Tordai Zádor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tordai Zádor
Bahget Iskander felvétele
Bahget Iskander felvétele
Született 1924. augusztus 20.
Kolozsvár
Elhunyt 2010. március 12. (85 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása író,
filozófus
Díjak Kossuth-díj

Tordai Zádor (Kolozsvár, 1924. augusztus 20.Budapest, 2010. március 12.) Kossuth-díjas író, filozófus.

Életútja[szerkesztés]

„Csak Zádor maradt gyönyörűen józan. Megvonta a vállát, és azt tette, amit helyesnek tartott. Pléh-pofával azt mondta: »Rendicsek, aláírom. Van egy tollatok?« Semmi hősiesség, semmi gesztus, semmi fenékkerítés. Ő azt az erdélyi kálvinista józanságot képviselte, amely mögött hosszú történelmi tapasztalat halmozódott fel.”

Heller Ágnes a korčulai nyilatkozat aláírásáról[1]

1943 és 1945 között a Kolozsvári Mezőgazdasági Akadémián tanult. A Bolyai Tudományegyetemen szerzett filozófia szakos diplomát 1951-ben. A következő tanévben ugyanitt tanársegédként oktatott, majd 1957-ig a Román Tudományos Akadémia helyi Történettudományi és Filozófiai Intézetének munkatársa volt. 1958-ban munkanélküli lett, 1959–1960-ban lakatosként dolgozott.

1960-ban áttelepült Magyarországra, és a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetében helyezkedett el. 1968-ig az intézmény tudományos munkatársaként, 1968 és 1988 között tudományos főmunkatársaként, 1989 után nyugdíjas tanácsadójaként tevékenykedett. 1966-ban védte meg kandidátusi értekezését, 1988-ban a filozófiai tudomány doktora lett.

1968. augusztus 21-én Heller Ágnes, Márkus György, Márkus Mária és Sós Vilmos társaságában aláírta a korčulai nyilatkozatot, amelyben az öt magyar értelmiségi a Varsói Szerződés csapatainak csehszlovákiai beavatkozása, a prágai tavasz eltiprása ellen tiltakozott.[2] Részt vett a szamizdat Bibó-emlékkönyv szerkesztőbizottságában.[3]

Munkássága[szerkesztés]

Kolozsvári éveiben a 17. és 18. századi magyar gondolkodás, különösen az erdélyi kartezianizmus története foglalkoztatta. 1960 után elsősorban a modern filozófia története és problémái érdekelték, írt többek között Walter Banjaminról, Pierre Teilhard de Chardinről és Jean-Paul Sartre-ról. Irányzatok a mai polgári filozófiában című, Márkus Györggyel közös könyvében az egzisztencializmust ismertette. Az Egzisztencia és valóság Heller Ágnes szerint „a legjobb magyar monográfia Sartre-ról és a francia egzisztencializmus felbomlásáról”.[4] Az elidegenedés mítosza és valósága és A cselekvés hálója című monográfiáiban Tordai az elidegenedés problémáját járta körül; utóbbi művében bevezette az alanyiasulás fogalmát. A párizsi Irodalmi Újságban Tóth Sándorral közösen publikált tanulmánya, az 1977-es Jelentés Erdélyből a Ceaușescu-rezsim elnyomó nemzetiségpolitikáját elemezte.

Díjai[szerkesztés]

Főbb művei[szerkesztés]

  • Irányzatok a mai polgári filozófiában (Budapest, 1964)
  • Egzisztencia és valóság (Budapest, 1967)
  • Az elidegenedés mítosza és valósága (Budapest, 1970)
  • Közösséges emberi dolgok. Esszék, tanulmányok 1970–1972 (Budapest, 1974)
  • Jelentés Erdélyből. Irodalmi Újság, 1977. március–április (Tóth Sándorral, Lázár György álnéven)
  • Legyünk realisták…! Esszék, tanulmányok (Budapest, 1977)
  • A cselekvés hálója (Budapest, 1984)
  • Megértő módban (Budapest, 1985)
  • A józan ész dicsérete (Budapest, 1988)
  • A felelősség alapjai, lehetőségei és körülményei (Budapest, 1993)
  • Utazás Hellaszba (Budapest, 1993)
  • A nap árnyékában (Budapest, 2000)
  • Balkáni történetek. Esszék, tanulmányok (Budapest, 2004)
  • Hogyan lehet valaki Európában zsidó, Walter Benjamin?; Múlt és Jövő, Bp., 2011

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom. Budapest, 1998, Múlt és Jövő. 225. o.
  2. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988). Monográfia. Budapest, 1995, T-Twins. 464. o.
  3. Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988). Monográfia. Budapest, 1995, T-Twins. 196. o.
  4. Heller Ágnes: Meghalt Tordai Zádor. Népszabadság Online, 2010. március 12.

Felhasznált irodalom[szerkesztés]

  • Csizmadia Ervin: A magyar demokratikus ellenzék (1968–1988). Monográfia. Budapest, 1995, T-Twins.
  • Heller Ágnes – Kőbányai János: Bicikliző majom. Budapest, 1998, Múlt és Jövő.
  • Heller Ágnes: Meghalt Tordai Zádor. Népszabadság Online, 2010. március 12.
  • Magyar nagylexikon XVII. (Szp–Ung). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. 577. o. ISBN 9639257176  
  • MTI Ki kicsoda 2009. Kortársaink életrajzi lexikona. Főszerk.: Hermann Péter. Budapest, 2008, MTI.
  • Révai új lexikona XVIII. (Tob–Z). Főszerk.: Kollega Tarsoly István. Szekszárd, 2006, Babits. 48. o. helytelen ISBN kód: 9639556412

További irodalom[szerkesztés]

  • Balla Zsófia: Páratlan nyomon (Tordai Zádor emlékének). Holmi, 2010. 4. sz. 524–526. o.
  • Radnóti Sándor: Tordai Zádor (1924–2010). Holmi, 2010. 4. sz. 527–528. o.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]