Tógarma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Tógármah szócikkből átirányítva)

Togarma (régies nyelven Tógármah) a Bibliában több helyen előforduló név. Történetileg helynév, annak föníciai nyelvű alakja – akkád és asszír nyelven, az asszír forrásokban Tilgarimmu, az Antitaurusz és az Eufrátesz közötti lótenyésztő vidék, ország. A történészek egy része lakóit az örmények elődeivel azonosítja. Ezékiel könyvének 27. fejezete leírja Türosz (föníciai nevén Sur) kereskedelmi kapcsolatait, ahol Bet-Togarma mint lovak, hátasloval és öszvérek szállítója szerepel. A könyv szerzősége vitatott, de abban egyetértés látszik a történészek között, hogy Türosz kereskedelmének összeomlását II. Nabú-kudurri-uszur i. e. 585 és i. e. 572 közötti 13 éves ostroma utáni helyzetben mutatja be.

A történészek egy része szerint a Biblia összeállításának ideje, a judaizmus, mint egyistenhit kialakulása a korábbi héber többistenhitből – ahol Jahve csak Jeruzsálem istene volt – az i. e. 7. századra tehető és Szín-ahhé-eríba i. e. 701-s sikertelen Jeruzsálem elleni ostromának a következménye, amikor Jeruzsálem egyedüli megmenekülését – az összes többi szomszéd, így Izrael, valamint Júdea többi részének elpusztítása után – csak kiválasztottsággal tudták megmagyarázni. Ezért kerülhetett be a Türosszal az i. e. 7. században kereskedő Togarma Mózes első könyvébe is.

Togarma Mózes első könyvében[szerkesztés]

Tógármah a Bibliában, Mózes első könyvében leírt emberiség családfájának egyik személye, Gomer harmadik fia, Jáfet unokája, Ashkenaz és Riphat testvére.

Noé fia Jáfet, fia Gomer, fia Tógármah. (Mózes 1. 10:3).

Tógármah és fiai a kaukázusi népek mondáiban[szerkesztés]

Az örmények és grúzok különleges szerepet tulajdonítanak a bibliai Tógármahnak (örmény: Թորգոմ, Torgom; grúz: თარგამოს, Targamosz) és a fiainak. Khorenei Mózes Nagy-Örményország története című kora középkori krónikájában Torgom Örményország első királyaként szerepel, akinek fia, Haik az örmények ősatyja, annak fia, Armenak pedig az örmény nép névadója volt. A grúz mondák szerint Grúziát Targamosz másik fia, Kartlosz alapította, akiről a hagyomány szerint az ország történelmi Kartli tartománya is a nevét kapta.

Tógármah fiai a középkori kazár és arab forrásokban[szerkesztés]

Tógármahot ezenkívül a középkorban a török nyelvű népek, köztük a kazárok ősatyjának tartották. József király, 10. századi kazár uralkodó például így ír:

"Apáink nyilvántartásában azt találtuk, hogy Togarmának tíz fia volt, akiktől egy-egy nép származott: Agiôr, Tirôsz, Avôr, Ugin, Bizel, Tarna, Kazar, Zagur, Balgôr, Szavvir. Mi a hetediknek, Kazarnak utódai vagyunk."

A felsoroltak a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger vidékén élt egykori azonos nyelvű és kultúrájú törzsek mitikus ősatyjai, illetve maguknak a népeknek a nevei lehettek. A felsorolás kissé módosult formában szerepel Joszef Ben-Gorionnál is:

"Tugarma tíz törzse ezek: Kozar, Pacinak, Aliqanosz, Bulgar, Ragbiga (Ragbina, Ranbona), Turqi, Buz, Zabuk, Ungari, Tilmac (Tilmic)."

Arab másolat ugyanerről:

"Togorma tíz törzse ezek: Khazar, Badsanag, Asz-alân, Bulghar, Zabub, Fitrakh (Kotrakh?), Nabir, Andsar (Ajhar), Talmisz, Adzîgher, Anszuh." (Az arab átírásban tehát egy tizenegyedik törzs is szerepel.)

A fenti felsorolásokban ismert népek neveit fedezhetjük fel:

  • Avôr = avarok
  • Kazar, Kozar, Khazar = kazárok
  • Balgôr, Bulgar, Bulghar = bolgár-törökök
  • Szavvir = szabirok (a magyarok egyik elnevezése Bíborbanszületett Konstantin császár A birodalom kormányzásáról című művében: σαβαρτοι ασφαλοι, szabartoi aszfaloi)
  • Pacinak, badsanag = besenyők (pecsenyegek)
  • Asz-alân = jászok, alánok
  • Turqi = türkök (a honfoglaló magyarok gyakori elnevezése, például Bíborbanszületett Konstantin császár művében). Torgai madjarok?
  • Ungari = ungar, hungarus és az ezekből származó névalakok a magyarok leggyakoribb megnevezése más népek nyelvén (valószínűleg az onogurok nevéből)

A többi név a fordítási hibák miatt nem azonosítható, vagy olyan népeket jelöl, amelyek eltűntek a történelem sodrában. A törzsek tízes száma az onogur név feltételezett "tíz törzs" jelentésével is kapcsolatos lehet.

Források[szerkesztés]

Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5