Tigrispiton
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Fán pihenő példány
| ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Python molurus (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Tigrispiton témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Tigrispiton témájú médiaállományokat és Tigrispiton témájú kategóriát. |
A tigrispiton (Python molurus) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a pitonfélék (Pythonidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
[szerkesztés]A tigrispiton egész Dél-Ázsiában előfordul Pakisztántól Indián át Srí Lankáig és a Himalája lábáig. Dél-Kína (Szecsuan és Jünnan tartomány)ában, Hongkongban, Hajnanon, Hátsó-Indiában és a Szunda-szigeteken (Celebeszig) a nagyobb és sötétebb szalagos tigrispiton (Python bivittatus) helyettesíti. Mivel bőre miatt túlvadászták, sok területen veszélyeztetett, kipusztulástól fenyegetett fajjá vált.
Alfajai
[szerkesztés]- indiai tigrispiton (Python molurus molurus) - Pakisztán, India, Nepál déli része, Banglades és Mianmar
- ceyloni tigrispiton (Python molurus pimbura) - Srí Lanka
Korábban alfajának tekintették a szalagos tigrispitont (Python bivittatus, régebben Python molurus bivittatus) is.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Hossza egyes becslések szerint elérheti a 6,4 métert, testtömege pedig a 91 kilogrammot,[1] a legnagyobb ténylegesen lemért példány azonban csak 4,6 méter hosszú és 52 kg volt.[2] Teste sárgásfehér, nagy barna foltokkal. A hím kloákanyílásánál található, ún. anális sarkantyúk[3] a visszafejlődött combcsontok maradványai és a párzásban játszanak szerepet. A meleg vérű állatok testmelegét az alsó és felső ajkán lévő, igen érzékeny hőreceptorokkal érzékeli.
Feje szürkésbe játszó hússzínű, a fejtető és a homlok világos olajbarna. Háta világosbarna, középen szürkéssárga árnyalattal. Hasa fehéres; az orrlikaktól a szemeken át a száj hátsó sarkáig egy-egy olajbarna sáv húzódik. Ugyanilyen színű, háromszögletű foltot találunk a szemek alatt, továbbá egy nagy, villásan elágazó, Y alakú foltot a fej hátulján, illetőleg a tarkón. A háton egész sor megnyúlt négyszögletes, vörösbarna foltot találunk — ezek szegélye fekete, a szélük fogazott vagy egyenes. Oldalt a középső foltoknál kisebb, hosszanti foltok sorakoznak; ezek közepe világosabb. Két elülső és két hátsó homlokpajzsa van; utóbbiak és a fejtető-pajzsok között kisebb pajzsokat találunk. A két felső és négy alsó homlokpajzsban háromszögletű gödrök vannak. A szemeket az ajakpajzsoktól apró pikkelysor nem különíti el. A test felső részét 60–70 kis pikkelysor borítja. Barna szivárványhártyája felül világosabb, mint alul.
Életmódja, élőhelye
[szerkesztés]Magányos, fákon élő lény. A fára úgy mászik fel, hogy rátekeredik a törzsére, és pikkelyeivel kapaszkodik belé. Addig függeszkedik egy ágon, amíg el nem halad alatta egy megfelelőnek látszó áldozat — leginkább kisemlős, szarvas, disznó vagy majom. A zsákmányt leginkább nyelvével vizsgálódva érzi meg. Áldozatát testgyűrűivel összeszorítva öli meg. Becslések szerint szabadon 40 évig élhet — fogságban tovább él és nagyobbra is nő.
Szaporodása
[szerkesztés]Az ivarérettséget 3 éves korban éri el. A nőstény 60–100 tojást rak — a fiatalabbak kevesebbet, az idősebbek egyre többet. A nőstény a tojások köré tekeredve melegít őket. Az ideális költési hőmérséklet 36 °C — ha hűvösebb az idő, az anya akár 7 °C-kal is emelheti a fészek hőmérsékletét. A kis pitonok 60-80 nap múlva kelnek ki.
Tartása
[szerkesztés]Dél-Ázsiában esetenként rágcsálóirtónak tartották; az éjszakára a fészerbe engedett jószágot reggel újra befogják. Magyarországon a törvény veszélyes állatnak minősíti, ezért tartásához engedély szükséges.
Képek
[szerkesztés]-
Portré -
Terráriumokban kedvelt az albínó tigrispiton
,_Zoo_de_Ciudad_Ho_Chi_Minh,_Vietnam,_2013-08-14,_DD_08.JPG)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ [1] Animal Diversity Web.
- ↑ Minton, S. A. (1966), "A contribution to the herpetology of West Pakistan", Bulletin of the American Museum of Natural History 134 (2): 117–118, <http://digitallibrary.amnh.org/dspace/handle/2246/1129>.
- ↑ Urania Állatvilág III. – Halak, kétéltűek, hüllők, Gondolat Kiadó, Bp., 1969, p. 430–431.
Források
[szerkesztés]- Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 20.)
- Alfred Edmund Brehm. Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 „Brehm2000”
- Trionyx díszállat és terrarisztikai szaküzlet oldala
