Ugrás a tartalomhoz

Tótszerdahely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Atobot (vitalap | szerkesztései) 2016. január 10., 00:43-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Vessző utáni szóközhiány, egyéb apróság javítása AWB)
Tótszerdahely
A tótszerdahelyi Jézus Szíve templom
A tótszerdahelyi Jézus Szíve templom
Tótszerdahely címere
Tótszerdahely címere
Tótszerdahely zászlaja
Tótszerdahely zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeZala
JárásLetenyei
Jogállásközség
PolgármesterTislér István[1]
Irányítószám8864
Körzethívószám93
Népesség
Teljes népesség1084 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség95,77 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület12,30 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 24′, k. h. 16° 48′46.400000°N 16.800000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 16° 48′46.400000°N 16.800000°E
Tótszerdahely (Zala vármegye)
Tótszerdahely
Tótszerdahely
Pozíció Zala vármegye térképén
Tótszerdahely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tótszerdahely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tótszerdahely község (horvátul: Serdahel[3] vagy Serdahelj) Zala megyében, a Letenyei járásban.

Fekvése

A község Nagykanizsától délnyugatra, a Nagykanizsa-Szepetnek-Letenye országút mellett fekszik, délről Horvátországgal és a Murával határos. Környéke kedvesen lankás, enyhén dombos.

Története

Pribina és Kocel korából a régészek telepet találtak a Szentmihályi-dűlőben. Első írásos említése 1370-ből való (Zeredahel, Zerdahel), 1697-ben Tott Szerdahel, 1790-ben olvashatjuk jelenlegi nevével. A tót előnév a horvát és szláv nyelv eredetét jelenti. Az utótag a szerdai napokon tartott vásárokra utal. A XIV. század derekától a Szentmihályi és Szentkálmáni család birtoka. Részbirtokos lett a Kaczor, Zele, Háshá-gyi és Csernel család. A murai rév 1469-ben a Bánffy családé volt. A halászat is az ő kizárólagos joguk lehetett, mert 1511-ben Bánffy János panaszt emelt a szerdahelyiek ellen, mivel a Mura itteni partján halfogó részt építettek. 1482-ben 16 jobbágyhely jutott a Háshágyiaknak, 15 pedig Zelééknek. 1540-ben és 1541-ben az alsólendvai Bánffy István emberei kirabolták. Állatokat hajtottak el, készpénzt és ingóságokat vittek el. 1545-ben három halastavát lehalászták, erdeit kivágták. Már a XVI. század közepén előfordult, hogy a környék lakói török fogságba kerültek. Tótszentmárton mellett itt őrzik legjobban a horvát hagyományokat. 1990 után kiépült a teljes infrastruktúra. A település lélekszáma 1371 fő.

A község jelenlegi plébánosa Marton István tb. esperes, aki energikus lendületével vezeti a rá bízott híveket.

Nevezetességei

Fedák Sári színművésznőnek volt itt birtoka.

Jegyzetek

  1. Tótszerdahely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 21.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. augusztus 2.)

További információk

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:Zala megye helységei