Vachellia drepanolobium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Vachellia drepanolobium
A tövissel ellátott üres gumó, ahol a hangyák laknak
A tövissel ellátott üres gumó, ahol a hangyák laknak
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Család: Pillangósvirágúak (Fabaceae)
Alcsalád: Mimózaformák (Mimosoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Acacieae
Nemzetség: Vachellia
Wight & Arn.
Faj: V. drepanolobium
Tudományos név
Vachellia drepanolobium
(Harms ex Sjöstedt) P.J.H.Hurter
Szinonimák
  • Acacia drepanolobium Sjostedt
Elterjedés
Elterjedési területeElterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vachellia drepanolobium témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vachellia drepanolobium témájú kategóriát.

A Vachellia drepanolobium a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae) családjába és a mimózaformák (Mimosoideae) alcsaládjába tartozó faj.[1]

Előfordulása[szerkesztés]

A Vachellia drepanolobium előfordulási területe Kelet-Afrika.[2] Ott ahol megtalálható, a domináns fafajjá válik; sokszor nagy, egyfajú erdőket alkot.

Megjelenése[szerkesztés]

Ez a fa akár 6 méter magasra is megnő. Az ágain üres, két-két tövissel ellátott gumók nőnek.[3][4]

Életmódja[szerkesztés]

Az úgynevezett vertiszol nevű talajokat kedveli, melyek magas kitáguló agyagásvány tartalmúak..[5][6] Az erdőtüzet jól bírja; sőt az szűkséges a szaporodásához.[7] Az erdőben és a szomszédos szavannán sokféle növényevő állat táplálkozik vele, köztük a zsiráf (Giraffa camelopardalis), az afrikai elefánt (Loxodonta africana), az impala (Aepyceros melampus) stb.;[8][9] emiatt az üres gumóiban többféle hangyafaj is él; köztük: Crematogaster mimosae, Crematogaster sjostedti, Crematogaster nigriceps és Tetraponera penzigi.[5][6] A növény és a hangyák szimbiózisban élnek; a növény lakhelyet és édes nedveket biztosít az ízeltlábúaknak, míg a hangyák a fa „ragadozóira” támadnak.[4]

Felhasználása[szerkesztés]

Az ember a faanyagából tárgyakat farag, faszenet készít vagy éppen tűzifának használja.[10] A nedveiből gumiszerű anyagot és ragasztót nyer ki.[2][11]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2013) „Phylogenetic position and revised classification of Acacia s.l. (Fabaceae: Mimosoideae) in Africa, including new combinations in Vachellia and Senegalia.”. Bot J Linn Soc 172 (4), 500–523. o. DOI:10.1111/boj.12047.  
  2. a b 'Vachellia drepanolobium (as Acacia drepanolobium) (Whistling Thorn). ZipcodeZoo.com. [2012. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
  3. Whistling Thorn. [2008. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 18.)
  4. a b (2002) „Effects of large mammalian herbivores and ant symbionts on condensed tannins of Acacia drepanolobium in Kenya”. Journal of Chemical Ecology 28 (5), 921–937. o. DOI:10.1023/A:1015249431942. PMID 12049231.  
  5. a b Young, T.P. (1996. december 1.). „Ants on swollen-thorn acacias: species coexistence in a simple system”. Oecologia 109 (1), 98–107. o. DOI:10.1007/s004420050063. (Hozzáférés ideje: 2008. január 21.)  
  6. a b Palmer, Todd (2008. január 1.). „Breakdown of an Ant-Plant Mutualism Follows the Loss of Large Herbivores from an African Savanna”. Science 319 (5860), 192–195. o. [2008. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1126/science.1151579. PMID 18187652. (Hozzáférés ideje: 2008. január 21.)  
  7. Okello, Bell (2008). „Short-term survival and long-term mortality of Acacia drepanolobium after a controlled burn”. African Journal of Ecology 46 (3), 395–401. o. DOI:10.1111/j.1365-2028.2007.00872.x.  
  8. „Symbiotic ants as an alternative defense against giraffe herbivory in spinescent Acacia drepanolobium”. Oecologia 91, 235–238. o. DOI:10.1007/bf00317789.  
  9. Jacob R. Goheen, and Todd M. Palmer,"Defensive Plant-Ants Stabilize Megaherbivore-Driven Landscape Change in an African Savanna"[1], Current Biology,Available online 2 September 2010.
  10. Okello, B.D., O’Connor, T.G. & Young, T.P. (2001). „Growth, biomass estimates, and charcoal production of Acacia drepanolobium in Laikipia, Kenya”. For. Ecol. & Manag. 142, 143–153. o. DOI:10.1016/S0378-1127(00)00346-7.  
  11. The Whistling Thorn. (Hozzáférés: 2008. január 18.)

Fordítás[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]