Valahol Európában (film)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Valahol Európában szócikkből átirányítva)
Valahol Európában
1948-as magyar film

Bánki Zsuzsa és Gábor Miklós
Bánki Zsuzsa és Gábor Miklós
Rendező Radványi Géza
Műfaj filmdráma
Forgatókönyvíró Balázs Béla (szakértő)
Radványi Géza
Máriássy Félix
Fehér Judit
Máriássy Judit
Főszerepben Somlay Artúr
Gábor Miklós
Bánki Zsuzsa
Bárdy György
Horváth Laci
Rozsos István
Harkányi Endre
Rónai András (Ábrahám)
Bicskey Károly
Tollas András
Kemény László
Zene Buday Dénes
Operatőr Hegyi Barnabás
Vágó Máriássy Félix
Hangmérnök Rónay Gyula
Díszlettervező Pán József
Benda Miklós
Gyártásvezető Szirtes László
Gyártás
Gyártó Radványi produkció
MAFIRT
Ország  Magyarország
Nyelv magyar
Játékidő 100 perc
Képarány 1,37:1
Forgalmazás
Forgalmazó Mokép
Bemutató Magyarország 1948. január 1.
Ausztria 1948. november 19.
francia 1949. február 1.
Amerikai Egyesült Államok 1949. október 3.
Svédország 1950. március 13.
Dánia 1950. szeptember 19.
NSZK 1951. szeptember 14.
Japán 1952. február 8.
Dánia 1956. november 16. (ismételt kiadás)
NDK 1985. augusztus 2.
Díj(ak) Budapesti tizenkettő (2000)
Korhatár Tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.
További információk

A Valahol Európában 1947-ben forgatott és 1948-ban[1] bemutatott magyar film Radványi Géza rendezésében.

Történet[szerkesztés]

Dialog-stop-hand.svg Alább a cselekmény részletei következnek!
Gábor Miklós (Hosszú Péter) és Somlay Artúr (Simon Péter) az „Akasszuk fel!”-jelenetben

A film a második világháború idején játszódik. Szereplői az árván, otthontalanul kóborló gyerekek, akik bandákba verődve járják az országot, és úgy tartják el magukat, ahogy tudják: élelmet lopnak. Hamarosan körözést adnak ki ellenük. Szerencséjükre találnak egy elhagyatottnak látszó várat egy kopár hegyen. Az azonban nem lakatlan, Simon Péter egykori karmester lakja, aki a világtól megcsömörödve, magányosan él itt. A gyermekek először idegenkednek a felnőttől, majdnem fel is akasztják őt, ám hamarosan megbarátkoznak vele, sőt meg is szeretik. Simon ugyanis nem hazudik nekik, és nem csapja be őket, mint a többi felnőtt. Sőt öntudatra ébreszti őket. Megtanítja nekik, hogy a szabadság a legfontosabb érték, melyhez minden embernek (így nekik) is joguk van. Együtt hozzák rendbe a rozoga várat, közben a Marseillaise-t fütyülik. A gyermekek azonban lebuknak, és elfogatásukra több felnőtt is megindul. A szabadságukat nem kívánják feladni, harcolnak érte, és el is űzik a felnőtteket, ám harc közben egy puskalövéstől az egyik kisgyerek, Kuksi halálos sebesülést szerez. Kénytelenek bevinni őt a faluba, holott tudják, így elfogják majd őket. Kuksi ugyan meghal, ám Simon a városból olyan rendelkezést hoz, amely a gyermekeket felmenti a kényszerű rablásokból fakadó büntetések alól, sőt, a várat is az ő birtokukba adja.

Dialog-go-hand.svg Itt a vége a cselekmény részletezésének!

A filmről[szerkesztés]

A II. világháború végetérte után mindegyik jelentősebb párt saját filmgyártó céget alapított, és a saját ideológiájának leginkább megfelelő filmeket forgattatott. A MAFIRT a kommunisták cége lett. Itt készült a Valahol Európában.

A stábban a korszak szinte valamennyi nagy neve ott volt, sőt a következő generáció legjelentősebb tagjai is segédkeztek.

A gyermek főszereplőket árvaházakból válogatták ki. A főszereplő Kuksira azonban sokáig nem akadtak rá, mígnem egyszer felfigyeltek a filmgyár takarítónőjének kisfiára, Horváth Lacira, ő lett Kuksi. A gyerekek szinte önmagukat adták a filmben: a való életben is igazi csínytevők voltak (almát loptak, lerészegedtek a forgatás egyik napján, tintát öntöttek az egyik templom szenteltvíz-tartójába stb.). A Valahol Európában forgatása után ugyanezekkel a gyerekekkel forgatta Makk Károly is első filmjét, az Úttörők munkacímű Kék nyakkendős csillagok című művet, melyet azonban azonnal be is tiltottak. A film gyerekszereplőinek zöme a Gaudiopolisból, az Örömvárosból került ki. Egybehangzó vélemények szerint a miniállam léte inspirációja is volt az alkotásnak.

A várról a külső felvételek a cseszneki várban készültek.[2]

A film forgalmazására a kommunista pártnak már nem volt pénze, ezért az összes forgalmazási jog Radványit illette, aki egy csapásra világhírűvé vált, és filmjével bejárta a világot.

A film bekerült a 2000-ben megválasztott legjobb 12 magyar film közé: (Budapesti tizenkettő), 2012-ben pedig bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé is.

Stáblista[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]