Ulcisia Castra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ulcia Castra a római limes térképén
A Villa rustica rajza a szentendrei skanzenben
Szentendre, Ulcia Castra maradványai

Ulcisia Castra egykori római erőd a mai Szentendre közelében található, a katonai erőd a római korban Pannonia Duna menti limesének része volt.

Fekvése[szerkesztés]

Szentendrétől délnyugatra, Pomáz közelében, a Pilis hegység keleti szélének egyik teraszán, a Duna közelében a Szentendrei-szigeten feküdt.

Nevének eredete[szerkesztés]

Neve illír eredetű, jelentése Farkas-vár.

Története[szerkesztés]

Ulcisia Castra helyén előzőleg eraviszkusz település állt. A rómaiak által itt felépítettt erőd a germán-szarmata betörések védelmére épült 322-334 között, valószínű, hogy Nagy Konstantin, vagy II. Constantinus császár idejében, az észak-déli Alsó-Pannoniához és Aquinkumhoz kapcsolódó római út fő tengelyében épült.

A római katonai tábor első nyomainak fából és földből épült szerkezeténekj feltárására 1993-ban került sor, mely szerint az erőd építési munkálatai Domitianus vagy Traianus (a 81. és a 117. AD) idején kezdődtek. Az itt felépült tábor a védelmi erődrendszer legfontosabb erősségei közé tartozott. Gyors fejlődését kedvező földrajzi adottsága, a főváros közelsége, a főút melletti fekvése tette lehetővé. A település eredetileg két részből állt, vagyis a katonai tábor közelében egy polgári város is kialakult, ahol a katonák hozzátartozói, továbbá a kézművesek, kereskedők laktak.

Ulcisia Castra leírása[szerkesztés]

A tábor régészeti feltárására a 20. század harmincas-negyvenes éveiben került sor. A nagyjából trapéz alakú tábor 205 méter hosszú és 134 méter széles alapterületen feküdt. Egy-másfél méter széles fal vette körül, sarkait és oldalait bástyákkal erősítették meg.

Ulcisia Castranak két főkapuja volt, azonban mind a négy oldalán volt kapu. A keleti oldalon lévő főkaput (porta praetoria) két négyszögletes kaputorony szegélyezte. A hátsó főkapu (porta decumana) a polgári településhez vezetett, mely egy széles út mentén álló kisméretű, négyszögletes alaprajzú lakóházakból állt. A tábor a 2. század elején épült, de a következő évszázadokban többször átépítették, melyet a különféle bélyeges téglák is bizonyítanak, és azt is, hogy a táborlakók a 3. és a 4. században komolyabb újjáépítési munkákat végeztek. A Római Birodalom itteni határszakaszát védő tábori helyőrségek a feltárások adatai szerint különféle légiókból kerültek ki, és többször is változtak az évszázadok alatt. Az itt állomásozó cohorsok közül ismert a szír ezred, a dalmáciai lovas ezred és az aquincumi segédlégió egyik részlege is.

Kr.u. 270-ben a kvád, vandál, szarmata és jazig törzsek inváziói során az erőd súlyosan megsérült. Ez események után az erődítményeket ismét átépítették. Az erőd nevét később, biztosan nem tudható, hogy mikor; Nagy Konstantin, vagy II. Constantine idejében-e de Ulcisia Castra Constantia Castra névre változtatták.

Források[szerkesztés]

  • Ókori Lexikon [1]
  • Ulcisia Castra Szentendre [2]