Valahol Európában (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Valahol Európában
1948-as magyar film

Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben
Balra Gábor Miklós (Hosszú Péter), középen Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben
Rendező Radványi Géza
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Balázs Béla (szakértő)
Radványi Géza
Máriássy Félix
Fehér Judit
Máriássy Judit
Főszerepben Somlay Artúr
Gábor Miklós
Bánki Zsuzsa
Bárdy György
Horváth Laci
Rozsos István
Harkányi Endre
Rónai András
Bicskey Károly
Tollas András
Kemény László
Zene Buday Dénes
Operatőr Hegyi Barnabás
Vágó Máriássy Félix
Hangmérnök Rónay Gyula
Díszlettervező Pán József
Benda Miklós
Gyártásvezető Szirtes László
Gyártás
Gyártó Radványi produkció
MAFIRT
Ország Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 100 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
BemutatóMagyarország 1948. január 1.[1]
Ausztria 1948. november 19.
francia 1949. február 1.
Amerikai Egyesült Államok 1949. október 3.
Díj(ak) Budapesti tizenkettő (2000)
KorhatárTizenkét éven aluliak számára nem ajánlott
További információk

A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948. január 1-jén[1] bemutatott magyar film Radványi Géza rendezésében.

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!

A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A filmről[szerkesztés]

A második világháború után mindegyik jelentősebb párt saját filmgyártó céget alapított, hogy a saját ideológiájának leginkább megfelelő filmeket forgasson.[2] A magántőke bevonásával nem sikerült új szellemű, kiugró alkotásokat készíteni, így végül is egy 1947-es kormányrendelet segített átjutni a holtponton, amely 200 ezer forintos segélyt vagy hitelt adott a pártoknak filmforgatásra. A Hunnia Filmgyár Részvénytársaság három vállalkozóval kötött szerződést, közöttük a Magyar Kommunista Párt által alapított Radványi Mafirt produkcióval, amely a Valahol Európában filmdrámát tervezte filmre vinni.[3] Radványi eredetileg magyar-román, később magyar-osztrák koprodukcióban készítette volna el a filmet, de tárgyalásai kudarccal végződtek. Ennek ellenére az 1947. augusztus 25-én forgatni kezdett alkotás elsőként készült el.[2]

A stábban a korszak szinte valamennyi nagy neve ott volt, sőt a következő generáció legjelentősebb tagjai is segédkeztek.

A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. A főszereplő Kuksira azonban sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi. A gyerekek szinte önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.). A Valahol Európában forgatása után ugyanezekkel a gyerekekkel forgatta Makk Károly is első filmjét, az Úttörők munkacímű Kék nyakkendős csillagok című művet, melyet azonban betiltottak. A film gyerekszereplőinek zöme a Gaudiopolisból került ki. Egybehangzó vélemények szerint a miniállam léte inspirációja is volt az alkotásnak.

A várról a külső felvételek a cseszneki várban készültek.[4]

A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette, aki egy csapásra világhírűvé vált, és filmjével bejárta a világot. A filmet pl. Lengyelországban 1975. április 4-én a TVP1 csatornán mutatták be 10:00-12:40 között 'Gdzieś w Europie' címmel, a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára rendezett 3 napos műsorfolyamuk részeként.

A film bekerült a 2000-ben megválasztott minden idők legjobb 12 magyar alkotása közé (Új Budapesti Tizenkettő), 2012-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia tagjai beválogatták a legjobb 53 magyar film közé is.

Stáblista[szerkesztés]

Szereplők[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Valahol Európában. Filmadatlap. MaNDA, 2017. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 28.) „Bemutató / Release Date: 1948-01-01 Budapest, Nemzeti Apolló”
  2. a b c admin: A magyar film (1945-1957). Magyar Független Film és Video Szövetség, 2014. június 2. (Hozzáférés: 2018. június 28.)
  3. A másik két produkciós iroda a Szőts Filmgyártó és Filmkölcsönző Vállalat (Ének a búzamezőkről), illetve a Nemzeti Parasztpárt Sarló Film elnevezésű vállalata (Mezei próféta) volt. Lásd: MAFSZ 2014[2]
  4. http://www.szepmagyarorszag.hu/magyar/oldalak/csesznek_lovagvar_bakony_varturak/

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]