Vita:Német Lovagrend/Archív01

Jász-Kun terület

Bár a rend 1702-ben 500.000 forintért megvette a Jász-Kun területet, de a szerződést 1715-ben érvénytelennek nyilvánították. 1731-ben a lovagrendet felváltotta a Pesti Invalidus Ház.

Én ez utóbbit találtam, és szerintem a kettő vagy ellentmondásban van, vagy még hiányzik egy mozaik. --Mihalyia 2006. január 31., 15:53 (CET)

A kimondás valóban megtörtént 1715-ben, de 1731-től került át az Invalidus Házhoz. --Mihalyia 2006. január 31., 15:56 (CET)

Nem úgy van ez hogy a Német Lovagrend (tehát nagy "L") a középkori államot jelenti, a Német lovagrend pedig a (lovag)rendet? --Csanády 2006. január 31., 16:46 (CET)

Máriavár magyarul???

nem tudom, helytálló-e a magyar elnevezés. Én számos olvasmányomban csakis az eredeti német Marienburgot olvastam, hallottam, láttam, zárójelben a mai Małborkkal. A szöveg fogalmazása: "a poroszországi Máriávarra (ma Małbork, Lengyelország)", azt sugallja, mintha a mai Małborkot akkor Máriavárnak hívták volna. Gyanítom, a magyar átfordítás mesterséges szó, amely nem volt használatban. Ezért furcsa a Máriavári csata szócikk címe is. Javaslom a német név használatát. Akela 2007. július 5., 11:44 (CEST)

• Javasolnám a bevezető megrövidítését úgy, hogy a „Rend központjai” rész önálló alcímmel kerüljön bele (pl. a Történet főcímbe). Akela 2007. július 10., 13:24 (CEST)

Ismétlések

A Rend központjai részt össze kellene olvasztani a Történet résszel. A kettő szervesen összetartozik. Esetleg jó lenne egy széptáblázat. Első oszlop évszám, második oszlop központ, harmadik oszlopba a nagymester, negyedikbe a fő események.Mazarin 2007. július 30., 12:17 (CEST)

A táblázat a nagymesterek listájánál működne, a történet túl prózai, hogy bele legyen gyömöszölve egy listába. Az egész szócikket át kellene szépen és logikusan struktúrálni. Jelenleg annyira fecsegős, szétesett, hogy nehezen követhető. Már a tartalomjegyzékkel gond van. Rövid bevezető után jöhetnének a

• lovagrend célkitűzései
• utána a története: ezt logikusan a központok változásának vázára kellene, hogy épüljön
• a mai helyzete
• a megítélése
• jegyzetek, külső hivatkozások, források, lásd még
• kategóriákba sorolás, interwiki

A stílusra is figyelni kellene, sok a körmönfont mondat. Mindent, amit lehet külön szócikkbe kell rakni, főleg: magyarországi működés, nagymesterek listája. A képeket logikusan a megfelelő helyre, arányosan elosztva a szócikk szövegfelületén kelle beilleszteni. Jó lenne pár térkép is, főleg arról az időszakról, amikor önálló állama volt a rendnek. Majd még besegítek én is, alkalomadtán. A téma nagyon érdekes, de a sok locsi-fecsi egy idő után elveheti az emberek kedvét az elolvasásától.Mazarin 2007. július 30., 19:38 (CEST)

Módosítások

Kedves Doncsecz! No, szerkesztgettem, de mára elég, belefáradtam. Kellene folytatni a munkát, figyelembe véve, hogy ez nem tanulmány, nem szakdolgozat, hanem lexikon szócikk. Tehát, főleg a történeti részben: világos tagolásra van szükség, a kronológiát lassan fel kell számolni (nem Wikikonform), és az eseményeket szépen egymás után kell ismertetni, kerülve az egyéni véleményeket, értékítéleteket. A lovagrendenek jól elkülöníthető időszakai vannak, ez a szócikkből, erőfeszítéseim ellenére még mindig nem tűnik ki. Az önálló államnak nem kell külön szócikk, felesleges, de időben és térben be kell határolni, mert jelenleg nem világos, hogy a lengyelországi tartózkodás után mikortól működtek önálló államként és meddig.Mazarin 2007. július 30., 21:23 (CEST)

Táblázat

nem sikerült táblázatot csinálnom, inkább meghagyom ahogy volt. User:Doncsecz

A táblázat tényleg csak a listáknál, kimutatásoknál indokolt, a kronológiánál nem, azt át kell alakítani folyószöveggé és bele kell építeni a történeti részbe.

A bevvezetőben eléggé suta ez: A lovagi rend mára már legendássá, mitöbb hírhedté is vált, kemény katonai és hódító politikáik révén. Tevékenységük egyfelől pozítiv hatással is volt a térségre, hiszen gazdaságilag fejlett országokat teremtettek, de politikailag instabilakat, melyeket csakis potenciális katonai erővel lehetet fenntartani. Másrészt expanziójukkal állandóan fenyegették és kárt okoztak a legtöbb szomszédos országoknak, különösen a lengyeleknek, de a balti népek számának csökkenéséért még azok az országok is felelősek, de különösen igaz ez az oroszokra!

• Az első mondat nyelvtanilag helytelen. ...politikája révén...
• A második mondatot is egyes számban kell továbbvinni: tevékenysége...

Zárjuk rövidre: A lovagi rend mára már legendássá, mitöbb hírhedté is vált, kemény katonai és hódító politikájának köszönhetően. Tevékenysége egyfelől pozítiv hatással volt a térségre, hiszen gazdaságilag fejlett országokat teremtett, de politikailag instabilakat, melyeket csakis erős katonai erővel lehetett fenntartani. Másrészt expanziójával állandóan fenyegette a környező népeket, és kárt okozott a legtöbb szomszédos országoknak, különösen a lengyeleknek. (Így sem az igazi, de legalább nyelvtanilag okés.) ....A balti népek számának csökkenéséért még azok az országok is felelősek, de különösen igaz ez az oroszokra! --- ez egy értelmetlenség, így ahogy most van. Emellett magánvélemény (POV), forrással nincs alátámasztva. A magyarok számának csökkenéséért is felelősek a tatárok, törökök, osztrákok, oroszok (1849) stb. Mi is biztosan felelősek vagyunk egyes más népek létszámbeli csökkenéséért stb. A tényekre kellene inkább szorítkozni, persze ha készült ezzel kapcsolatban komoly demográfiai tanulmány, azt be lehet építeni, de nem a bevvezetőben, hanem lent, az átfogó értékelésnél.Mazarin 2007. július 31., 22:42 (CEST)

Én utalok arra, ami az utolsó fejezetben olvasható, hogy a lovagokról hosszú időn át az az elképzelés élt, hogy a balti népeket könyörtelenül irtották. A marxista történészek legyen az akár magyar, orosz, lengyel, vagy akárki azt írták, hogy „A poroszokat vassal irtva hozták létre az erős államot” (idézet egy Zsukov nevű szovjet történésztől). Erőszakosan térítették őket, ez volt a feladatuk. Először igaz felszólították őket, hogy térjenek meg, mikor ezt nem akarták, akkor indították meg a támadást, a harcban pedig halottak voltak és néha elég sok. Sőt a háborúkban stratégiai szempontból felégetik a földeket, falvakat, hogy az ellenfél utánpótlást ne szerezzen, aminek velejárója éhezés, nyomorúság és halál. Volt úgy, hogy a lovagok tényleg visszaéltek a hatalmukkal és poroszokot öltek meg, nem hittérítés szándékából. Az oroszok a németek és a dánok megjelenése előtt nem sokat törődtek a baltikumi hittérítéssel, pedig ők voltak a legközelebbi keresztény hatalom. A kolostoroknak, egyéb egyházi személyiségeknek, akiknek hajlandóságuk volt a pogányokat megtéríteni, állami támogatás is kellett volna, de ezt az orosz hercegek, meg fejedelmek nem adták meg, mert nem látták, mennyi lehetőség van benne, ha a megtért pogányok földjei (amik igen termékenyek voltak és ott volt a tenger), az ő országukhoz tartozna. Sokszor betörtek az oroszok a Baltikumban és kirabolták a területeket, meg emberek gyilkoltak le. El akarták takarni a Német Lovagrenddel, aki tény, hogy elkövetett túlkapásokat, de ezeket túlexponálták. A bevezetőben sok dolog van ami részletesen utólag ki van fejtve, s ott van kronológiai összefoglalás is. Doncsecz

Idősíkok

Poroszország meghódítása (1283) után a szócikk új fejezete: Az önálló állam időszaka (1226-1466) és visszamegy az 1200-as évek elejére. Erről beszéltem: be kellene tartani az időrendet, és ne ide-oda ugrálni térben és időben. Ez nem sci-fi.Mazarin 2007. augusztus 4., 19:39 (CEST)

Doncsecz! Amúgy, alakul a szócikk, de még kell azért ügyködni rajta. Ajánlom figyelmedbe a Tatárjárás c. szócikket, amelyet én csonk állapotból fejlesztettem azzá, ami. A szerkezete egységes, tartalma érthető, nem túl bonyolult, az időrend világos. Feltettem rá önhatalmúlag a Kiemelt sablont, de ha szavazni kell, majd szavazz mellette te is. :-) Mazarin 2007. augusztus 9., 09:39 (CEST)

Referálás eredménye

Wikipédia:Referálás/Német Lovagrend Szajci ^reci 2008. január 12., 10:40 (CET)

2. Referálás eredménye

Wikipédia:Referálás/Német Lovagrend (másodszor)‎ Szajci ^reci 2008. február 8., 11:25 (CET)

Egyéb információ

Ha le is zárul a kiemelt szavazás még egy-két lábjegyzettel bővülni fog a szócikk, a pontos információ végett. [törölt kép] Doncsecz ^Pošta 2008. március 15., 20:06 (CET)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Német Lovagrend. Szajci ^reci 2008. március 15., 20:28 (CET)

Képfigyelmeztetés

A következő képeket törölték vagy törlésre jelölték a Commonson. Mielőtt eltávolítod a képet a szócikkből, ellenőrizd a commonsos lapját, hátha időközben visszavonták a törlési jelölést, vagy eleve tévedés volt. A kivett képet próbáld meg helyettesíteni egy másikkal. Ezt az üzenetet a CommonsTicker írta.

• ABF törölte a(z) Image:Crusader.jpg nevű képet: Deleted because "Was in [[Category:Unknown as of 5 March 2008]], still missing essential information". using [[WP:TW|TW]];
  

-- CommonsTicker ^vita 2008. március 15., 23:36 (CET)

Ezt légyszíves javítsd ki aszerint, amit jelent

"A teutonok voltak az egyetlen lovagrend mely a legrövidebb ideig tartózkodott hazánkban." – a „mely” elé kellene egy vessző, de nem ez a lényeg, hanem hogy mit akar ez jelenteni?

1. 'a teutonok voltak az egyetlen lovagrend, amely – bár rövid ideig – de Mo.-on tartózkodott'
2. 'a Mo.-on tartózkodott lovagrendek közül a teutonok voltak itt a legrövidebb ideig'

Én csak külső tudásom alapján sejtem, hogy az elsőre gondolsz, de másnak ez csak egy értelmetlen mondat. Jó munkát és ne haragudj, – Auguste 2008. április 14., 08:39 (CEST)

MegoldvaHiányzik az aláírás!

Tömörítés

Ezt a hosszú szakaszt ide áttettem és helyette ugyanebből egy sokkal tömörebb változatot készítettem, amiben minden lényeges információ megmaradt. Fontos, hogy a bevezető tömör, gyorsan áttekinthető legyen. Ráadásul a cikken belül még egyszer megvan egy hasonló történelmi összefoglaló szakasz, ami elég nagy átfedésben van ezzel. A tömörített bevezető így most sokkal jobban használható a kezdőlapra kerülő bevezetőhöz is. Mivel semmilyen tartalmi, stiláris változtatást ezen kívül nem tettem, remélem az alkotók egyet értenek velem. --Adapa ^vita 2008. június 30., 03:21 (CEST)

A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctea Marie in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem) egyházi-katonai lovagrend, amit Palesztinában alapítottak. Elődje eredetileg német betegápoló rend volt, de számos lovagrend betegápolókból, vagy kereskedő szövetségekből alakult ki.
A lovagi rendek nagy korszaka a Szentföld felszabadításáért vívott keresztes háborúkhoz kapcsolódik a legszorosabban. Ezeket a szervezeteket azért hozták létre, hogy a háborúhoz állandó katonai erőt biztosítsanak. A rendek lovagjai sokkal képzettebbek, felszereltebbek voltak, mint a vazallusok, vagy nemesek lovagjai, akik fegyelmezetlennek és rendkívül szertelennek bizonyultak.

A lovagok szigorú rendszabályok mellett, szerzetesi fegyelemben éltek, fenntartásukra az uralkodók és a pápa földeket és várakat adományozott. Mikor elvesztették a szentföldi háborúkat, a johannita és teuton lovagok visszaköltöztek Európába. A legendás és mi több hírhedt teutonok az öreg kontinens keleti felére települtek, ahol számtalan pogány nép élt a Baltikumban, az Al-Dunánál és a sztyeppéken. Ezek a területek nagyon termékenyek voltak, lakosságuk hevenyészve élt, s számtalan lehetőséget biztosítottak a nyugati terjeszkedéseknek. Erre pályázott a Teuton Lovagrend is.

A lovagokat 1211-ben telepítette Dél-Erdélybe II. András magyar király, ahol eredményes harcoltak a kunok ellen, várakat és településeket építettek, de feltett szándékuk volt, hogy az erdélyi és kun területeket összekapcsolva birtokaikon maguk megszervezzék a közigazgatást, maguk hozzanak törvényt, vagyis önálló országot akartak létrehozni. 1225-ben a király kiismerve szándékukat, elűzte a lovagrendet.

Az egyik lengyel fejedelem, név szerint Konrád új lehetőséget adott a lovagoknak, s a rend elindult a felemelkedés útján. A balti porosz területeket a lengyelek, a németek és a pápa segítségével meghódították félévszázad alatt, ahol Marienburg székhellyel megalakult a Német Lovagrend országa. A lovagok még a 13. században bekebelezték a kelet-balti területeket is, azaz a mai Lettországot és Észtországot. A század végére Litvánia kivételével az egész Baltikum a lovagok kezére jutott.

Erőszakos keresztes háborúi miatt nem vetül jó fény rá, de a harcok után rendkívül pozitív oldaláról mutatkozott meg a lovagrend. Főleg Poroszországban és Pomerániában tudta igazán megvetni a lábát. A német kolonizáció hatására a porosz országrészben az őslakos poroszok lassan asszimilálódtak a németségben, míg Livóniában ilyen beolvadás szerencsére nem következett be. A németek fejlett agrárkultúrát és pénzgazdálkodást honosítottak meg, megépítették városaikat, kiépültek a várak, kikötők, beindult a kereskedelem és a hajózás.

De a Német Lovagrend hatalma demonstrációjaként még több területet akart szerezni és állandóan megtámadta Lengyelországot és Litvániát. Előbbi esetében a háborút már nem leplezhette a kereszténység térítését szándékozó keresztes hadjárattal, mert a lengyelek római katolikus keresztények voltak. Nyilvánvaló volt, hogy a lovagok hatalmukat akarták növelni, de még mindig ott voltak a pogány litván és az ortodox orosz területeket. A pravoszlávok mint eretnekek voltak a keresztesek szemében, ezért ezekre a területekre ideológiai megfontolásokból még ki lehetett terjeszteni a háborút.

De a lovagrend idővel nagyon elvilágiasodott, félredobta korábbi elveit és hatalmas vagyonokat halmozott fel. De hatalma militáris potenciáljától függött, másképp nem tudta volna uralmát fenntartani. Támadásai serkentették a szomszédos államokat az összefogásra, így jött létre Lengyelország és Litvánia uniója a 14. század végén.

Az 1410. évi grünwaldi csatával rend neve összefort mindörökre. A rend megsemmisítő vereséget szenvedett, maradék hatalmuk lassan összeomlott és meghódoltak a lengyel királynak. A kegyelemdöfést ellenben a reformáció jelentette, mert az egyik nagymesterük ugyanis áttért az evangélikus hitre és elvette a lovagok még megmaradt kelet-porosz területeit, a maradék (livóniai) részeken több másik hatalom osztozott.

1809-ben Napóleon feloszlatta a máltai lovagokkal együtt. Bár huszonöt év múlva újra létrehozták a német lovagrendet, de már inkább humanitárius tevékenységekre tértek át. Székhelyük ma is az osztrák fővárosban van.