Szuhar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Szuhar
Cistus crispus
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosids
Csoport: Eurosids II
Rend: Mályvavirágúak (Malvales)
Család: Szuharfélék (Cistaceae)
Nemzetség: Szuhar (Cistus)]
L., 1753.
Típusfaj
Cistus crispus
Fajcsoportok[1]
  • C. subg. Cistus
  • C. subg. Leucocistus
  • C. subg. Halimioides
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szuhar témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szuhar témájú médiaállományokat és Szuhar témájú kategóriát.

A szuhar (Cistus) a mályvavirágúak rendjébe sorolt a szuharfélék (Cistaceae) családjának névadó nemzetsége mintegy két tucat eredeti és számos hibrid fajjal.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Fajai a Mediterráneumban és a Kanári-szigeteken élnek.

Megjelenése, felépítése[szerkesztés]

Többnyire közepes termetű cserje. Egyszerű leveleik széle ép.

Virágai végálló bogernyőben nyílnak. A fehér vagy rózsaszín virágok közepe a sok porzótól aranysárga.

Életmódja, termőhelye[szerkesztés]

A száraz, napos helyeket kedveli. A Mediterráneumban a száraz, karsztos lejtőkön nő; a macchia és a garrigue társulásokra jellemző, örökzöld.

Felhasználása[szerkesztés]

Mediterrán éghajlaton számos faja kerti dísznövény; északabbra fagyérzékeny félcserjeként nevelhető. A magyar teleket a babérlevelű szuhar többnyire csak hibridek viselik el (minél szárazabb a talaj, annál jobban). Téli takarásukkal vigyázni kell, mert a levegőtől elzárva (különösen enyhe, esős időben) könnyen bepenészednek, illetve megrothadnak.

Görögországban a fehér virágú zsályalevelű szuhar (Cistus salviifolius) levelének forrázatát teának isszák. Az ugyancsak fehér virágú balzsamos szuhar (nagyvirágú szuhar, Cistus ladanifer és borzas szuhar (bozontos szuhar, Cistus incanus) illatos gyantáját (ladanum, illetve labdanum) füstölőkben égetik, a népi gyógyászatban pedig idegerősítőnek használják. Jelenleg az illatszeriparban használják ámbrautánzatnak és rögzítőként.

Rendszertani felosztása[szerkesztés]

A sok és sokféle hibrid miatt külön soroljuk fel a természetes fajokat, valamint (a teljesség igénye nélkül) a fajcsoporton belüli és a fajcsoportközi hibrideket.[1]

Természetes fajok[szerkesztés]

Balzsamos szuhar (Cistus ladanifer)

Fajcsoporton belüli hibridek[szerkesztés]

Fajcsoportközi hibridek[szerkesztés]

Egyéb fajok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]