Tanuki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Japán nyestkutya, azaz tanuki

A tanuki (狸) (Nyctereutes procyonoides viverrinus) a nyestkutya egy Kelet-Ázsiában őshonos alfaja. Gyakran hibásan borznak vagy mosómedvének nézik őket a külső hasonlóságaik miatt, pedig ezek a fajták nem rokonai egymásnak.

A nyestkutyáknak ezen alfaja főleg Japánban őshonos, de Ázsiaszerte több mérsékelt övi erdőség mentén és fás sztyeppéken is megtalálhatóak.

A tanukik a japán néphiedelemben ősidők óta jelen vannak, rengeteg mese és monda szól róluk. Legfőképpen alakváltó képességükről híresek, mellyel átverik az embereket. Gyakran megjelenített figura a japán képzőművészetben. Sokszor láthatóak boltok és éttermek bejáratai előtt is szerencsehozó figuraként.

Jellemzői[szerkesztés]

Kinézete[szerkesztés]

A tanuki rókatermetű emlősállat. Fejszerkezete hasonlít a mosómedvéére, szeme körül fekete „álarc” van, ami lehúzódik egészen a nyakáig. Pofája fehér, lábai feketék. Bundájának színe egyedenként változó, az okkersárgától egészen a feketéig terjedhet.

Táplálkozása[szerkesztés]

Éjszakai ragadozó állat, főleg gyümölcsökkel, bogyókkal, rovarokkal, halakkal és kisebb emlősökkel táplálkozik.

Előfordulása[szerkesztés]

A tanuki elterjedése

Kelet-Ázsiában őshonos faj, egyedei legnagyobb számban Japánban, Kínában és Észak-Vietnámban találhatóak meg. Mára már Oroszország nyugatabbra eső területein is előfordulhatnak. Az európai kontinensen viszonylag alacsony példányszámban vannak jelen, ugyanis ezekre a területekre főleg betelepítéssel kerültek. Magyarországon 1961-ben ejtették el az első példányt, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azóta is szórványosan előfordul.[1]

A tanuki a népi közhiedelemben[szerkesztés]

Kinézet és szimbólumok[szerkesztés]

Shigaraki Tanuki

A tanukikat legtöbbször ugyanazokkal az attribútumokkal ábrázolják. Fejükön általában nagy kerek bambuszkalap van, ami segít elkerülni a balszerencsét és a betegségeket. A tanukik arcán mindig széles mosoly ül. Két nagy szemük segít jó döntéseket hozni. Egyik kezükben egy szakés kannát tartanak, amire a „hacsi” (八, hachi) kanji van festve. Ez a szerencsehozó szimbólumok számára utal. A szakés kanna az erényt jelképezi. A másik kezében vagy egy üres pénztárca, vagy egy kötelezvény van, ami a bizalom jelképe, és annak is, hogy soha nem fizet. A nagy, bozontos farok a sikerek elérésében ad segítséget, a hatalmas kerek has pedig határozottságot és nyugodt döntéskészséget mutat. Gyakran ábrázolják még őket hatalmas, földig érő herékkel is, melyeket poggyászként vagy dobként használnak utazásaik során. Ez pedig a pénzügyekkel kapcsolatos szerencsét hozza meg. Ez az ábrázolásmód a Kamakura-korban alakult ki.

A tanukik óriási heréit nem csak a képzőművészetben jelenítik meg: vidám gyermekdalok és mondókák is elmesélik.

たんたんたぬきの金玉は、
風もないのに、
ブラブラ
Tan Tan Tanuki no kintama wa,
Kaze mo nai no ni,
Bura bura

Ezt nagyjából így fordíthatjuk:

Tan-Tan-Tanuki heréi (kintama, 金玉, Szó szerint azt jelenti „arany” (金, kin) + „golyó” (玉, tama)
Ha a szél nem is fúj
Lengenek lengenek"

Legendák[szerkesztés]

A tanukikról és az egyéb Jókai-okról (妖怪, youkai, a Sintó hitvilágban létező démon, szellem vagy szörny) szóló legendák és történetek főleg a Buddhizmus Japánban való elterjedése előtt jöttek létre, ugyanis a buddhizmus térhódítása után a szellemvilág már jóval kevesebb figyelmet kapott.

A tanukik mágikus erejű lények, akik főképp alakváltó képességeikről híresek. A tanuki átváltozásának fontos eleme a falevél. Sok képzőművészeti alkotáson látható levéllel a homlokán ábrázolva. Egyes területeken azt tartják, hogy nem csak ő maga tud átváltozni, de képes tárgyak alakját is megváltoztatni. Több történet is számol be arról, hogy a trükkös teremtmények pénznek álcázott faleveleket adnak a kocsmárosnak, és így jutnak ingyen szakéhoz és ételhez.

Legfőképpen pocakos, alkoholista nőcsábászok és vándorló szerzetesek alakját szeretik felvenni.

Bár a tanukikat tréfáik ellenére kedves, szerethető lénynek mutatják be, a Kamakura és Muromacsi korból maradtak fent mítoszok, melyek pontosan ennek az ellenkezőjét láttatják.

Yoshitoshi Bunbuku Chagama

Kacsi-Kacsi Jama[szerkesztés]

Az egyik leghíresebb fennmaradt legendák egyike a Kacsi-Kacsi Jama (かちかち山).[2] A történet szerint egy gazdának sikerült csapdába ejtenie egy tanukit, aki a földjén ólálkodott, majd fellógatta egy fára, hogy később megfőzze és megegye. Míg a férfi a városon kívül járt, a tanuki az életéért könyörgött a gazda feleségének aki éppen mocsit készített. Az nő szíve megenyhült rajta és elengedte őt. Miután elengedte, a lény ellene fordult, agyonütötte, és megfőzte levesnek a jószívű asszonyt, majd ezután fölvette annak alakját. A levest később felszolgálta a mit sem sejtő férjnek, magát pedig csak az étkezés után leplezte le.

A Japán szóbeszédben azóta is jelen van egy bizonyos ironikusan „tanuki-levesnek” nevezett recept.

Bunbuku Csagama[szerkesztés]

Ez a történet is a legismertebbek egyike, azonban a tanukikat egy teljesen más oldalukról mutatja be.[3] Egy nap egy igazán szegény ember talált egy csapdába esett tanukit, megmentette, majd az hálából felajánlotta neki hogy teáskannává változik, ő pedig adja el, hogy legyen miből élelmet vásárolni a magának. Egy szerzetes meg is vette tőle és hazavitte a Morindzsi templomba (Morinji, Tatebajasi, Gunma prefektúra). Mikor a szerzetes a tűz felé tette a kannát, az elkezdett mozogni, táncolni, és össze-vissza szaladgálni a szobában. Onnantól kezdve az emberek csodájára jártak a Morindzsi templom, táncoló kannájának.

A templomot azóta is híres turista látványosságként tartják számon. Bejárata előtt huszonegy tanuki szobor áll, illetve megtekinthető a híres teáskanna is.[4]

A tanuki a populáris kultúrában[szerkesztés]

A tanuki a Japán populáris kultúra visszatérő karaktere, számos filmben, animációs filmben és videójátékban is ábrázolják.

Videójátékok[szerkesztés]

  • A világhírnek örvendő Super Mario Bros. 3, Super Mario 3D Land, New Super Mario Bros. 2 és Super Mario 3D Worldjátékokban a hős, Mario, fel tud ölteni egy tanuki ruhát. A ruha felöltésével képes lesz annak minden, a mitológiából ismert képességét alkalmazni.
  • A Nintendo 3Ds specifikus Animal Crossing videójáték szériában Tom Nook egy visszatérő karakter, egy tanuki, csakúgy mint unokaöccsei, Timmy és Tommy.
  • A Shadow Tactics: Blades of the Shogun című játékban az egyik játszható karakter háziállata és egyben társa egy idomított tanuki, akit Kuma-nak hívnak.

Anime és manga[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

  • November 8-a, vagyis 08.08. a tanuki ünnepének napja. Ezzel a tanuki ábrázolásokon megtalálható nyolc szimbólumra utalnak.
  • A tanukikat finom tapintású szőrük miatt vadásszák, illetve telepítik be bizonyos országokban. Sok ruhára pedig úgy teszik rá bundájukat, mintha az műszőrme lenne. Erre a tényre néhány évvel ezelőtt egy állatvédő szervezet világított rá.
  • Ez az egyetlen kutyaféle, ami téli álmot alszik.
  • 1994. október 31-én egy japán csillagász, T. Kobayashi egy a Naprendszer kisbolygó övében található aszteroidát fedezett fel, mely a "10154 Tanuki" nevet kapta.

Források[szerkesztés]

Commons:Category:Tanuki
A Wikimédia Commons tartalmaz Tanuki témájú médiaállományokat.

További információk[szerkesztés]