The Undertaker

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
The Undertaker
Undertaker primer plano.jpg
Születési név Mark William Calaway
Született 1965március 24. (50 éves)
Houston, Texas (USA)
Házastársa Jodi Lynn (1989-1999, elvált)
Sara Frank (2000-2007, elvált)
Michelle McCool (2010-jelenleg)
Foglalkozása Pankrátor, előadó művész
Beceneve (The) Undertaker
The Phenomen
The Deadman

The Undertaker az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz The Undertaker témájú médiaállományokat.

Mark William Calaway (1965. március 24.[1]– ) amerikai pankrátor, aki a ringben használt The Undertaker nevén vált ismertebbé. Jelenleg a WWE igazolt pankrátora.

Calaway a professzionális birkózói pályafutását 1984-ben a World Class Championship Wrestling (WCCW) sorozatban kezdte el. A World Championship Wrestlinghez (WCW) "Mean" Mark Callous néven 1989-ben csatlakozott. Mikor 1990-ben a WCW nem hosszabbította meg Calaway szerződését, ugyanazon év novemberében a World Wrestling Federationhöz (mely 2003-től WWE név alatt működik) The Undertaker -ként csatlakozott. Mivel azóta is ennél a cégnél sportol, Calaway jelenleg a WWE egyik vezető pankrátora. Undertaker az egyetlen olyan személy aki szerepelt a Monday Night Raw legelső (1993-as) műsorában, s még mindig a szervezetnél van.

Undertakernek két, igencsak eltérő "gimmickje"(karaktere) van: "Deadman"-ként egy mágikus, halhatatlan figura, "American Bad Ass"-ként pedig egy motoros rosszfiú. A hozzá kapcsolódó emlékezetes mérkőzések közé tartozik a Casket mérkőzés, a Burried Alive meccs, a hírhedt Hell in a Cell és a Last Ride mérkőzés. Az ő féltestvére Kane, akivel egy csapatot alkottak, melynek Brothers of Destruction lett a neve. The Undertaker veretlen a WrestleMania sorozatban, összesen 21 győzelmet aratott megszakítással Brock Lesnar legyőzte a Wrestlemania 30-on (2014. április 6.) (21-1), ami egyedüli sorozat a WWE történelmében. Majd a WrestleMania 31-en visszatért és megverte Bray Wyatett (22-1). Undertaker nyolcszoros világbajnok. Ezek közül négyet WWE Championshipben, hármat a World Heavyweight Championship, egyet pedig az USWA Unified World Heavyweight Champion sorozatában szerzett meg (akkor még Master of Pain-ként), valamint hétszeres csapat-bajnoknak is mondhatja magát, hatszoros WWF Tag Team bajnok, és egyszeres WCW Tag Team bajnok. Szintén ő volt a 2007-ben megrendezett Royal Rumble győztese, amit harmincadikként érkezve a ringbe nyert meg (ezt a bravúrt rajta kívül csak John Cena volt képes megismételni 2008-ban).

Pankrátor karrierje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

WWE/F karrierje (1990 - napjainkig)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mark William Calaway, avagy ahogy mindenki ismeri, a legendás The Undertaker 1965 tavaszán született a Texas állambeli Houstonban.

1984-ben kezdődött a karrierje a World Class Championship Wrestling-nél. Neve ekkor „Texas Red” volt. 1989-ben egy évet a WCW-nél töltött „Mean” Mark Callous néven, majd véglegesen leigazolt a WWF-hez (2003-tól ez a WWE nevet viselte, illetve a mai napig ezen a néven fut a cég). 1990-ben a Survivor Series-en jelent meg először Undertaker-ként. Első világbajnoki övét Hulk Hogan legyőzésével szerezte meg az 1991-es Survivor Series-en. Jake„The Snake” Roberts elvesztett egy mérkőzést Macho Man ellen és a meccs után rá akart támadni, ám Taker ezt megakadályozta. Ekkor face, vagyis jó karakterré változott.

A 1991-es Royal Rumble-on Yokozunával meccselt egy Casket Match-en. A meccs végére legalább 15 pankrátor ütötte Taker-t, aki végül alul is maradt a túlerővel szemben. Miután bezárták a koporsóba, látványeffektek közepette ,,elszállt a lelke". Ez volt az első ,,távozása" karrierje során. A valóságban hátsérülés miatt tartott szünetet.

WrestleMania X után egy ,,ál-Undertaker" tért vissza id. Ted DiBiase vezetésével. A csalót a SummerSlam alkalmával intézte el az igazi Taker. Néhány hónappal később ismét lesérült. Visszatérte után Mankind (Mick Foley) volt a célkeresztben. Kettejük vitája legendás meccseket eredményezett. A WrestleMania XIII-on legyőzte Sycho Sid-et és másodszorra is világbajnok lett. Undertaker menedzsere elhozta a WWE-be Taker ,,testvérét", Kane-t. Ez egy hosszas Taker-Kane feudhoz vezetett. A soron következő konfliktusa Shawn Michaels-el történt. Csatáztak többek között az akkor első alkalommal megrendezett Hell In A Cell gálán is. Undertaker következő ilyen típusú mérkőzése Mankind ellen volt. Ez az összecsapás minden idők egyik legjobb hardcore meccse lett, sok legendás momentummal, amit a mai napig szívesen említenek videókban, a pankráció rajongók között pedig kultikus, ikonikus lett.  Később ,,Stone Cold" Steve Austin-nal csapatot alkotva Tag Team bajnokok lettek.

Taker hat év után ismét heel (gonosz) karakterré változott, legfőbb ellensége egykori tag-team társa, Stone Cold volt, akinek legyőzésével harmadszorra is világbajnok lett. Miután Austin visszanyerte az övet, Taker összeállt Big Show-val és vele is Tag Team bajnok lett. Ezt követően újra sérülés miatt kellett pihennie. Az ezredforduló májusában tért vissza Judgement Day PPV alkalmával, mint face karakter. Szerepköre drasztikusan megváltozott: motorost formált meg ,,American Bad Ass" becenévvel. A McMahon-Helmsley korszak eljövetelével Undertaker hosszú viaskodásba kezdett Vince McMahonnal és annak családjával. 2001-ben összeállt Kane-nel és léterjött a legendás ,,Brothers Of Destruction" nevű duó. Ez idő alatt WCW és WWE Tag-Team bajnokok is voltak. Egy idő után újra gonosz karakter lett belőle, ennek eredményeként hosszú haját levágatta és „Big Evil” becenéven kezdte el ámokfutásait. Ric Flair-rel vívott csatái után Hulk Hogan felett győzedelmeskedett a Judgement Day-en, és negyedszerre is világbajnok lett.

Hamarosan újra jó karaktert kapott. Egy mérkőzésen Big Show ellen lesérült és kimaradt egy időre. A 2003-as Royal Rumble-on tért vissza és folytatta feudját a Big Show-val. Ezután először JBL-el, majd Randy Orton-nal vívott hosszú csatákat. A 2006-os év nagy részében a WWE cégénél újnak számító The Great Khali lett ellenfele. Viszályuknak köszönhetően Undertaker címmeccsek sorának inthetett búcsút. A címszerzésen az sem segített, hogy öt év után ismét duót alkotott Kane-nel és ismételen virágzott ,,Brothers of Destruction".

Újabb nagy áttörést a 2007-ben megrendezett Royal Rumble nevű esemény hozott Undertaker számára, amit megnyert, mivel harmincadiknak érkezett, a dolga innentől kezdve pedig könnyűvé vált. Ennek köszönhetően a WrestleMania XXIII-on Batistát legyőzve World Heavyweight Champion lett. Több címmeccset is vívtak egymással, melynek Edge vetett véget, amikor megszerezte az nehézsúlyú világbajnoki övet. Innentől kezdve Edge ellen vívott hosszú, és a rajongók között szintén legendásnak minősülő csatákat. A 2008-as One Night Stand-en egy TLC (tables, ladders & chairs) meccset vívtak. A mérkőzés feltétele az volt (hasonlóan az I Quit meccsekhez, ahol a meccset feladó személynek kell távoznia), hogy amennyiben Taker veszít, ott kell hagynia a WWE-t. A vesztes végül ő lett. A SmackDown menedzsere, Vickie Guerrero, Edge barátnője volt. Miután Edge félrelépett Alicia Fox-al, (és mindezt élő adásban, az esküvőjük napján az asszony meg is tudott), Vickie visszahívta a temetkezési vállalkozót. Ennek eredménye egy Hell in a Cell mérkőzés lett a SummerSlam-en, melynek végén Taker legyőzte ellenfelét.

A WrestleMania XXV-ön, 2010-ben legyőzte Shawn Michaels-t, így tovább növelte (18-0) WrestleMania-veretlenségi rekordot. Shawn a visszavonulást választotta, Undertaker pedig a meccs után két évre pihenőre vonult. Haját levágatta, majd 2012-ben mindenki legnagyobb meglepetésére kihívta Triple H-t a WrestleMania-ra, The Game pedig kikötötte, hogy ő csakis egy Hell In A Cell meccs keretében hajlandó elfogadni a halott ember ajánlatát. Hosszú meccsük és még hosszabb, évtizedek óta tartó viszályuknak Taker nyeresége vetett véget, 2013-ban CM Punk ellen mérkőzött a WrestleMania-n, természetesen mindkettőt megnyerte, így 21 WrestleMania győzelmet tudhatott maga mögött. Eljött a 2014-es év, és Taker streakjének a vége is, úgyanis Brock Lesnar kíhivta őt a WrestleManiara ahol Taker alulmaradt, és ez egy hosszú streak végét is jelentette, (21-1), ezután nem láthattuk egy jó évig, amikor is idén Bray Wyatt hívta ki a Deadmant, a WrestleMania 31-ig nem is láthattuk, de Taker elfogadta a kíhivást, eljött a WM 31 napja, és Taker napja is, Wyatt nem okozott komolyabb gondott neki, sikerel győzte le az újabb kíhivóját (22-1).

A STREAK[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

WrestleMania VII. – Jimmy Snuka (1-0)

WrestleMania VIII. – Jake Roberts (2-0)

WrestleMania IX. – Giant Gonzalez (3-0)

WrestleMania XI. – King Kong Bundy (4-0)

WrestleMania XII. – Diesel (5-0)

WrestleMania 13. – Sycho Sid (6-0)

WrestleMania XIV. – Kane (7-0)

WrestleMania XV. – Big Boss Man (8-0)

WrestleMania X Seven – Triple H (9-0)

WrestleMania X8. – Rick Flair (10-0)

WrestleMania XIX. – Big Show és A-Train (Hendikep meccs) (11-0)

WrestleMania XX. – Kane (12-0)

WrestleMania 21. – Randy Orton (13-0)

WrestleMania 22. – Mark Henry (14-0)

WrestleMania 23. – Dave Batista (15-0)

WrestleMania XXIV. – Edge (16-0)

WrestleMania XXV. – Shawn Michaels (17-0)

WrestleMania XXVI. – Shawn Michaels (18-0)

WrestleMania XXVII. – Triple H (19-0)

WrestleMania XXVIII. – Triple H (20-0)

WrestleMania XXIX. – CM Punk (21-0)

WrestleMania XXX. - BROCK LESNAR (21-1)

WrestleMania 31. - Bray Wyatt (22-1)

Sikerei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pro Wrestling Illustrated
    • Az év rivalizálása (1991) vs. The Ultimate Warrior
    • Az év meccse (1998) vs. Mankind ellen Hell in a Cell meccs a King of the Ring-ben
    • Az év meccse (2009) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXV
    • Az év meccse (2010) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXVI
    • Az év meccse (2012) vs. Triple H a WrestleMania XXVIII
    • PWI rangsor #2 az 500 legjobb pankrátor a PWI 500-ban 2002-ben
    • PWI rangsor #21 az 500 legjobb pankrátor a "PWI Évek" 2003-ban
  • United States Wrestling Association
    • USWA Unified World Heavyweight Bajnok (1x)
  • World Class Wrestling Association
    • WCWA Texas Heavyweight Bajnok (1x)
  • World Wrestling Federation/World Wrestling Entertainment/WWE
    • WCW World Tag Team Bajnok (1x) – Kanel
    • World Heavyweight Championship (3x)
    • WWF/E Championship (4x)
    • WWF Hardcore Championship (1x)
    • WWF Tag Team Bajnok (6x) – Stone Cold Steve Austinal (1), Big Showal (2), The Rockal (1) és Kanel (2)
    • Royal Rumble győztes (2007)
    • A Wrestlemania-k történetében egyedülálló 22:1 -es győzelmi sorozat
    • Slammy Awards (8x)
      • WWF's Legnagyobb sláger (1996) Sucking Diesel into the abyss
      • Legjobb tetoválás (1997)
      • Legjobb bejövetel zene (1997)
      • Star of the Highest Magnitude (1997)
      • 2x legjobb meccs (2009, 2012) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXV - vs Triple H a Hell in a Cell meccs a WrestleMania XXVIII
      • Az év momentuma (2010) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXVI
      • OMG Az év momentuma (2011) Kiugrás Triple H Tombstone Piledravejából a WrestleMania XXVII
  • Wrestling Observer Newsletter
    • 5 csillagos meccs (1997) vs. Shawn Michaels a Hell in a Cell meccs at Badd Blood
    • Legjobb gimmick (1990–1994)
    • Legjobb Heel (gonosz karakter) (1991)
    • Az év rivalizálása (2007) vs. Batista
    • Az év meccse (2009) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXV
    • Az év meccse (2010) vs. Shawn Michaels a WrestleMania XXVI
    • Leginkább túlértékelt (2001)
    • Olvasók legkevésbé kedvelt pankrátora (2001)
    • Az év legrosszabb feudja (1993) vs. Giant González
    • Legrosszabb meccs (2001) with Kane vs. KroniK at Unforgiven
    • Wrestling Observer Newsletter Hall of Fame (2004)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "Texas Births 1926–1995. "Family Tree Networks"

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]