Szomáliak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Szomáliak
Szomáliak
Szomáliak
Teljes lélekszám
15-17 millió (2007)
Lélekszám régiónként
Régió
 Szomália9 100 000
 Etiópia4 600 000
 Jemen858 000
 Kenya481 000
 Dzsibuti350 000
 Szaúd-Arábia50 000
 Nagy-Britannia43 500
 Kanada37 800
 Egyesült Államok35 800
 Egyesült Arab Emírségek30 000
 Svédország21 600
 Norvégia19 700
 Hollandia19 500
 Dánia16 600
 Finnország9800
 Olaszország6400
Nyelvek
szomáli
Vallások
szunnita iszlám
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szomáliak témájú médiaállományokat.

A szomáliak egy népcsoport Északkelet-Afrikában, Szomália államalkotó nemzetisége. Ezen kívül főleg Etiópia, Jemen, Kenya és Dzsibuti területén élnek, utóbbi országban a lakosság 40%-át adják. Számuk világszerte 15-17 millió, ebből 58% él az anyaországban, 30% pedig Etiópiában, elsősorban Szomália szövetségi államban.

Történet[szerkesztés]

Szomália klánok

A szomáliak elődei élénk kereskedelmi kapcsolatban álltak az ókor más kultúráival, Egyiptommal, Műkénével, Föníciával és Babilonnal. Fő termékeik a tömjén, a mirha és a fűszerek voltak. Az egyiptomiak által Punt földjének nevezett terület a mai Szomália északi partvidéke, melynek lakói jelentős szerepet játszottak a szomáli nép kialakulásában. A klasszikus ókor során városállamok (Opone, Masyllo, Malao) harcoltak a dél-arábiai szábeusok, a párthusok vagy az Akszúmi Királyság ellen a görög-római területekkel folytatott kereskedelem ellenőrzéséért. A 7. századtól az Arábiában élő szomáliak, kereskedők, tengerészek között elterjedt az iszlám, majd nekik és a Szomáliába menekült araboknak köszönhetően az egész népesség áttért az új hitre. Újabb városállamok virágoztak fel (Mogadishu, Berbera, Zeila, Barawa, Merka), közülük is a kelet-afrikai aranykereskedelmet irányító Mogadishu emelkedett ki. A 14-18. század legjelentősebb államalakulatai a Ajurán Birodalom, az Etiópiát is legyőző Adal Szultánság és az Ománt is megadóztató Gobroon dinasztia állama voltak. A 19. század végén megjelentek a gyarmatosító szándékú európaiak, akik ellen Mohamed Abdullah Hasszán dervis (1856-1920) vezetésével egy komoly ellenállási mozgalom bontakozott ki. Négy alkalommal szorították vissza a briteket a tengerparti régiókba. A dervis államot az Oszmán és a Német Birodalom is elismerte, és az első világháború előtt az egyetlen független muszlim állam volt Afrikában. A britek végül csak 1920-ban, a főváros légi bombázása után foglalták el és tették protektorátussá. A szomáli szultánok feletti olasz uralom is csak 1927-től vált ténylegessé és 1941-ben a brit katonai igazgatás váltotta fel. A két terület 1960-ban egyesült független országgá, és céljává tette az összes szomáli egyesítését (pánszomálizmus). Ez az eszme vezetett az Etiópia ellen vívott ogadeni háborúhoz, melyben Szomália vereséget szenvedett, s fel kellett adnia a szomáliak egy államban való egyesítésének tervét. Az 1991 óta tartó szomáliai polgárháború miatt nagyon sokan hagyták el az anyaországot és menekültek a Közel-Keletre, Európába vagy Észak-Amerikába.

Vallás[szerkesztés]

A szomáliak túlnyomó többségben az iszlám szunnita ágát követik, kisebb arányban sííták is vannak közöttük. A vallásnak nagyon jelentős szerepe van a kulturális életben, különösen az oktatásban.

Nyelv[szerkesztés]

A szomáli nyelv az afro-ázsiai nyelvcsalád kúsita ágába tartozik. Közeli rokonai az afar és az oromo nyelvek. Világszerte kb. 13 millióan beszélik, elsősorban Szomáliában, Etiópiában, Dzsibutiban, Jemenben és Kenyában. Három nyelvjárása az északi, a benaadir és a maay. A nyelv leírására elsősorban a latinból származó szomáli ábécét használják, mely 1972 óta Szomália hivatalos írása.

Klánok[szerkesztés]

A szomáli társadalom ma is a klánrendszeren alapul, melynek kulturális és politikai jelentősége is óriási. A klánba tartozás apai ágon öröklődik, a nagyobb klánok további alklánokra, azok esetleg kisebb csoportokra oszlanak. A legnagyobb klánok, részarányuk és lakóhelyük:

Ez a szócikk részben vagy egészben a Somali people című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.