Vedres István

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vedres István
Vedres István-1.jpg
Született 1765. szeptember 22.
Szeged
Elhunyt 1830. november 4. (65 évesen)
Szeged
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása mérnök
A Wikimédia Commons tartalmaz Vedres István témájú médiaállományokat.

Vedres István (Szeged, 1765. szeptember 22. – Szeged, 1830. november 4.) magyar mérnök, építész, gazdasági–műszaki szakíró.

Életpályája[szerkesztés]

Polgári családba született 1765. szeptember 22-én Szegeden. Piarista diák volt, majd tanulmányait a pesti tudományegyetem bölcsészeti karán folytatta. A Mérnöki Intézet (Institutum Geometricum) első mérnöki diplomát szerzett hallgatóinak egyike volt 1786-ban. Rögtön Szeged város alkalmazásába állt mérnökként, majd főmérnökként; ezt a hivatalt nyugdíjazásáig 1812-ig töltötte be. A városi közmunkák irányítójaként első feladatai között volt a futóhomok megkötése Csengele környékén fásítással (1789), majd a szőreg-gyálai határ a vízrendezése és ármentesítése. 1805-ben írt gazdasági–műszaki röpiratában SoroksárKecskemétKiskunfélegyháza–Szeged vonalvezetésű Duna–Tisza-csatorna, szegedi kereskedelmi kikötő és közraktár létesítése mellett érvelt. Számos csatornatervet készített, víztározók létesítését, tógazdaságok kialakítását, a rizstermelés fejlesztését javasolta. Vedresházán, birtokán mintagazdaságot hozott létre. Építészként középületeket, többek között iskolát és kórházat tervezett. A vízgazdálkodás kérdései egész életében foglalkoztatták: a tiszántúli árapasztó csatornára készített tervét halála évében jelentette meg. A műszaki és gazdasági kérdések egységes szemlétű tárgyalásával a magyar nyelvű műszaki–gazdasági szakirodalom egyik megteremtője, a reformkor gazdaságpolitikai elképzeléseinek előfutára volt, ezzel – elsősorban vízgazdálkodási téren – nagy hatás gyakorolt Széchenyi Istvánra is. Szépíróként Dugonics András köréhez csatlakozott, verseket, színdarabokat írt, Aesopust fordított, hatalmas könyvtárat gyűjtött. A magyar irodalom és a magyar nyelvű színjátszás iránti elkötelezettségét jelzi, hogy az 1799 és 1804 között tervei szerint épült szegedi városháza adott otthont a város első nyilvános színháztermének, melyet – elhelyezkedése alapján – "curiális házbéli theátrumnak" neveztek.[1] Egyike volt a Magyar Tudományos Akadémia megalapítóinak, 1800-ban az ő szervezésében jött létre az első nyilvános hangverseny Szegeden.

Főbb művei (szakirodalom, szépirodalom)[szerkesztés]

  • A magyar nyelvnek a magyar hazában való szükséges voltát tárgyazó hazafiúi elmélkedések (Bécs, 1790)
  • A Haza szeretete, avagy Nemes Szeged városának a töröktől való elvétele – négyrészes vitézi játék (színielőadás, Szeged, 1803)
  • A Tiszát a Dunával összvekaptsoló ujj hajókázható tsatarna [...] (Szeged, 1805; németül: Bécs, 1807; (Magyar irodalmi ritkaságok (14.). Egyetemi Nyomda, Szeged. 1932)
  • Egy nemzeti jószág, melyet Magyarország [...] javára szerzett (Szeged, 1807)
  • A bankótzédulák elenyésztethetésérül (Szeged, 1807)
  • Étska kisded rajzolattya (Pest, 1817)
  • A sivány homokság használhatása (Szeged, 1825)
  • A tul a tiszai nagyobb árvizek eltéríthetésérül egy két szó (Pest, 1830)

Emlékezete[szerkesztés]

  • Nevét utca viseli Szeged Újszeged városrészében.
  • 1952 óta nevét viseli az 1949-ben Állami Ipari Gimnázium néven Szegeden létrehozott volt építőipari szakközépiskola; jelenlegi neve Szegedi Vedres István Szolgáltatási Szakképző Iskola.[2]
  • Vedres István bronz mellszobrát (Schaár Erzsébet alkotása) születésének bicentenáriumán avatták a szegedi Dóm tér körbefutó Nemzeti Emlékcsarnokában.
  • Szobra áll a Maros torkolatánál levő gátörház előtt.
  • Születésének 250., illetve halálának 185. évfordulója alkalmából 2015-ben Szegeden szakmai szervezetek és a városi önkormányzat Vedres-emlékév keretében nagyszabású programsorozatot rendeztek.
  • A Vedres-emlékév programjainak részeként a Szeged folyóirat emlékszámot jelentetett meg, a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár kiállítást rendezett Szeged Széchenyije címmel.
  • 2015-ben szakmai szervezetek Vedres István-díjat alapítottak. A kitüntetettek Szemerey-Kiss Balázs szobrászművész plakettjét kapják.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sándor János: A szegedi színjátszás krónikája
  2. Az intézmény története az iskola honlapján. [2016. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 2.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A Szeged c. folyóirat 2015. szeptemberi, a Vedres-jubileumra megjelent száma (tartalomjegyzék)
  • Sárközy Imre: Régibb vízimérnökeink életéből (Budapest, 1897)
  • Matusovits Péter: Emlékezés Vedres Istvánról (Városkultúra, 1933. 17 – 18. sz.)
  • Vácz Elemér: Vedres István munkássága és a Duna-Tisza csatorna (Budapest, 1934)
  • Farkas László: Vedres István mérnök élete és működése (Szeged, 1937)
  • Nagy Zoltán: Vedres István művészi munkássága (Budapest, 1956)
  • Károlyi Zsigmond: A vízhasznosítás, vízépítés és vízgazdálkodás története Magyarországon (Budapest, 1960)
  • Szabó Miklós: Vedres István (Népművelés, 1965)
  • Péter László: Szeged Széchenyije – Vedres István emlékezete (Magyar Nemzet, 1965. 231. sz.)
  • Bendefy László: Megemlékezés Vedres Istvánról születésének 200 éves fordulója alkalmából (Hidrológiai Tájékoztató, 1966. 6. sz.)