Trofaiach

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Trofaiach
A főtér
A főtér
Trofaiach címere
Trofaiach címere
Közigazgatás
Ország  Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leobeni járás
Irányítószám 8793
Körzethívószám 03847
Forgalmi rendszám LN
Népesség
Teljes népesség 11 227 fő (2016. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 658 m
Terület 143,25 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Trofaiach (Ausztria)
Trofaiach
Trofaiach
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 25′ 34″, k. h. 15° 00′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 25′ 34″, k. h. 15° 00′ 24″
Trofaiach weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Trofaiach témájú médiaállományokat.

Trofaiach osztrák város Stájerország Leobeni járásában. Lakossága 2016 januárjában 11 229 fő volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Madártávlatból

Trofaiach Stájerország közepén, a járásközpont Leobentől kb. 10 km-re északra a Vordernberg-völgyben helyezkedik el. Az önkormányzat területének nagy része erdő vagy magashegység, az Eisenerzi-Alpok több 2000 m fölötti csúcsa hozzá tartozik (Hochturm 2081 m, Eisenerzer Reichenstein 2165 m, Gößeck 2214 m). A városközponton a Vordernbergerbach patak folyik keresztül.

Az önkormányzathoz a következő falvak, településrészek tartoznak: Edling (371 lakos), Gai (68), Gausendorf (170), Gimplach (250), Gößgraben (45), Hafning bei Trofaiach (523), Krumpen (72), Kurzheim (132), Laintal (597), Oberdorf (27), Putzenberg (69), Rötz (300), Schardorf (230), Töllach (20), Treffning (110), Trofaiach (7817), Untergimplach (157), Unterkurzheim (70) és Windischbühel (180).

A környező települések a következők: északra Vordernberg, északkeletre Tragöß-Sankt Katharein, délkeletre Proleb és Leoben, délre Sankt Peter-Freienstein, délnyugatra Kammern im Liesingtal, nyugatra Kalwang Mautern in Steiermark, északnyugatra Eisenerz.

Története[szerkesztés]

A Szentháromság-templom

Trofaiach a környező gazdag réz- és vasérclelőhelyek miatt már a bronzkor közepétől kezdve a római koron át a kora középkorig folyamatosan lakott volt. Maga a település a kora középkorban jött létre, nevének eredete (akárcsak számos más környező településé) szláv eredetű (trebiti - irtás). A szlávok aztán beolvadtak a betelepülő bajorok közé, létrehozva a mai stájer népességet.

Egy 982-es keltezésű oklevélben II. Ottó császár megerősítette a salzburgi érsek birtokait, amelyek közé Trofaiach és környéke is tartozott.Valószínűleg szintén a 10. században alapították a Szt. Rupert-templomot, amelyet csak 1195-ben említenek először írott forrásban. A 13. századra Trofaiach a felső-stájerországi vasérckereskedelem egyik csomópontjává vált. 1277-ben I. Rudolf király egyik oklevelében megemlíti a trofaiachi vasat (ferrum de Treviach). 1314-re jelentősége lecsökkent, amikor egy császári utasítás szerint a Präbichl-hágótól délre termelt vasat Leobenbe kellett szállítani. Ugyanekkor Szép Frigyes vaskereskedelmi monopóliumot adott Loebennek, így Trofaiach sok lakosa inkább oda költözött át.

A település 1379-ben vásárjogot kapott, amelyet III. Frigyes császár 1455-ben megerősített. Az utolsó nagyobb pestisjárványra 1713-ban került sor, amikor a kb. 500 lakosból hetvenen pusztultak el. A 19. században továbbra is a vasércbányászat volt a vezető iparág. 1875-ben II. Johann Adolf zu Schwarzenberg herceg hatalmas kohót építtetett, amely azonban még faszénnel működött. 1897-ben a Siemens-Martin cég alapított acélművet, amely 37 éven át szolgáltatott munkát a helyi lakosságnak. A vasút - egyelőre még csak egy Loeben-Vordenberg tehervonal formájában - 1872-ben érkezett meg.

Az első világháborúban a településtől nyugatra mintegy 45 hektáron elterülő puskaporüzemet létesítettek. Az egészen 1926-ig működő gyár építésére 1915 nyarán 5 ezer hadifoglyot osztottak be. 1940-ben a volt üzemi területen tábort létesítettek, ahol először a szovjetekkel kötött szerződés értelmében Bukovinából kitelepített németeket szállásolták el. Őket hamarosan átköltöztették és a helyszínen hadifogoly- és kényszermunkatábor létesült. A háború után a brit megszálló hatóság ideiglenesen itt szállásolta el a Magyarországról Palesztinába kivándorolni szándékozó zsidókat, mintegy 1500 főt. Utána a táborban a szovjet befolyás alá került országokból menekült személyek laktak. 1956-ban, a magyar forradalom leverése után is szállásoltak el itt rövid időre menekülteket. A tábort 1960-ban zárták be.

Trofaiach 1979-ben kapott városi státuszt. 2012-ben egy népszavazást követően Hai és Hafning községek csatlakoztak Trofaiach önkormányzatához (Vordernberg ugyanekkor a csatlakozás ellen szavazott).

Lakosság[szerkesztés]

Trofaiachban 2016 januárjában 11 229-en éltek. A város lakossága a második világháború után a menekültek befogadásával közel megduplázódott. Csúcspontját 1981-ben érte el 12 067 fővel, azóta enyhe, de folyamatos csökkenés tapasztalható.

Látnivalók[szerkesztés]

Stockschloss
  • a román stílusjegyeket is mutató gótikus Szt. Rupert-plébániatemplom
  • Szentháromság-templom; 1195-ben alapította a traunkircheni bencés kolostor.
  • az 1872-ben átépített Mell-kastély
  • a 17. századi Stibichhofen-kastély. Földszintjén helytörténeti múzeum.
  • az oberdorfi Stockschloss

Testvérvárosok[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Elfriede Maria Huber-Reismann, Bernhard A. Reismann: Gai. Die Geschichte einer Landgemeinde. 3 Bände. Eigenverlag der Gemeinde Gai, 2005.
  • Alfred Seebacher-Mesaritsch: Trofaiach, Heimatbuch zur Stadterhebung. Eigenverlag der Stadtgemeinde Trofaiach, 1979.
  • Trofaiach, die Geschichte einer steirischen Pfarre, herausgegeben von Dechant Ägidius Reiter, 1963; mit Beiträgen von Herwig Ebner, Helmut Mezler-Andelberg, Georg Ocherbauer, Ulrich Kodolitsch und anderen.
  • Konflikt und Integration, die Lager Trofaiach/Gai 1915-1960, herausgegeben vom Institut für Strukturforschung und Erwachsenenbildung der Arbeiterkammer Steiermark, 2003, mit Beiträgen von Werner Anzenberger, Heimo Halbrainer und Gabriela Stieber. ISBN 3950097147 .
  • Gerd Stachel: Die Straße, Lebens- und Alltagsgeschichten, 2012, herausgegeben vom Stadtmuseum Trofaiach - Ein Spaziergang durch die Trofaiacher Hauptstraße

Ez a szócikk részben vagy egészben a Trofaiach című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.