Ugrás a tartalomhoz

Sörényes patkány

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sörényes patkány
Evolúciós időszak: Kora pleisztocén - jelen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Euarchontoglires
Csoport: Glires
Rend: Rágcsálók (Rodentia)
Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Öregcsalád: Muroidea
Család: Hörcsögfélék (Cricetidae)
Alcsalád: Sörényespatkány-formák (Lophiomyinae)
Nem: Lophiomys
Milne-Edwards, 1867
Faj: L. imhausi
Tudományos név
Lophiomys imhausi
Milne-Edwards, 1867
Szinonimák
  • Lophiomys aethiopicus (Peters, 1867)
  • Lophiomys bozasi Oustalet, 1902
  • Lophiomys hindei Thomas, 1910
  • Lophiomys ibeanus Thomas, 1910
  • Lophiomys smithi Rhoads, 1896
  • Lophiomys testudo Thomas, 1905
  • Lophiomys thomasi Heller, 1912
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sörényes patkány témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sörényes patkány témájú kategóriát.

A sörényes patkány (Lophiomys imhausi) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hörcsögfélék (Cricetidae) családjába és a sörényespatkány-formák (Lophiomyinae) alcsaládjába tartozó Lophiomys nem egyetlen recens faja és egyben a típusfaja is.

A hörcsögfélék családjának egyik legnagyobb testű faja. Mára egyetlen közeli rokonfaj sem maradt, emiatt eléggé elkülönül a többi hörcsögfélétől. A legközelebbi rokona a Lophiomys maroccanus volt, amely azonban a pliocén korban már ki is halt.

Előfordulása

[szerkesztés]

Dzsibuti, Eritrea, Etiópia, Kenya, Szomália, Szudán, Tanzánia és Uganda területen honos.

A 19. századig előfordult az Arab-félszigeten is. Ezt csontmaradványok és a térségben járó utazó korabeli elbeszélései támasztják alá. Mára úgy tűnik végleg kihalt azon a vidéken.

Többnyire erdőkben vagy bozótos helyeken fordul elő. Sokat tartózkodik a fákon, nagyon ügyesen tud kúszni, de elég lassú mozgású faj.

Megjelenése

[szerkesztés]

Testhossza 30 centiméter, ehhez jön a mintegy 18 centiméteres farka. Súlya nagyjából 750 gramm. A nőstény valamivel nagyobb, mint a hím. Szőrzete fekete vagy barna színű fehér csíkokkal és foltokkal. Minden egyed színezet más és más. Farka vége mindig fehér. A faj névadó tulajdonsága a hátán látható, felmereszthető sörény. Ez mindig sötétebb, mint a körülötte levő egyéb szőrzet. A nevében szereplő "patkány" szó ellenére kevéssé hasonlít az egerekhez és a patkányokhoz, külalakja inkább a gyalogsülökre emlékeztet. Feje hasonlít a tengerimalacéra.

Életmódja

[szerkesztés]

Kizárólag éjszaka jár táplálék után. Leveleket és magvakat keres, melyeket hátsó lábára gugolva fogyaszt el, miközben a táplálékot mellső mancsaival fogja. Ha megijesztik hirtelen felmereszti sörényét, melytől nagyobbnak hat. A felmeresztett sörénnyel álló sörényes patkányt egyes ragadozók összetéveszthetik egy tarajos süllel, így inkább kitérnek az útjából.

Rendszerezése

[szerkesztés]

Rendszertani besorolása sokáig vitatéma volt és ma sincs teljes egyetértés e téren a rendszertannal foglalkozó kutatók között. A fajt korábban a pocokformák közé sorolták.

1973-ban Lavocat francia paleontológus vetette fel először, hogy közös őse lehetett a madagaszkári egerekkel és a két alcsaládot egyesítette. Mára molekulagenetikai vizsgálatok végleg cáfolták ezt a feltevést. Más rendszertani besorolási ötlet nem vetődött fel ezidáig ezért a fajt egy különálló alcsaládba sorolják jelenleg, melyet egymaga alkot.

Oldfield Thomas 1910-ben négy sörényes patkányfajt írt le, de állítását később saját maga korrigálta, mivel kiderült, hogy szőrzet nagyfokú változatossága áll fenn csupán, így minden sörényes patkány egyetlen fajt alkot. 1989-1990 között Marokkóban felfedeztek egy fosszilis fajt is, a fentebb említett Lophiomys maroccanust.

Források

[szerkesztés]
  • Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0801857899
  • Wilson, D. E. und D. M. Reeder: Mammal Species of the World. Johns Hopkins University Press, 2005. ISBN 0801882214

További információk

[szerkesztés]