betűs írásmódja, úgyhogy a Kárpátokon túli és inneni, román eredetű és románok által használt földrajzi neveket a magyarban értelemszerűen csak transzliterálni tudták. A magyar közigazgatású Erdélyben és Magyarországon ezeknek szabványosult a magyar írott alakja, tehát Kucsuláta és nem Cuciulata. A havasalföldi és moldvai helységnevek esetében hiába létezett valamikor, a közép- vagy koraújkorban magyar név, sőt egyes helységnevek hiába magyar eredetűek, a modern korra ez a hagyomány megtört. A fő kritérium ma szerintem az lehetne, hogy ezekre a helyekre hogyan hivatkoznak a romániai magyar írásbeliségben.
  • A helynevek vonatkozásában némi különbséget érzek Moldva/Bukovina és Havasalföld között. A középkorban a moldvai városok népessége nagyrészt magyarokból állt, ott és Bukovinában azután létezett magyar nyelvű falusi lakosság is. Újságolvasó magyar embernek a Jászvásár, Románvásár, Karácsonkő, Rádóc, Botosány, Szucsáva (régi magyar nevén Szücsi!) nem tűnnek nagyon furcsának. Különösen nem a Bákó! Úgy érzem, ennek a városnak a magyarban ez az elsődleges írott alakja. Tehát én a Bákó megye és kisebb mértékben a Botosány megye alakokat el tudom fogadni. A középkorban Havasalföldet is érte magyar kulturális hatás (milkói püspökség, Szörényi Bánság, később kereskedők, iparosok). Az ottani városok nevének magyaros formája azonban végképp elavult. Hiába tudom, hogy Curtea de Argeşt a középkorban Argyasvásárhelynek hívták, ezt már nem érzem a mai város nevének. Esetleg megemlítem mint kuriózumot, de nem fogok így hivatkozni a városra. (Még esetleg Zsilvásárhely, ez a város a börtönében raboskodott erdélyi magyaroknak köszönhetően került be a képzeletbeli „magyar tér”-be.) A Gorzs meg Dolzs írott alakok pedig már nem is anakronisztikusak, hanem egyszerűen kényszeredettek. Még két megye nevét tudom elfogadni magyaros írott alakban. Az egyik a Dimbovica megye, a Dimbovica folyó nevéből - az -ica szláv végződésű földrajzi nevek típust alkotnak a Kárpát-medencében és ezáltal a magyar nyelvérzék számára is. A másik a Konstanca megye. Konstancát a magyarok széles körben így, tehát a román ejtéstől eltérően ejtik („magyarosítottuk”) és ezért jogosnak érzem, hogy az íráskép tükrözze a sajátos ejtést. – Auguste 2007. november 16., 14:44 (CET)
  • Jó még a Bodza megye is. A város (Románbodza) a folyóról kapta a nevét, amely Erdélyben ered és neve magyar névadású. – Auguste 2007. november 16., 14:51 (CET)

•  ellenzem Szerintem ez butaság. Ilyen alapon Brüsszeltől átlehetne nevezni Bruxellesre/Brusselre, Párizst Parisra, mert van magyar neve, és ez miért baj? Ráadásul a legtöbb név semmiben sem különbözik csak a betűkben mivel más az abc. – Beyond silence 2007. november 19., 19:05 (CET)

Komolynak tekinthető források a Kárpátokon túli megyék magyar neveire

Szerintem gyűjtsük ide a komoly forrásokat, amikből dolgozva dönthetünk majd.

Hajdú-Moharos Jószef: Magyar településtár

A 8 moldvai és bukovinai megye: Bákó, Botosán, Galac, Jászvásár, Németvásár (!!!), Szucsáva, Vaszló, Vráncsa

Havasalföldet és Dobrudzsát "a magyar névterület peremvidékének" nevezi, de ad néhány történelmi elnevezést: Argyas, Bodza, Konstanca, Gyurgyevó, Méhed (!!!)

Szerinte az utóbbi terület magyar névanyaga több rétegű, a középkori nevek (Domboica, Ilonca, Szentgyörgy) gyakran feledésbe merültek, és a XIX. és XX. században részfordítások és hangzáskövető átírások (Plojest, Pitest, Krajova, Konstanca, Dimbovica, Jalomica) jelentek meg városokra és folyókra. (N.b. ez volt az az idő, amikor Washington György sétányunk is lett, meg Verne Gyula nevű írónk.)

– Peyerk 2007. november 15., 12:56 (CET)

Térképek

A Hiszi-Map Kft. a következő megyékről adott ki térképeket: Arad, Arges, Bákó, Beszterce-Naszód, Bihar, Botosani, Braila, Brassó, Bukarest, Buzó, Calaras, Dambovica, Dolzs, Fehér, Galac, Giurgiu, Gorzs, Hargita, Hunyad, Ialomica, Iasi, Ilfov, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Krassó-Szörény, Máramaros, Maros, Mehedinc, Neamt, Olt, Prahova, Szatmár, Szeben, Szilágy, Szucsáva, Teleormán, Temes, Tulcsa, Valcea– Istvánka ^postafiók 2007. november 15., 16:02 (CET)

Nem tudom, hogy mennyire tekinthető ez komoly forrásnak. Nem hinném, hogy Dolzs, Gorzs és Teleormán megye a történelem folyamán ezen a magyar néven létezett volna, az pedig ellenkezik a helyesírási szabályzattal, hogy latin betűs idegen neveket magyar kiejtés szerint átírjunk. – Hkoala 2007. november 15., 17:19 (CET)

Ez így igaz, de azért bátorkodtam ideírni, mert létező forrás. – Istvánka ^postafiók 2007. november 15., 17:51 (CET)

A Kárpát-medence földrajza

A Bulla Béla-Mendöl Tibor könyvben az erdélyi megyék magyar nyelvű változatai, míg a Kárpátokon túli megyék román nyelvű megnevezése szerepel: kivéve: Bodza (Buzau) és Bákó (Bacau) ISBN9638595418 – Istvánka ^postafiók 2007. november 15., 17:56 (CET)

Erdély térképe

A DIMAP kft által 1992-ben kiadott Erdély-térkép peremén lévő megyenevek: Suceava - Szucsava
Botosani (Ugyanakkor a székhely neve magyarul kiírva: Botsány)
Iasi - Jászvásár
Neamt
Bacäu - Bákó
Vrancea
Dimbovita
Prähova
Agres
Gorj
Vilcea
Mehedinti
Albertistvannak: Probáld Ferend per pillanat 120 km-re, vasárnapra lesz meg. Beroesz 2007. november 15., 19:40 (CET)

Dr. Probáld Ferenc véleménye

Kikértem Dr. Probáld Ferenc, az ELTE Regionális Földrajz Tanszékének docense véleményét is a próblémával kapcsolatosan, íme:

---

Istvan ALBERT írta:

Tisztelt Probáld Úr,

bátorkodom Önt zavarni, egy a magyar Wikipédia oldalon felmerült > vitával kapcsolatban, melynek tárgya a romániai megyék magyar > elnevezése. Míg az erdélyi megyék esetében teljes a konszenzus a > magyar nevék használatát illetően, addig a helyzet nem ilyen > egyértelmű a moldvai és havasalföldi megyéket illetően. A szakirodalom > sajnos nem egységes e téren, ezért is lenne szükség az Ön véleményére, > hiszen az Ön véleménye szakmai. A moldvai és havasalföldi megyék > esetében pedig nem létezik konkrét álláspont, hogy a régi magyar > nyelvben is ismert megnevezéseket (lásd Szucsáva, Vászló, Bákó, Bodza, > Gyurgyevó, Konstantca, Tulcsa) vagy esetleg a magyarosan leírt > elnevezéseket használjuk, noha ez ellenkezik a helyesírási > szabályzattal (lásd Galac, Mehedinc, Dolzs, Gorzs). De az is > felmerült, hogy a Kárpátokok túli megyéket egységesen a román > elenevezésük alatt használjuk.

A vitáról bővebben a http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Románia_megyéi > <http://hu.wikipedia.org/wiki/Vita:Rom%E1nia_megy%E9i> oldalon olvashat.

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelettel

Albert István

Kedves Albert István! Az Európa regionális földrajza c. egyetemi tankönyv 2007. évi új, kétkötetes kiadásában Románia földrajza még mindig Hajdú-Moharos József anyagára épül, szerkesztőként azonban én dolgoztam át. A Kárpátokon túl elhelyezkedő megyék neve minden esetben román alakjában szerepel; ehhez jön zárójelben, vagy a térképen dőlt betűtípussal (ami a lexikonban utalást vagy átirányítást jelent) az esetleg meglévő magyar(os) névváltozat. Ettől az általam helyesnek tartott elvtől a könyvben eltérés csak véletlenül, szerkesztési hibaként fordulhat elő.

További jó munkát kívánva, üdvözlettel:

Probáld Ferenc

professor emeritus

---

Gyors véleménykérés - hogyan tovább?

El tudnátok fogadni, hogy igazodjunk Az Európa regionális földrajza kiadványhoz? Azzal, hogy van egy stabil hivatkozási alap, elkerülhetjük a viták újraindítását. Megértem azokat, akik Bákó és Szucsáva mellett érvelnek, de borzasztó nehéz megindokolni, hogy ha ezek igen, akkor Botosány miért nem. De ha Botosány is, akkor jön a következő...

Ha itt szűk körben egyet tudunk érteni, akkor még ki is kell írni szaavzásra ahhoz, hogy bekerülhessen az Elnevezési szokások közé. – Hkoala 2007. november 17., 12:15 (CET)

Én egyetértek a javaslattal. Az esetleges magyar nevekről meg redirecteket lehet gyártani és az adott szócikkekben felsorolni őket, viszont a hivatalos felsorolásokban, sablonokbna Erdélyben a magyar, Kárpátokon-túl egységesen a román elnevezések szerepeljenek. – Istvánka ^postafiók 2007. november 17., 12:39 (CET)

Továbbra is egyetértek vele. – Peyerk 2007. november 17., 13:11 (CET)

Elfogadom. lakeof 2007. november 17., 15:25 (CET)

Ki tudok egyezni az egységesítéssel, de Bákó városa azért maradjon Bákó!:) Én majd akkor mozgósítom magam, ha valaki harcba száll a helységnévrendezéskor törzskönyvezett nevek következetes használatáért. Utóbbi kérdésben a középutas megoldás szilárd híve vagyok. – Auguste 2007. november 17., 15:41 (CET)

A városok elnevezésébe most nem akartam belekezdeni, hogy ezt először fejezzük be rendesen. De ha utána valaki indít egy hasonló akciót a romániai városokkal kapcsolatban, akkor ott én is Bákóra szavazok. – Hkoala 2007. november 17., 15:45 (CET)

Szerintem is jó lesz így. – Alensha ^üzi 2007. november 17., 16:11 (CET)

Meghajlok a közösség akarata előtt, ha Probáld, hát Probáldot kanonizáljuk, és ez legalább egyértelmű szempont, de Moldva tekintetében történeti és kulturális érintettség okán továbbra is magyarmegyenév-párti leszek Wikipédián kívül. Pasztilla 2007. november 17., 19:09 (CET)

Nem kanonizálásról van it szó, hanem egy döntés meghozataláról, hiszen a téma kényes (nem annyira ugyan, mint a településnevek ügyében) és szükség van egyfajta rendszer kialakítására ha nem akarunk a totálkáoszban elmerülni.– Istvánka ^postafiók 2007. november 17., 19:43 (CET)

 támogatom hogy a megyeneveket illetően igazodjunk az Európa regionális földrajza kiadványhoz. A moldvai csángó települések viszont magyar névvel legyenek. --Adapa 2007. november 17., 21:32 (CET)

 támogatom hogy a megyeneveket illetően igazodjunk az Európa regionális földrajza kiadványhoz. Személy szerint én mindenhol mindent az adott ország hivatalos nyelvén írnék, de tudom, hogy itt a magyar wikipédián ez istenkáromlásnak számít. Tehát akkor mint komporomisszum, maradjon az Európa regionális földrajza... - Gaja ✉ 2007. november 17., 22:56 (CET)

 támogatom Probáld professzor úr nevére emlékszem a földrajzkönyveim szerzőjeként, pláne látom itt a sok szép fokozatot (docens, professor emeritus), úgyhogy szívesen adok a szavára. Annál is inkább, mert ez valami olyan megoldásnak tűnik, amiben a többi, nálam jártasabb szerkesztők is ki tudnak egyezni. Ádám ✉ 2007. november 17., 23:11 (CET)

Elnézést, de egyéb elfoglaltságaim miatt csak most tudok ismét kapcsolódni a diszkusszióhoz. A legfőbb érv az óromániai magyar (megye-)nevek használatával szemben az egységesség (kánon) hiánya. Ezt az egységességet viszont a wikipédián kívül kell megteremteni. Szakmailag legkorrektebb az lenne (és követné az ENSZ földrajzi exonímákra vonatkozó, de többek által vitatott irányelvét), ha teljes egészében a jelenlegi román adminisztráció nevezéktana szerint járnánk el (település, megye stb szinten is), ez azonban nem tükrözné a magyar realitásokat, ugyanúgy, ahogy a magyar(os) nevek mindenre való kitarjesztése sem. Amíg az egységes magyar nevezéktan létre nem jön, addig támogatom a fenti rendszert: erdélyi megyék magyarul, órománia románul. Továbbá javaslataim a fenti megbeszélés hasznosítására:

• minden román megye cikkébe kerüljön paragrafus az elnevezésről.
• megírni az en:Etymological list of counties of Romania cikk magyar változatát.
• nem tudom, hogy a magyarban mi a módi, de angolban dőlt betűvel emelik ki a folyó szövegből az külföldi szavakat. A román megnevezések használatakor (a szócikkcím kivételével) ezt javaslom.

Bár ez a rendszer megegyezik a fenti tankönyveben leírttal, mégsem szívesen hivatkozok rá, mivel az egy magyarországi kiadvány, és végülis egy magyarországi forrásra hivatkozunk valamelyik erdélyi helyett. Ha egyszer megvalósul egy egységes romániai magyar közigazgatási névtár vagy akadémiai állásfoglalás, annak átvételét támogatom a wikipédiára.

Addig is megtartanám ezt egy nyitott kérdésnek, hiszen a források nem egységesek, a wikipédista sem sok, aki a téma iránt érdeklődik. Ha a szavazáson megegyezünk az Erdély -> magyar, Órománia -> román elnevezésben, akkor ettől csak újbóli vita után lehessen, de lehessen eltérni. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. november 18., 12:20 (CET)

Timur, nem maradtál le semmiről. A vitát bármikor újra lehet nyitni és új szavazást rendezni, ha vannak új szempontok és érvek. Egyelőre az is eredmény, ha sikerül megszabadulni a Kalarász és társaitól, amit tavaly májusban tettem szóvá először :)– Hkoala 2007. november 18., 13:39 (CET)

Szavazási javaslat

Mivel úgy láttam, hogy nagyjából egyetértés alakult ki, kiírtam egy szavazási javaslatot itt: Wikipédia:Szavazás/Javaslatok. Ez még csak arról szól, hogy szavazzunk-e, utána jön az igazi, csak nem tudom, hogy milyen feltételeket kell a kiírásnak teljesíteni. Tisztázás folyamatban Dani és Pendragon vitalapján. Ha valaki érti ezt a bürokráciát, akkor kérem, hogy segítsen a folytatásban. – Hkoala 2007. november 17., 23:03 (CET)

A szavazás kiírásával kapcsolatos kérdést reményeim szerint tisztáztam Hkoala vitalapján. Röviden: ez a szavazás azonnal is mehet szavazásra. Samat ^{üzenetrögzítő} 2007. november 18., 01:51 (CET)

Szavazás kiírva

Kiírtam a szavazást a romániai megyékről szóló szócikkek címéről - december 1-ig lehet szavazni. – Hkoala 2007. november 18., 09:43 (CET)

Szavazás lezárva

A szavazás lezárult, az eredmény szerint az alábbi neveket használjuk:

• a Kárpátokon-innen a magyar elnevezéseket használjuk: Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény
• a Kárpátokon-túl a román elnevezéseket (a különböző magyar nyelvű változatokról redirectek készülnének, illetve megemlítésre kerülnének a szócikkeben): Botoşani, Suceava, Iaşi, Neamţ, Vaslui, Bacău, Buzău, Vrancea, Galaţi, Brăila, Tulcea, Constanţa, Ialomiţa, Călăraşi, Teleorman, Dâmboviţa, Ilfov, Argeş, Prahova, Giurgiu, Olt, Vâlcea, Gorj, Dolj, Mehedinţi.

Nem tudom illik vagy nem illik, de nem tudok belenyugodni. A szavazás kiírásában nem szerepeltek olyan lehetőségek, amelyekről később elég konstruktív vita zajlott a megjegyzések között de ezt a szavazatszámlálás - természetesen - nem vette figyelembe. Ezt a vitát nem akarom újrakezdeni, vagy folytatni, de egy névbe semmiképp nem tudok belenyugodni! Ez pedig Bákó megye. Erdélyben mindenki Bákónak használja magyar szövegkörnyezetben. Miért erőszakoljuk meg a nyelvünket? Mert csomagban szavaztunk? Vagy miért? (A többit nem erőltetem [Konstanca, Szucsáva, esetleg Jász és Bodza], de talán ezeknek is más lett volna a sorsa, ha nem csomagban vannak a választási lehetőségek...). Véleményetek szerint illik kiirni egy újabb szavazást, ami egy-két részletet (öt nevet) tisztáz még? (Egy jó adag érv, ellenérv, gondolat a szavazás alatti megjegyzéseknél.) Kabóca 2007. december 3., 20:50 (CET)

Szia Kabóca. Sajnos csak most tudom lereagálni megjegyzéseidet, mert a hétvégén full-programos voltam. Nos, én amit mindenképpen tenni fogok: kikérdem a szavazók véleményét is a kérdéses megyék nevét illetően (Bákó, Bodza és Konstanca szerintem, amelyek kivételként kezelhetők) az adott cikkek vitalapjain. A szavazással mindenesetre sok mindent sikerül majd helyretenni és a jelenlegi helyzet felszámolódik. Mindenesetre nagyon köszönöm a vitában résztvevők fáradtságát, úgy érzem konstruktív volt és felettébb hasznos. – Istvánka ^postafiók 2007. december 3., 21:10 (CET)

Köszönöm a válaszod, ez így megnyugtatóbb :) Ezt a kérdést szerintem még a szerencsétlen Szucsáva vitalapján is feltehetjük, csak azért mert könyvekben is határozottan használják, pláne ott van Szucsáva városa és a Szucsáva folyó, ahol ezek a megnevezések - érzésem szerint - elterjedtebbek. Amint lehet, megyek hozzászólni! Egy kérdés miatt még nem jártam vissza ennyit a wikire, addwiki... Kabóca 2007. december 4., 08:18 (CET)

Bacău vagy Bákó

A végtelen vita

Egy örök vitát szeretnék még folytatni, de legalábbis további gondolkodásra késztetni az érdeklődőket. Volt egy szavazás a közelmúltban, amiben Románia megyéinek az elnevezéséről szavaztunk. Az eredmény egyértelmű lett...

• a Kárpátokon-innen a magyar elnevezéseket használjuk: Arad, Temes, Bihar, Szatmár, Máramaros, Szilágy, Beszterce-Naszód, Kolozs, Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Fehér, Szeben, Hunyad, Krassó-Szörény
• a Kárpátokon-túl a román elnevezéseket (a különböző magyar nyelvű változatokról redirectek készülnének, illetve megemlítésre kerülnének a szócikkeben): Botoşani, Suceava, Iaşi, Neamţ, Vaslui, Bacău, Buzău, Vrancea, Galaţi, Brăila, Tulcea, Constanţa, Ialomiţa, Călăraşi, Teleorman, Dâmboviţa, Ilfov, Argeş, Prahova, Giurgiu, Olt, Vâlcea, Gorj, Dolj, Mehedinţi.

...de a megjegyzések között kialakult egy elég tartalmas vita a részletkérdésekről. A szavazás során csak "csomagokra" lehetett szavazni, így néhány reálisnak tűnő alternatívának esélye sem volt. Ezért állok neki újra. A fenti eredmény majdnem teljes egészében elfogadható midenkinek, de van néhány név, aki sokaknál problémát jelent. Ezek az alábbiak (sorrendben):

• Bákó megye / Bacău megye
• Bodza megye / Buzău megye
• Konstanca megye / Constanţa megye
• Szucsáva megye / Suceava megye
• Jász megye / Iaşi megye
• Galaţi megye / Galac megye

Ezekről szerintem egyesével kellene szavazni! Véleményetek?

Néhány érv

Az alapelv szerintem az kellene, hogy legyen, hogy ahol van magyar neve valaminek, ott értelemszerűen azt használjuk. A fő kérdés: mit tekinthetünk létező magyar névnek? Csak azt, aminek a használata magyar szövegkörnyezetben abszolut többségben van? Vagy azt is, amelyiket sokan használnak, de valamivel kevesebben, mint a hivatalosat (államnyelv szerint)? Vagy akár azt is, amit csak az érintettek használnak szűk körben (akik ott élnek, napi szinten használják az adott nevet, és számukra nem csak egy távoli földrajzi fogalom)?

Ezzel szemben a jelenlegi döntésünk egy egykori államhatárt jelöl ki a földrajzi megnevezések használatánál. Attól függetlenül, hogy érzelmileg ki hogyan viszonyul Nagy-Magyarország határához, ennek nem sok értelme van. Miben különbözik Krassó-Szörény és Bákó? Mind a kettőben abszolut román többség van, talán soha nem is volt bennük magyar többség, sosem beszéltek bennük nagyobb összefüggő területen magyarul. Csak egy időben az országunk része volt az előbbi és adtunk neki magyar nevet (/kialakult a magyar neve). Ugyanúgy, mint az országunk melletti területeknek is adtunk magyar nevet (v. kialakult), mint pl. Bákónak. És azóta is ezeket a neveket használjuk - szóval nem értem a különbséget.

Egy korábban bedobott érv, mi mennyire gyakori (keresésé Google-lal, "XXX megye" formában):

• "Bákó megye" 10900, "Bacau megye" 413 - azaz a magyar változat totális túlsúlyban!
• "Bodza megye" 7830, "Buzau megye" 459 - szintén a magyar változat totális túlsúlyban!
• "Konstanca megye" 2200, "Constanta megye" 540 - itt is erős többségben.
• "Szucsáva megye" 300, "Suceava megye" 758 - itt már kisebbségben, de láthatóan használják.
• "Jász megye" 55, "Iasi megye" 564 - apró kisebbségben a magyar változat.
• "Galac megye" 300, "Galati megye" 333 - alig kevesebb, mint a román változat.

És még egy kérdés: Ha egy város neve Bákó (vagy Konstanca, vagy bármi), akkor a róla elnevezett megye miért nem lehet ugyanaz!?

A többi érvet és gondolatot részben leírtam a korábbi vita során. A fent felsorolt megyék köre csökkenthető/bővíthető, ami szerintem igazán fontos lenne Bákó, Konstanca, Bodza és lehetőleg Szucsáva.

Kabóca ^vita 2007. december 7., 09:56 (CET)

Alapvetően támogatom a Kabóca által javasolt megoldást, de előbb szeretnék még dokumentálódni a nevek etimológiáját illetően. Akinek ötletei vannak kérem írja le. – Istvánka ^postafiók 2007. december 7., 10:01 (CET)

Én támogatnám Bákó, Bodza és Konstanca megyéket. – Istvánka ^postafiók 2007. december 7., 10:04 (CET)

És akkor? Szavazzunk...?– Beyond silence 2007. december 7., 10:23 (CET)

Szerintem egy kicsit beszéljünk a témáról és csak utána szavazzunk! Az előző szavazásnál fent volt sok-sok ember szavazata, lent meg 4-5 ember folytatott egy vitát, de az eredményt ez nem befolyásolta. Gyűjtsünk össze érveket pro és kontra és azokat röviden tárjuk a szavazóközönség elé, várjunk néhány napot! Kabóca ^vita 2007. december 7., 11:56 (CET)

Én is így értettem. Előbb járjuk körül a témát, gyűjtsük be az infókat és csak utána szavazzunk.– Istvánka ^postafiók 2007. december 7., 12:04 (CET)

Itt a vitalapon nem lenne elegendő? Nem kéne lejáratni a szavazás intézményét... – Beyond silence 2007. december 7., 12:15 (CET)

Az egyik legfőbb probléma ezekkel a magyar nevekkel az, hogy néhány kivételtől (Bákó és Bodza) eltekintve nincs egységesen használt formájuk. Szucsava és Szucsáva; Nemc, Nyamc, Németvásár és Karácsonkő (tudom hogy nincs a mostani javaslatban, de miért is nincs?); Jász és Jászvásár azt bizonyítják, hogy ezek nem állandó részei a magyar nyelvnek. (A fentebb hivatkozott komoly források is összevissza hozzák ezeket a formákat.) Galac közönséges ferdítés, Konstanca úgyszintén, utóbbi csak abban különbözik, hogy gazdasági és idegenforgalmi jelentősége miatt kicsit elterjedtebb. (Persze a "magyar" név sokszor ferdítésből jön létre, de hogy mikor válik azzá, azt nem nekünk kell itt eldöntenünk.) Én tehát Bákón és Bodzán kívül a többit meg se fontolnám, ez viszont nekem kevés a vita újranyitására. A "magyar" nevek nem vesznek el, csak átirányulnak :)

Ami a város és megye nevének eltérését illeti, nem példátlan, hogy románul azonos a kettő, mayarul viszont nem. Példa rá a javaslatban felvetett Jász (egyébként ezt nem tudom ki találta ki...) - Jászvásár, de még egyértelműbb Szeben - Nagyszeben esete. Ha itt nem okoz gondot a magyarul különböző, románul azonos név, akkor máshol se kéne ebből felesleges problémát csinálni.

– Peyerk ^vita 2007. december 7., 13:59 (CET)

Miért baj, ha nincs egyértelmű változat? Ha van A, B és C lehetőségünk, nem egy meggyőző érv számomra az, hogy azért választjuk A-t, mert B és C közül nem tudjuk melyiket válasszuk...

"mikor válik azzá, azt nem nekünk kell itt eldöntenünk" - szerintem ezt a nyelv használóinak kell eldönteni, akik mi (is) vagyunk, nem nyelvészeknek, tudósoknak. Ha így használjuk, és sokan így használják, ez rögzül és ez lesz az egyértelműen jó. Nem azt mondom, hogy találjunk ki új formákat, hanem azt, hogy a létező alternatívák közül (amelyeket sokan használnak) tegyük le a voksunkat amellé, amelyik a magyar nyelvhez jobban illik, amelyik a hétköznapi nyelvhasználatot megkönnyíti, amit a gyerekeink könnyebben megtanulhatnak, stb. Kabóca ^vita 2007. december 7., 21:45 (CET)

Nekem továbbra is veszőparipám, hogy a rendelkezésre álló források statisztikái alapján kaphatunk némi iránymutatást. Erre az egyik lehetőség a Google (a fenti esetek egy részénél szerintem perdöntő is lehetne), de találtam még egyet: Magyar Nemzeti Szövegtár. Íme néhány eredmény: Minden esetben az alábbi beállításokat néztem:

• Nyelvváltozat: Magyarországi, Szlovákiai, Kárpátaljai, Erdélyi, Vajdasági.
• Alkorpusz: Sajtó, Szépirodalom, Tudományos, Hivatalos, Személyes.
• 1. szó a megye neve, mindig szóalakban (nem lehet ragozott).
• 2. szó: "megye", mint szótő, azaz bármilyen ragozott alak.
• Az 1. szót követi a 2. szó.
• A lekérdezett korpusz mérete: 187644886 szó

Az eredmények:

• "Bacau megye": 1 db
• "Bacău megye": 2 db
• "Bákó megye": 30 db
• "Bodza megye": 0 db
• "Buzau megye": 7 db
• "Konstanca megye": 10 db
• "Constanta megye": 3 db
• "Constanţa megye": 2 db
• "Szucsáva megye": 2 db
• "Szucsava megye": 5 db
• "Suceava megye": 9 db

(Nem mondom, hogy teljesen a saját véleményemet támasztottam alá :) ) Ezt is nézzük, keressünk könyveket (nem tudományosakat!), újságokat, stb. Kabóca ^vita 2007. december 7., 21:45 (CET)

Hibernia Nova Világatlasz, 2007

Szeretném megemlíteni mindenkinek, hogy nagyon sok vita adódott/adódik az elnevezésekből, hogy mégis melyik romániai megyét (ami nem volt magyar terület) milyen névvel illessük. Nekem lenne egy javaslatom, amivel ezt a kérdést végleg lezárhatnánk. Mivel ez a magyar wikipedia, ezért úgy tartom helyesnek, hogy azokat a megyéket amelyek magyar névvel is rendelkeznek, azokat a magyar nevükön írjuk le -függetlenül attól, hogy vannak akik nem ismerik a magyar elnevezést, azok számára átirányítással lehetővé tesszük, hogy a megye román nevén is érdeklődhessenek. Azok a területek, amiknek nincs magyar elnevezésük, természetesen szerepelhetnek románul. A megnevezések a Nagy képes földrajzi VILÁGATLASZ (Hibernia Nova Kft.) 2007 augusztusi kiadásában szerepelnek. Itt vannak a történelmi magyar megnevezések:

• Dolj megye: Völgyi-Zsíl
• Gorj megye: Hegyi-Zsíl
• Mehedinţi megye: Méhed
• Olt megye: Olt
• Vâlcea megye: nincs magyar megfelelője
• Prahova megye: nincs magyar megfelelője
• Ilfov megye: nincs magyar megfelelője
• Giurgiu megye: Gyurgyevó
• Călăraşi megye: nincs magyar megfelelője
• Argeş megye: Argyas
• Buzău megye: Bodza
• Vrancea megye: Vráncsa
• Galaţi megye: Galac
• Vaslui megye: Vaszló
• Teleorman megye: nincs magyar megfelelője
• Dâmboviţa megye: Dimbovica
• Ialomiţa megye: Jalomica
• Constanţa megye: Konstanca
• Tulcea megye: Tulcea (ugyanúgy)
• Brăila megye: Brajla
• Neamţ megye: Németvásár
• Iaşi megye: Jászvásár
• Suceava megye: Szucsáva
• Botoşani megye: Botosán
• Bacau megye: Bákó

Hamár a szerkesztő uraknak és hölgyeknek nem tetszettek az eddigi magyar elnevezések (amelyek között valóban ott voltak helytelenek is), akkor tessék itt vannak az igazi megnevezések, írják át őket ezekre, mivel ugye "lexikon szerűnek kell lennie" a wikipédiának. Amennyiben azonban nem értenek egyet ezzel, akkor legyenek oly szívesek és legalább egy szavazást írjanak ki az üggyel kapcsolatban. Köszönöm– Croom ^vita 2007. december 23., 22:40 (CET)

A kérdésről valóban hosszú vitát folytattunk, itt olvasható az egész. Ennek során elég sok és sokféle forrás is felmerült, ez a 2007-es kiadású atlasz asszem épp nem.

Segítesz megértenem, miért gondolod, hogy éppen ez a mű lesz az, amelyik abszolút érvénnyel eldönti, melyek a helyes, valóban magyar és történelmi nevek?

– Peyerk ^vita 2007. december 24., 01:05 (CET)

Kedves Peyerk, szerintem mind a ketten tisztában vagyunk azzal a történelmi ténnyel, hogy Románia (Havasalföld és Moldva) történelme szorosan összefügg a magyar történelemmel. Gondolom nem feltételezed, hogy azokon a területeken, ahol magyarok (csángók) élnek/éltek, ott nincs magyar elnevezése a megyéknek. Ezért nézek furcsán, mikor Bákó helyett Bacaut olvasok, holott nincs szerkesztő, aki megkérdőjelezné az anyanyelvi elnevezésünket.

• Moldva összes megyéjének van magyar elnevezése (mivel mindegyikben éltek csángók), már csak utánhangzás alapján is észrevehető.
• Aztán, hogy lásd ezek nem nyersfordítgatások csak, hanem valódi nevek, itt van Hegyi-Zsíl és Völgyi-Zsíl példája, avagy Dolj és Gorj. Előzőleg a Gorzs és Dolzs magyar megnevezéseket használtátok, ami valóban nem volt helyes.

Emlékezz csak kikről szóltak a híradások 1990-ben! A bukófélben lévő hatalom a Völgyi-Zsílben élő bányászokat mozgósította az Erdélyben kibontakozó román rendszerváltás ellen. A híradókban is így mondták!

• Aztán itt van Argyas és Dimbovica, az egyik egy folyó, a másik egy szoros után kapta a nevét, melyek már 1766-ban a Hadik Andrásról szóló leírásokban így jelennek meg.
• A törökök ellen vívott ütközetek miatt már az általános iskolai tankönyvekben így jelenik meg, hogy Gyurgyevó (ahol Bocskai vezette győzelemre Erdély népét), illetve Jalomica (ahol Hunyadi János megveri Sehábeddin török pasát). Ezt igazán illene ismerni.
• Az atlasz hitelességét az is mutatja, hogy azoknál a megyéknél, ahol nincs magyar elnevezés, ott a román nevek szerepelnek és nem csináltak nyersfordítást!!!

Ezen okokból kifolyólag állítom, hogy ezek a hiteles nevek.– Croom ^vita 2007. december 24., 11:43 (CET)

Kedves Croom! Köszönöm érdeklődésedet a téma iránt. Viszont meg szeretnélek kérni, hogy figyelmesen olvasd végig a vitát, illetve a szavazási oldalt is. Látni fogod, hogy alapjában nem azzal van a gond, hogy ne használjuk a magyar elnevezéseket, hanem azzal, hogy nincs egységesen elfogadott, hivatalosan is használt nevezéktan, mert ahány könyv/tanulmány/szerző, annyiféleképpen magyarítják a neveket, pontosan úgy ahogyan a teáltalad is megnevezett atlasz is teszi. A többi érvet nem sorolom fel, a fenti vitában mind leírtam őket. – Istvánka ^postafiók 2007. december 24., 11:50 (CET)

Barátom, azt hiszem a szavazás oldalán láttam, hogy valaki azt írta erdélyi vagy, ezért megnéztem az adatlapod és láttam, hogy Kolozsvárról írsz. Bizonyára, mint romániai magyar, még akkor is ha nem hiszel a revízióban, tudhatod mennyire fontos magyarnak maradni. Ne mond már nekem, hogy Moldvában, ahol évszázadokóta laknak csángók, ott nincs hivatalos magyar elnevezés. Aztán itt van Gyurgyevó és Jalomica, amit fentebb említettem. Minden egyes történelemkönyv és forrás már akkor így említi, mind a mai napig! Akkor miért ne az lenne a hivatalos magyar elnevezés? Egyetértek ha néhány elnevezés eredetiségét bizonygatni kell neked, de e kettőt bizonyára Te is készséggel elfogadod. Illetve nem kellene fogást keresni a moldvai megyék elnevezésein sem, hisz mindenki tudja, hogy Bákó a megye és nem Bacau, vagy mit kérdőjelezel meg abban, hogy Iaşi az Jászvásár?– Croom ^vita 2007. december 24., 12:41 (CET)

Kicsibarátom. Revízió ide vagy oda, véleményemet többször is leírtam már, nem vagyok hajlandó ismétlésekbe bocsátkozni. – Istvánka ^postafiók 2007. december 24., 12:46 (CET)

Kedves Croom!

Csatlakozom az előttem szólóhoz, nem fogok semmit ismételni. Az új ötleteidre viszont szívesen reagálok. Amit Dolj, Gorj és a Zsil-völgy ügyében írtál, az a témában való tájékozatlanságodat bizonyítja. A Zsil folyó nevét rövid i-vel írjuk és mondjuk, de ez a legkevesebb, hisz győzedelmeskedni látszik a köznyelvben a Tíbor és a Krisztína is.

Dolj és Gorj a Zsil folyó mentén fekvő két megye a Kárpátoktól a Dunáig, és a Völgyi-Zsil és a Hegyi-Zsil bizony költői fordításai a nevekben rejlő szláv jelentéseknek (alsó és felső, vagy völgyi és hegyi). A Zsil-völgy viszont a Zsil forrásvidékét jelöli, a Déli-Kárpátok kettéváló vonulatai között meghúzódó keskeny völgyet, ahonnan a folyó a Szurduk-szoroson át kitör Petrozsény alatt. A Zsil-völgy, melyre a híradásokból emlékszel, a történelmi Magyarország része volt, mégpedig Hunyad vármegye Petrozsényi járása, és a magyar elnevezése valóban teljesen megalapozott. De kevés köze van Dolj és Gorj elnevezéséhez.

– Peyerk ^vita 2007. december 24., 13:45 (CET)

Srácok, nem válaszoltatok a kérdéseimre. Melyikőtök állítja azt, hogy Bákó megye az nem hivatalos magyar elnevezés? Bizonyára az illető Bukarestet is átírta már Bucareşti-re és Párizst Parisra. Fiúk, Én nem kötözködésből írok nektek, hanem azért, mert Ti akartatok hivatalos magyar elnevezéseket, Én meg most letettem elétek. Ennek ellenére mégsem fogadjátok el, pedig egészen bebizonyosodna előttetek, hogy ezek történelmi elnevezések, persze csak ha kicsit utánanéznétek. István, ha ragaszkodsz ahhoz, amit egyszer a fejedbe vettél és nem vagy hajlandó egyszeri álláspontodon változtatni, akkor hamar eljutunk magyar wikipédiából román wikipédiába. Peyerk nem sebbzett meg a fullánkod, egyeltalán nem haragszom rád és azt is aláírom, hogy a híradásokkal kapcsolatban tévedtem, de ezek a hivatalos elnevezések még akkor is, ha így van, ahogy leírtad. Nem kérek tőled mást, csak annyit, hogy nézz utána ezeknek és ha továbbra sem fogadod el, akkor tartsunk róla egy szavazást. (És Zsíl az hosszú Í!) Ha nem ez lenne a hivatalos elnevezés, akkor miért írná így az atlasz? Aminek nem volt magyar neve, oda valóban a románt írták, már ez kézzel fogható bizonyítékl!– Croom ^vita 2007. december 24., 19:24 (CET)

Barátocskám, aki le meri írni, hogy "Zsíl az hosszú Í", azt én földrajzi nevek kérdésében nem tekintem vitapartnernek. Ez nem személyeskedés, egyszerűen ki nem állhatom az ostoba pökhendiséget.

– Peyerk ^vita 2007. december 25., 11:53 (CET)

Hamár ilyen jó barátok vagyunk, akkor elárulom neked 4 Atlasz van előttem, ebből kettőben Zsíl, másik kettőben Zsil. Én a nagyképűséget nem csípem! Végig olvasva a vitát látom, hogy azthiszed Te tudsz itt mindent a legjobban. Én elismerem, ha tévedek (veled ellentétben és nem ostobázlak le a véleményed miatt) és nem erőltettem az álláspontomat, hanem felajánlottam valamit és csak annyit kértem, ha lehet nézz utána. Erre Te barátom azonnal a torkomnak estél. Miért nem tünteted fel az adatlapodon, hogy a román Securiténak dolgozol kishaver? – Croom ^vita 2007. december 25., 15:47 (CET)

Hihihi...

Ha négy atlasz az összes forásod, amiben 2:2 az állás, akkor milyen alapon írtad nemrég, hogy "Zsíl az hosszú Í"? Nem lehet hogy valami bibi van a "forrásaidban", nyilas barátom? És mondd csak, mit kell gondoljak a források kezelésére való képességeidről? :)))

Segíts, hol sikerült elismerned a hibádat, nekem nem sikerült megtalálnom :)

Elismerem, kicsit berágtam rád. Bocs. Ettől kezdve ignorállak. Jobb lesz úgy.

– Peyerk ^vita 2007. december 25., 22:32 (CET)

Kedves Peyerk, miközben inteligensnek akarod mutatni magad, aközben teljesen lejön rólad, hogy nem vagy úriember.

Itt egy példa arra, amit Te nem találtál meg, négy hozzászólással feljebbről, amikor is elismertem, hogy tévedtem: "azt is aláírom, hogy a híradásokkal kapcsolatban tévedtem," - tessék barátom. A forrásokkal kapcsolatban annyi, hogy így is, úgy is lehet írni, tehát ha Zsílt írok, akkor is helyesen írom le a Zsilt. Kétféleképpen írható, épp úgy mint Ditróhódos/Ditróhodos (azt hiszem mintha ott is Te okoskodtál volna). De nem is ez a lényeg, hanem barátom az, hogy Te ragaszkodsz az elképzelésedhez (ami önmagában nem lenne baj), de úgy, hogy az enyémet végig sem akarod hallgatni. Ez bánt engem. Én nem rágok be rád barátom, nem vágok sértődött képet és játszom el, hogy nem veszem többet figyelembe a mondandódat. Semmilyen szélsőségesnek nem akarlak beállítani mások előtt, csupán egy kis szánalmat érzek a nárcizmusod iránt. Mihamarabbi Gyógyulást kívánok.– Croom ^vita 2007. december 26., 11:10 (CET)

Kedves Croom! Ismételten csak annyit tudok javasolni, hogy olvasd el a fenti vitát illetve a vitát a szavazási oldalon. Minden általad feltett kérdésre választ kapsz. ÜDV– Istvánka ^postafiók 2007. december 24., 19:33 (CET)

Minden kedves vitapartnernek boldog karácsonyt kívánok! :-) Adapa ^vita 2007. december 24., 20:05 (CET)

Neked is boldog Karácsonyt!– Croom ^vita 2007. december 24., 20:17 (CET)

István, végig olvastam a vitát és csak meglepődtem rajtad. Te tettél a vita elején említést arról, hogy ha valaki tud mutatni egy Atlaszt, ahol ezek a magyar nevek szerepelnek, akkor van értelme azokat elfogadni hivatalos formának. Tessék, itt az Én Atlaszom!– Croom ^vita 2007. december 24., 20:17 (CET)

Épp csak egy pillanatra néztem be ide és mit találok? „A híradókban is így mondták!”:)
A hivatkozott folyóágak magyar elnevezése abban az időben, amikor az a terület Magyarországhoz tartozott (1867–1918), általában Magyar-Zsil és Román-Zsil volt. A DIMAP Erdély-autótérképén Nyugati-Zsil és Keleti-Zsil. Az utóbbi elnevezéseknek szembetűnőbb a motivációja, bár nekem úgy tűnik, az előző névpárt a köznép is használta. – Auguste 2007. december 30., 17:51 (CET)

Az én térképeimen a nyugati ág Oláh-Zsil. De ez mindegy, nem tudom hogy ez hogy került ide? Senki nem beszélt a folyóágakról, ezeknek semmi közük Gorj és Dolj megyékhez. A M.- és O.-Zsil még Magyarország területén (Alsóbarbatyeniszkrony és Livazény között) egyesült és Zsil néven lépett ki a Kárpátok völgyéből Havasalföldre a Szurduk-szoroson át.

Egyébként Havaslaföld határa nem 1867 óta van ott, hiszen a Zsil-völgy Magyarországhoz illetve Erdélyhez tartozott folyamatosan az államalakulás óta. A határ legfeljebb ennél délebbre volt néha a korai középkorban, északabbra soha. Ma pedig onnan kezdődik Gorj, aztán a Duna felé félúton jön Dolj.

– Peyerk ^vita 2007. december 30., 22:19 (CET)

Nem te írtad, de följebb olvasható, hogy Hegyi-Zsíl és Völgyi-Zsíl és A híradókban is így mondták! Csak erre gondoltam reagálni – tovább tényleg nem olvastam, mert már fájt. Én dualizmus kori forrásokban mindig úgy láttam, ahogy írod és sose értettem különben, honnan erednek a nevek, mivel mindkét ág Erdélyben ered. – Auguste 2007. december 31., 01:42 (CET)

Hivatalos nevek

Tisztelt publikum! A Magyar Köztársaság Kormánya kiadta 303/2007. számú rendeletét a magyaroszági földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról. Ez – korunk joszabályszövegezési színvonalához híven a címével ellentétben – tartalmaz rendelkezéseket a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője kérdésében. Meghatározást a 2.§. (5) bek. ad, eljárást pedig a 4.§. (3) b) pont. A lényeg: a Földrajzinév-bizottság feladatai közé tartozik, hogy megkeresésre állást foglal ... a hozzá forduló szervezet vagy magánszemély kérésére ... külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról.

Ha tehát hivatalos neveket keresünk, ennke ez az egyetlen módja. Ha hivatalos neveket keresünk.

– Peyerk ^vita 2007. december 25., 00:29 (CET)

Éljen, éljen! Megkérhetlek, hogy fogalmazz egy szép, kerek levelet, amit aztán elküldetünk a bácsikáknak/nénikéknek? – Istvánka ^postafiók 2007. december 25., 00:33 (CET)

Postacím:

Földrajzinév-bizottság,

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

1860 Budapest, Pf. 1.

Egyéb elérhetőségek:

Dutkó András: dutko@espolarte.com

Pokoly Béla: pokolyb@fvm.hu

... és ha már írunk, akkor az erdélyi megyék nevei is legyenek benne, csak úgy a teljesség kedvéért. – Istvánka ^postafiók 2007. december 25., 00:37 (CET)

Ez rettentő jó hír, kíváncsian várom a fejleményeket. Az eddig felhozott nem kisszámú szakirodalom közül még nem volt kettő, amely egybe esett volna a regáti megyék elnevezését illetően, pedig feltehetően mind szakemberek kezei közül került ki. Így van bennem egy pici félelem, hogy esetleg egy lelkes neologista szakembernek passzolják le a feladatot. De csak várjuk ki a végét. Timur lenk ^disputa _tettek 2007. december 25., 10:49 (CET)

Azért feltételezzük a legjobbakat. Mégis ha sikerül válaszadásra bírni őket, lesz egy hivatalos álláspont.– Istvánka ^postafiók 2007. december 25., 11:09 (CET)

Én azt írtam, ha hivatalos neveket keresünk, mivel a hivatalos szó kezdett túltengeni Croom hozzászólásaiban. Én nem vagyok egész biztos benne, hogy ez a jó út, én a Probáld professzor véleményén alapuló szavazási eredményt tökéletesen megfelelőnek tartom.

A Bizottságnak eddig is volt ilyen hatsköre, de a korábbi rendelet a térképi használatra korlátozta állásfoglalásainak körét. Arra viszont kíváncsi volnék, a térképek és atlaszok kiadói közül bárki kért-e ilyesmit az elmúlt években.

A Bizottság a határozatainak listája szerint az elmúlt években két körben foglalkozott a minket érdeklő témával. Egyrészt a 2001. évi romániai közigazgatási törvény mellékletében (amit a neten sehol nem találok - aki tud segítsen!) szereplő kisebbségi nyelvű elnevezésekkel, másrészt a vajdasági helynevekkel. Viszont mindkét határozat lakonikusan jóváhagyást említ, hogy mit hagytak jóvá, az nem derül ki. Ezért én először ezekre fogok rákérdezni egy e-mailben.

Attól nagyon félek, hogy ha az új rendelet január 1-jei hatálybalépésekor kérdések tömege árasztja el a Bizottságot, akkor azt a munkájuk minősége megsínyli. De majd meglátjuk, végülis bizakodni lehet :)

A tervezett levelet ide felteszem majd megvitatás céljából.

– Peyerk ^vita 2007. december 25., 11:23 (CET)

Kedves Peyerk! Értem, de nem osztom a lelkesedést a hivatalosság és általában a nemzetállam szabályozó képessége iránt. Azt nem tudom, most kikből áll az FVM-bizottság, de ilyen kérdésekben az MTA Magyar Nyelvi Bizottságát kérdezik meg. Megjósolom, hogy ők a be nem vezetett Hunyad és Fogaras megyei „magyar” településnevekért is rajongani fognak. Engel Pál meg sajnos meghalt, érezni is a hiányát. – Auguste 2007. december 30., 18:11 (CET)

Elolvastad amit fent írtam? Merthogy éppen a "hivatalosság" iránti kétségeimet fogalmaztam meg.

Egy enciklopédiában mindenképp kell egységes rendezőelv az elsődleges elnevezéshez a szócikkek címének megválasztásához. A WP viszont azzal az előnnyel bír, hogy elbírja az összes többi névváltozatot is átirányítások formájában.

Ami a jóslatodat illeti, én nem ismerem a hölgyeket/urakat, de szívesen fogadnék ellened, merthogy nagyon meglepne, ha a sehol nem használt, sőt, alig fellelhető Törzskönyvbizottsági névjavaslatokat ajánlanák Fogarasban és Hunyadban.

– Peyerk ^vita 2007. december 30., 22:30 (CET)

OK, látom tényleg nem olvastad el :)

Ha érdekel a téma, válasz van mindenre fentebb.

– Peyerk ^vita 2007. december 31., 02:18 (CET)

Oké, tudom, nem erről van szó, ez csak az én ceterum censeóm. És szégyenlem is, hogy már nem is tudom mióta mindenről ez jut eszembe. De figyelmedbe ajánlom a HUNGEO'96 Magyar Földtudományi Világtalálkozó állásfoglalását, amely Hajdú-Moharos József Magyar Településtár című opuszában jelent meg. A tudós ajánlás szerint „Határozottan vissza kell utasítani, hogy pl. a máig jelentős magyarság lakóhelyét képező, nagyrészt magyar névanyagú Hunyad megyében, vagy a székelység és a dél-erdélyi szórványok szomszédságában a magyar névterületbe ugyancsak szervesen illeszkedő Fogarasföldön lemondjunk a régi magyar nevek használatáról. A törzskönyvezés az említett 4 megyében is folyamatban volt.” – Auguste 2007. december 31., 02:34 (CET)