Szuharfélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Szuharfélék
Cistus incanus virága
Cistus incanus virága
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Szuharfélék (Cistaceae)
Juss.
Nemzetségek
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Szuharfélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuharfélék témájú kategóriát.

Más rendszerezések

A szuharfélék (Cistaceae) a mályvavirágúak (Malvales) rendjébe tartozó növénycsalád. Fő elterjedési területük Észak-Amerika keleti és középső része, valamint Európa, Észak-Afrika és a Közel-Kelet. Európában a Földközi-tenger száraz vidékein a kemény lombú cserjések (macchia) növénytársulásaiban jelentős. Általában napos, száraz élőhelyeken előforduló, sivárabb, köves talajokat is elviselő lágyszárúak, vagy cserjék.

Rendszerezésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

APG-rendszer[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az APG 8 nemzetség 175 faját sorolja a családba. A nagyobb nemzetségek (zárójelben a fajszám):

Helianthemum (80-110) – Halimium (24) – Cistus (18)

Egyéb rendszerek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Soó, Cronquist és Borhidi a Violales rendbe helyezik a családot. A Violales rendre a parietális-marginális placentáció jellemző, vagyis a magkezdemények az általában három termőlevélből összenőtt, egy- vagy többüregű magház falán helyezkednek el.

Tahtadzsjan rendszerében a család az APG által a Malvales rendbe helyezett Bixaceae és Cochlospermaceae családokkal együtt a Cistales rendet alkotja.

Dahlgren Az APG-hez hasonlóan a Malvales rendbe sorolja a Cistaceae családot, az APG osztályozással majdnem teljesen megegyező nemzetségekkel.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fajaik zömmel az északi félteke meleg mérsékelt égövében, főleg a Mediterráneum vidékén élnek.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legtöbb faj cserje vagy félcserje, de van néhány lágyszárú is.

Egyszerű, tagolatlan, gyakran pálhás leveleik többnyire átellenesen állnak, néha szórtak. A szélük gyakran fogas. Gyakran nőnek rajtuk illóolajakat tartalmazó mirigyek vagy mirigyszőrök.

Nagy, színes, aktinomorf virágaik öt- vagy három tagúak. A szirmok olykor összenőttek, szemben állnak a csészelevelekkel, amelyek közül kettő gyakran kisebb, mint a többi három. A porzók száma legalább 3, de többnyire sok.

A felső állású magház 3 vagy 5-10 termőlevélből nőtt össze. A porzók gyakran érzékenyek, érintésre mozgással reagálnak, a rovarokat pollennel hintik be.

Életmódjuk, termőhelyük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A száraz, napos helyeket kedvelik.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]