Ugrás a tartalomhoz

Toroni Izabella örmény fejedelemné

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Toroni Izabella
a Hegyek úrnője
Իզաբելլա (Զապել) դը Տորոն
Uralkodási ideje
1181. február 4./1182. február 3. 1187. május 6.
ElődjeGargari N.
UtódjaAntiochiai Izabella
Életrajzi adatok
UralkodóházRupen-ház
Született?
nem ismert
Elhunyt1191 után
nem ismert
ÉdesapjaIII. Henfrid, Toron ura (1148 után–1173)
ÉdesanyjaMilly Stefánia, Náblusz úrnője (?–1183 után)
Testvére(i)
HázastársaIII. Rupen, a Hegyek ura (1145–1187)
Gyermekei1. Aliz (1182–1234 után)
2. Filippa (1183–1219 körül)
SablonWikidataSegítség

Toroni Izabella (? – 1191 után), örményül: Իզաբելլա (Զապել) դը Տորոն, franciául: Isabelle de Toron, dame des Montagnes, görögül: Ισαβέλλα του Τορόν, arabul: إيزابيلا, latinul: Isabella (Elisabeth) de Torono, principissa/domina de montibus. A Hegyek órnője Kilikiában. I. Theodórosz nikaiai császár utólagos anyósa, I. (Anjou) Izabella későbbi jeruzsálemi királynő sógornője és I. (Poitiers) Rupen Rajmund ifjabb örmény király anyai nagyanyja. Châtillon Rajnald antiochiai fejedelemnek, Châtillon Anna magyar királyné édesapjának a mostohalánya az anyja harmadik házassága révén.

Élete

[szerkesztés]
Az örmény állam legnagyobb kiterjedése Nagy Tigranész uralkodása alatt: Nagy-Örményország (i. e. 140 körül–i. e. 55), amelynek Kilikia is a része volt.

Bátyja IV. Henfrid, Toron ura, I. (Anjou) Izabella 1192-től jeruzsálemi királynő első férje.

Sógora, II. Leó a férje halála után lett a Hegyek ura Kilikiában, aki 1199. január 6-án királlyá koronáztatta magát VI. Henrik német-római császártól kapott koronával IV. Ottó német-római császár, III. Ince pápa és III. Alexiosz bizánci császár együttes támogatásával, a mainzi érsek jelenlétében, és alapította meg Kilikiában az új örmény államot 1045 óta.

Unokája Rupen Rajmund ifjabb örmény király mint fiú örökös számítottak az örményországi trónöröklésben a legesélyesebbeknek. Ennek ellenére végül Leót a kisebbik lánya, Zabel követte a trónon. II. András 1218-as örményországi látogatása változtatott a korábbi helyzeten. A magyar király a szentföldi hadjáratáról hazatérőben útban megállt az örmény fővárosban, Sziszben, ahol az örmény király, I. Leó nagy örömmel fogadta, rokonként üdvözölte,[1] és megegyeztek gyermekeik házasságában.

Gyermekei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Lusignan Szibilla örmény királyné II. András harmadfokú unokatestvére volt, hiszen mindketten II. Balduin jeruzsálemi király ükunokái voltak annak egy-egy lánya révén. Szibilla II. Baldvin idősebb lányától, Melisenda jeruzsálemi királynőtől származott, míg II. András II. Baldvin másodszülöttjétől, Aliz antiókhiai fejedelemnétől.
  2. Helvis első férje I. (Dampierre-i) Eudo (?–1207/10) francia keresztes lovag, az ötödik keresztes hadjárat résztvevője, Chargey-les-Gray ura volt, akitől elvált, és a házasságukból két fiú született.
  3. Fülöp első felesége Courtenay Eleonóra (1208 körül–1230 előtt), I. Péter konstantinápolyi latin császár és Jolánta latin császárnő lánya, Courtenay Jolán magyar királyné húga és II. András magyar király sógornője, aki három gyermeket szült.
  4. Eschiva második férje Lusignan Guido (?–1302/3), III. Hugó ciprusi király fia, akinek további két gyermeket szült, többek között a későbbi IV. Hugó ciprusi királyt.

Források

[szerkesztés]

Korabeli forrás

[szerkesztés]

Szakirodalom

[szerkesztés]
  • Kurkjian, Vahan M.. A History of Armenia (angol nyelven). New York: Armenian General Benevolent Union (1958). Hozzáférés ideje: 2019. november 17. 
  • Rudt de Collenberg, Wipertus Hugo: Les Lusignan de Chypre = EΠETHΡΙΣ 10, Nicosia, 1980.
  • Rüdt-Collenberg, Wipertus Hugo: The Rupenides, Hethumides and Lusignans: The Structure of the Armeno-Cilician Dynasties, Párizs, Klincksieck, 1963.
  • Wertner Mór. András herczeg, in: Wertner Mór: Az Árpádok családi története (magyar nyelven), Nagy-Becskerek: Pleitz Ferencz Pál Könyvnyomdája, 452–456. o. (1892). Hozzáférés ideje: 2019. november 17. 

Szépirodalom

[szerkesztés]
  • Passuth László: Hétszer vágott mező, Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1970.

További információk

[szerkesztés]
  • Cawley, Charles: Jerusalem Nobility (angol nyelven). Foundation for Medieval Genealogy. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  • Marek, Miroslav: The Rupenids (angol nyelven). Euweb. (Hozzáférés: 2019. november 17.)
  • Schreiber, Karl-Heinz: Isabella von Toron Königin von Armenien (német nyelven). Genealogie-Mittelalter. (Hozzáférés: 2019. november 17.)


Előző
Gargari N.
A Hegyek úrnője
1181/2 – 1187
Következő
Antiochiai Izabella