Niklasdorf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Niklasdorf
A városháza
A városháza
Niklasdorf címere
Niklasdorf címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Leobeni járás
Irányítószám 8712
Körzethívószám 03842
Forgalmi rendszám LN
Népesség
Teljes népesség2515 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság521 m
Terület15,13 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Niklasdorf (Ausztria)
Niklasdorf
Niklasdorf
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 23′ 42″, k. h. 15° 09′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 42″, k. h. 15° 09′ 25″
Niklasdorf weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Niklasdorf témájú médiaállományokat.

Niklasdorf osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 2541 lakosa volt.

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Niklasdorf a Leobeni járásban
A régi plébániatemplom
Niklasdorfi strand

Niklasdorf Felső-Stájerországban fekszik, a Mura mentén Leoben és Bruck an der Mur között, a folyó jobb partján. A település mellett halad el a Semmering-hágón átkelő S6-os autóút (Semmering Schnellstraße). Az önkormányzat területének több mint fele erdő, egyötöde szántóföld és kb. 50 hektár legelő. Az önkormányzat területe 3 katasztrális községre oszlik: Foirach (273,99 ha), Niklasdorf (344,42 ha), Niklasdorfgraben (894,10 ha).

A környező önkormányzatok: délnyugatra Leoben, nyugatra Proleb, keletre Bruck an der Mur.

Története[szerkesztés]

A környező barlangokban (pl. Drachenhöhle) az ős- és középső kőkorból (100-4 ezer évvel ezelőtt) származó csonteszközöket és egy mamutzápfogat találtak. Az újkőkorban megkezdődött a földművelő népesség megtelepedése; a szomszédos Leobenhez tartozó Mühltalban és Nennersdorfban számos, ebbe a korba tartozó kőbaltát ástak ki a régészek. A környék a bronzkorban is lakott volt, a közeli Donawitzból egy griffes kard, Niklasdorfban pedig két, ruhadarabokat összefogó bronztű került elő.

A Római Birodalom bukása után Stájerországban szlávok telepedtek meg, akik az avarok ellen a bajor herceg védelmét kérték és ezáltal bajor fennhatóság alá kerültek. A környéken ma is sok a szláv eredetű helynév. 788 után a térség a Frank Birodalom uralma alá került. Ebből az időszakból Niklasdorfban és a szomszédos Prolebben is tártak fel temetőket.

A település első említése (ecclesia Sancti Nicholai de Michlindorfr) 1148-ből származik, egy Reimsben III. Jenő pápa által kiadott oklevélben, amelyben megerősíti a gössi apátság birtokait. Az ekkor még Micheldorfnak nevezett falu neve csak az 1780-as években változott meg Niklasdorfra, templomának védőszentje után.

1480-ban a törökök kifosztották a falut és felgyújtották a templomot. Utóbbit a Mátyás magyar királlyal folytatott háború és a nép szegénysége miatt csak 1499-re építették újjá. A falu 1752-ig Bruck egyházközségéhez tartozott, ezután egyházilag önállóvá vált.

Lakosság[szerkesztés]

A niklasdorfi önkormányzat területén 2017 januárjában 2541 fő élt. A lakosságszám 1971 óta (akkor 3365 fő) csökkenő tendenciát mutat, bár 2011 óta stabilizálódni látszik. 2015-ben a helybeliek 91,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,2% a régi (2004 előtti), 4,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 3,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,4% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 77,1%-a római katolikusnak, 5,8% evangélikusnak, 1,9% mohamedánnak, 13,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt Niklasdorfban.

Látnivalók[szerkesztés]

  • a régi, 1148 előtt alapított Szt. Miklós-plébániatemplom 1971 óta használaton kívül van.
  • a városháza műemlék épülete

Jegyzetek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Niklasdorf című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Források[szerkesztés]